A BreuerPress és a HetiTV hírei 2025.07.23.
Az Európai Uniónak olyan országokkal kell együttműködnie, amelyek nem hoznak háborús veszélyt a fejünkre, hanem erősítik a közösség versenyképességét, mint például Andorra – jelentette ki Szijjártó Péter.
Magyarországnak ma is utat kell mutatnia a keresztény Európa számára, és ez az út csak a béke útja lehet – mondta Vargha Tamás.
Kedden ismét ballisztikus rakétát lőttek ki Jemenből Izraelre, aktiválva a szirénákat az ország középső részén.
Irán nem mond le az urándúsítás jogáról, mert ez „nemzeti büszekség” és annyira kedves az irániaknak – jelentett ki Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter.
Belföldi hírek:
Az Európai Uniónak olyan országokkal kell együttműködnie, amelyek nem hoznak háborús veszélyt a fejünkre, hanem erősítik a közösség versenyképességét, mint például Andorra – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az andorrai kollégájával, Imma Tor Fausszal tárgyalt, majd a közös sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy bár a két ország igen eltérő jellemzőkkel bír, s nincs is közel egymáshoz, Magyarország és Andorra kifejezetten hasonló álláspontot képvisel a világot jelenleg feszítő gondok tekintetében. „Mindkettőnk érdeke, hogy a nemzetközi politika térjen vissza a kölcsönös tisztelet talajára, mert ha ez nem történik meg, annak olyan negatív következményei lehetnek, amelyek különösen súlyosan jelentkeznek a nem nagy országok esetében” – mondta.
Az Európai Uniónak fel kell lépnie az ukrajnai kényszersorozások ellen és Sebestyén József halála ügyében – jelentette ki Rétvári Bence az Európai Unió Belügyi Tanácsának koppenhágai ülése előtt. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, hogy a megbeszélésen, melynek témája a migráció lesz, továbbra is azt fogja képviselni, hogy a déli határkerítés a megoldás, és Magyarország nem fogad be illegális migránsokat. Rétvári Bence a közösségi oldalára feltöltött videóban elmondta: két céllal érkezett a Belügyi Tanács ülésére. Egyrészt fontos, hogy a belügyminiszterek tudjanak arról, hogy az ukrajnai kényszersorozás közben Sebestyén József magyar honfitársunkat brutálisan megverték. Az Európai Uniónak fel kell lépnie az ügyben, mert egy magyar állampolgárról, ezáltal uniós állampolgárról is van szó. A magyar kormány lépett, az Európai Uniónak is lépnie kell – jelentette ki. A másik fontos kérdés a migráció kérdése, a megbeszélésen innovatív javaslatokat akarnak összegyűjteni a migráció kezelésére.
Magyarországnak ma is utat kell mutatnia a keresztény Európa számára, és ez az út csak a béke útja lehet – mondta a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a nándorfehérvári diadal 569. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen. Vargha Tamás az I. kerületi Hunyadi-szobornál rendezett ünnepségen úgy fogalmazott, „a déli harangszó minden egyes kongása arra emlékezteti a magyarokat, hogy mi mindig hamarabb ismertük fel a ránk és Európára leselkedő veszélyt, mindig hamarabb szembesültünk a kihívással, nekünk mindig hamarabb fel kellett vennünk a harcot, hogy megvédhessük magunkat”. Egész Európában csak a magyarok értették meg akkoriban, mit jelent egy idegen nyelvű, kultúrájú, vallású nép beáramlásának veszélye – idézte fel, hozzátéve, hogy 2015-ben aztán ismét súlyos nyomás alá került Magyarország déli határvidéke, de a magyarok ismét megvédték az ország biztonságát. Közben a háború veszélye is felsejlik keleti határunkon – mutatott rá az államtitkár, kiemelve, hogy a magyarok azonban több mint három éve folyamatosan és következetesen a béke oldalán állnak és a béke fontosságát hirdetik, mert időben felismerték a háború eszkalációjának veszélyét és álltak ki a tűzszünet és a békekötés mellett.
Külföldi hírek:
Az izraeli hadsereg bejelentése szerint két újabb izraeli katona esett el a Gázai övezetben a palesztin terrorszervezetekkel folytatott harcokban. Hivatalos palesztin egészségügyi források közléséből pedig az derül ki, hogy Gázában egyre súlyosabb az élelemhiány. A hadsereg keddi jelentése szerint 895-re nőtt a 2023. október 7., a Hamász iszlamista szervezet Izrael elleni terrortámadása óta lezajlott összecsapásokban meghalt izraeli katonák száma. Éjál Zamír izraeli vezérkari főnök egy helyzetértékelő megbeszélésen arra figyelmeztetett, hogy a hadseregnek fel kell készülnie egy elhúzódó, többfrontos hadjáratra az „összetett és kihívásokkal teli” biztonsági helyzet közepette, mert miközben Gázában heves harcok zajlanak, Izrael más határai mentén is fokozódnak a feszültségek. „Az izraeli hadseregnek (IDF) támadó módon kell fellépnie több hadszíntéren, miközben biztosítania kell a védelmet minden térségben és határ mentén” – mondta Zamir. „Továbbra is fenn fogjuk tartani a légi fölényt, és fejleszteni fogjuk a hírszerzési tevékenységet”- hangsúlyozta.
Kedden ballisztikus rakétát lőttek ki Jemenből Izraelre, aktiválva a szirénákat az ország középső részén. A lövedéket a légvédelem elfogta. Sérülésről nem érkezett jelentés. A rakétatámadásra kevesebb mint egy nappal az izraeli légierő Hodeidah kikötőben végrehajtott támadása után került sor. A hútik katonai szóvivője azt nyilatkozta, hogy rakétát lőttek ki a Ben Gurion reptérre. Előző nap azt állította, hogy öt drónt indítottak Izrael felé, célba véve a Ben Gurion repülőteret, egy másik katonai célpontot Jaffó régióban, Eilat kikötőjét, a Ramon repülőteret és egy „létfontosságú célpontot” Asdod térségében. Az izraeli hadsereg egy ,,kelet” felől érkező drón elfogásáról számolt be. Március 18 óta, amikor az Izraeli Védelmi Erők újraindította offenzíváját a Gázai övezetben, a jemeni hútik 63 rakétát és legalább 16 drónt küldtek Izrael felé. Sok közülük útközben lezuhant.
A Fehér Ház sajtófőnöke Karoline Leavitt újságíróknak nyilatkozva megerősítette, hogy Donald Trump elnök meglepődött az izraeli légicsapásokon Szíriában, különös tekintettel a drúzok lakta al-Szuwejda tartományban, valamint nem tetszésének adott hangot a gázai keresztény templom elleni támadás miatt. Leavitt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az elnök „nem örül” a Gázai övezetben növekvő halálesetekről szóló híreknek sem, és felszólította Benjámin Netanjahu miniszterelnököt, hogy „javítson a helyzeten.” A gázai helyzettel kapcsolatban, Leavitt hozzátette, miszerint Trump azt akarja, hogy „megszűnjön a gyilkolás,” tűzszünetet és azt akarja látni, hogy minden túszt szabadon engednek. Izrael múlt heti döntése, miszerint szíriai tankokat és kormányzati épületek ellen indít légicsapásokat meglepte a Fehér Házat és az Axiosnak nyilatkozó amerikai tisztviselők aggodalmukat fejezték ki a miniszterelnök régióbeli politikájával kapcsolatban.
Közös javaslatot nyújtott be a 4iG Csoport és Izrael állami tulajdonú védelmiipari vállalata, az Israel Aerospace Industries Ltd. (IAI) a műholdrendszereket fejlesztő Space-Communication Ltd. (SpaceCom) kötvényadósságának rendezésére – közöle a 4iG. A pénzügyi terv szerint az IAI 80 százalékos tulajdonrészt szerezne az izraeli tőzsdén jegyzett SpaceComban, amelynek a 4iG Nyrt. 2021 óta 20 százalékos tulajdonosa, és továbbra is stratégiai partnere maradna. A 12 millió dolláros, 10 százalék kamatozású, 2035-ben lejáró hitelt a javaslattevő felek tulajdonosi részesedésük arányában biztosítanák. A lejárt kötvényekkel rendelkező tulajdonosok a társaság készpénzállományából, a SpaceCom kötvénykibocsátásából és a tőkeinjekcióból összesen körülbelül 368 millió dollár kifizetésben részesülnének, 20 millió dollár pedig a társaság számláján maradna a zavartalan működés érdekében. A tranzakciót követően a SpaceCom zártkörű részvénytársasággá válik – írták.
Irán nem mond le az urándúsítás jogáról, akkor sem, ha jelenleg az atomlétesítményeit ért amerikai légicsapás nyomán a tevékenység szünetel – jelentett ki Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban. Az iráni kormánytag a Special Report című napi hírműsornak adott átfogó interjúban tagadta, hogy országának valaha is szándékában állt volna atomfegyver kifejlesztése. Nyitottságát hangoztatta a tárgyalásokra, de hozzátette, hogy az Egyesült Államokkal közvetlen egyeztetést a jelen helyzetben nem lát elképzelhetőnek, az csak közvetítő útján folyhat. Abbász Aragcsi azt hangoztatta, hogy országa minden intézkedést kész megtenni, hogy bizonyítsa atomprogramja békés céljait, valamint azt, hogy ez „örökre így marad, és soha nem törekszik majd atomfegyver kifejlesztésére”. Hozzátette, hogy ennek fejében az iráni kormány a szankciók feloldását várja el. A külügyminiszter kijelentette, hogy országa azért ragaszkodik az uránium dúsításához, mert annak technológiáját saját szakemberei fejlesztették ki, és ez a tevékenység „nemzeti büszekség” kérdése. „Ez annyira kedves nekünk” – fogalmazott.
Brazília legfelsőbb bírósága letartóztatással fenyegette meg Jair Bolsonaro volt elnököt a közösségimédia-megjelenésekre kimondott tilalom megsértése miatt. A puccskísérlet miatt eljárás alatt álló volt elnök múlt péntek óta feltételes szabadlábon van, de közösségi médiamegjelenési és éjszakai kijárási tilalom alatt áll, valamint elektronikus nyomkövető bokabilincset kell viselnie. „A védelemnek 24 órája van Bolsonaro cselekedeteinek magyarázására, ellenkező esetben a intézkedést visszavonják, és őrizetbe veszik” – idézte több média Alexandre de Moraes bírót. A közösségi médiamegjelenés tilalma nemcsak Bolsonaro közvetlen posztjaira vonatkozik, hanem harmadik felek platformjain közzétett vagy terjesztett interjúkra is – hangsúlyozta Moraes. A bíró bejelentésével a közösségi médiában megjelent új videókra reagált, amelyeken Bolsonaro bokáján elektronikus nyomkövetővel látható, és éles kritikát fogalmaz meg az ellene hozott intézkedésekkel szemben. „Ez a legnagyobb megaláztatás szimbóluma hazánkban. Gyáva dolog, amit egy volt köztársasági elnökkel művelnek. Mindennek és mindenkinek ellenállunk. Számomra csak Isten törvénye számít” – fogalmazott Bolsonaro egy videóban.
Időjárás:
Ma mindenütt főképp változóan felhős-napos időre készülhetünk. Este nyugodt, csillagfényes lesz az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 31 – 35 fok körül alakul.
