„Háborúk nem fognak véget érni” – Kis-Benedek József szerint az új esztendő sem hoz gyors békét
A Pirkadat szeptember 15-i adásában Breuer Péter dr. Kis-Benedek József egyetemi tanárral, katonapolitikai szakértővel beszélgetett az orosz–ukrán háború kilátásairól, az esetleges orosz mozgósításról, a zsoldosok szerepéről, valamint a tíz orosz diplomata magyarországi kiutasításának következményeiről. Szóba került a Jeruzsálemi Magyar Akadémia jelentősége, a magyar–izraeli kapcsolatok, a diplomáciai képviseletek szerepe és az új tanév is.
Kis-Benedek nem számít gyors békére
A szakértő szerint Vlagyimir Putyin 2022-ben megfogalmazott céljai közül több továbbra sem teljesült, ezért nem lát esélyt arra, hogy rövid időn belül lezáruljon a háború.
Úgy véli, Oroszország továbbra is alapvető politikai változásokat akar elérni Ukrajnában, és amíg ezek nem következnek be, addig újabb és újabb indokokat találhat a háború folytatására.
„Sőt, inkább azt mondanám, hogy eszkaláció volt, van és valószínűleg várható.”
A frontokon közben nincs látványos áttörés, viszont az orosz támadások egyre több ukrán várost és egymástól távoli területet érintenek.
Tömeges dróntámadásokkal próbálják nyomás alatt tartani Ukrajnát
Kis-Benedek elmondása szerint volt olyan éjszaka, amikor több száz drónt indítottak Ukrajna ellen.
A támadások szerinte már nem elszigetelt akciók, hanem tömeges csapások.
A főváros is egyre gyakrabban kerül célkeresztbe, ami a lakosság számára komoly pszichés és fizikai terhet jelent.
Újabb orosz mozgósítás is jöhet
A szakértő szerint Oroszországban a közelgő választási időszak mellett egy esetleges újabb mozgósításról is egyre többet beszélnek.
A magas veszteségek miatt nem könnyű önkénteseket toborozni, még jelentős pénzügyi juttatásokkal sem.
Kis-Benedek szerint ilyenkor két megoldás marad: külföldi zsoldosok bevonása vagy az általános mozgósítás.
Utóbbi esetben „mese nincs, be kell vonulni”.
Nem csak észak-koreai zsoldosok harcolnak
A háborúban észak-koreai katonák mellett afrikai zsoldosok is megjelentek, de Kis-Benedek hangsúlyozta, hogy az ukrán oldalon is harcolnak külföldiek.
„Zsoldos mindig is volt a világban.”
Szerinte ezek az emberek elsősorban pénzért vállalnak harci feladatot, a politikai háttér kevésbé érdekli őket.
A tíz orosz diplomata kiutasítása mögött külső nyomást sejt
A beszélgetés egyik fő témája a tíz orosz diplomata magyarországi kiutasítása volt.
Kis-Benedek szerint az ügy mögött nagy valószínűséggel nem kizárólag magyar belpolitikai megfontolás áll.
„Ebben benne van az, hogy külföldi nyomás hatására.”
Úgy látja, az előző kormány idején az orosz hírszerző jelenlét jelentősen megerősödhetett Magyarországon, és Budapest regionális operatív központként is szolgálhatott.
Szerinte a nyugati szövetségesek akár konkrét személyek nevét is átadhatták a magyar félnek.
Magyarországnak bizonyítania kellhetett a szövetségi lojalitását
Kis-Benedek úgy véli, a mostani magyar vezetés az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való visszaközeledést is jelezhette a kiutasítással.
„Ha azt mondják, hogy magyar részről szeretnénk visszailleszkedni, és a megtévedt bárány visszatér a nyájhoz, akkor meg kell lépni bizonyos dolgokat.”
Szerinte ennek egyik szimbolikus és gyakorlati eleme lehetett az orosz diplomaták eltávolítása.
Moszkva válasza Magyarországot is érzékenyen érintheti
A szakértő szerint szinte biztos, hogy Oroszország valamilyen formában reagálni fog.
Ez lehet diplomáciai válasz, de akár gazdasági is.
Kis-Benedek felvetette, hogy Oroszország a gázszállításokon keresztül is nyomást gyakorolhat Magyarországra.
Ha például csökkenne a Török Áramlaton érkező mennyiség, az komoly nehézséget okozhatna, és drágább alternatív forrásokat kellene bevonni.
A fogadó ország nem mindig szabhat létszámkorlátot
Kis-Benedek szerint a diplomáciai létszámokat általában kölcsönösségi alapon kezelik.
A fogadó ország ugyanakkor bizonyos esetekben beleszólhat abba, hol nyílhat új külképviseleti egység, kulturális intézmény vagy konzulátus.
Felidézte, hogy korábban például Debrecenben is felmerült új külföldi képviselet nyitása, amely végül nem valósult meg.
A Jeruzsálemi Magyar Akadémia fontos gesztus
A beszélgetésben szóba került a Jeruzsálemi Magyar Akadémia is, ahol két nappal később Benda Iván fotóművész kiállítása nyílik.
Kis-Benedek szerint az intézmény létrehozása politikai és kulturális gesztus Izrael felé.
Úgy fogalmazott, ez egyfajta köztes megoldás annak helyett, hogy Magyarország a nagykövetségét teljes egészében Tel-Avivból Jeruzsálembe költöztesse.
„Ez mindenképpen gesztus.”
Szerinte azt jelzi, hogy az új magyar vezetés alatt is megmaradnak a szoros magyar–izraeli kapcsolatok.
A követség átköltöztetése jóval bonyolultabb lenne
Kis-Benedek szerint a nagykövetség teljes áthelyezése nem egyszerű diplomáciai szimbolika.
A diplomatáknak és családjaiknak is költözniük kellene, új lakhatást kellene biztosítani, miközben Jeruzsálem drága város, és a mindennapi munkaszervezés is jelentősen változna.
Ezért a Magyar Akadémia jelenléte önmagában is fontos jelzés.
Belgiumban is megtapasztalta a migráció utáni változásokat
Kis-Benedek saját brüsszeli tapasztalatairól is beszélt.
Elmondta, hogy korábban a marokkói és tunéziai közösségekkel alapvetően természetes együttélés működött, a terrorizmus erősödésével azonban megváltozott a társadalmi légkör.
Bizonyos negyedek elkerültebbé váltak, és a biztonsági félelmek is erősödtek.
Ugyanakkor úgy látja, a „no-go zónákról” szóló állításokban sok túlzás is volt.
A kisebb egyetemeken személyesebb lehet az oktatás
A beszélgetés végén a tanévkezdés is szóba került.
Kis-Benedek elmondta, hogy a Milton Friedman Egyetemen továbbra is tanít, és kifejezetten kedveli az intézmény családias jellegét.
Szerinte egy kisebb egyetemen a vezetők jobban ismerik a hallgatókat, könnyebb személyesen foglalkozni a problémáikkal, és az oktatási infrastruktúra is korszerű.
A következő időszakra azonban nem számít könnyű évre.
„Háborúk nem fognak véget érni. […] Egyelőre a helyzet sokkal jobb nem lesz.”
Szerinte az európai országok fegyverkezési törekvései is ebből a biztonsági környezetből érthetők meg: a nemzetközi helyzet egyre inkább arra kényszeríti őket, hogy hosszú távon is alkalmazkodjanak a fennmaradó konfliktusokhoz.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
