„A magyar tárolók töltöttsége 72 százalékos” – Holoda Attila szerint a télre jól állunk gázzal
A Pirkadat szeptember 15-i adásában Breuer Péter Holoda Attila energiaszakértővel beszélgetett a dízelautósoknak adott támogatásról, a szélerőművek körüli vitákról, az energiatárolás magyarországi hiányosságairól és a téli gázellátás biztonságáról. Szóba került az iráni háború hatása az LNG-piacra, valamint az is, miért használja ki Magyarország még mindig csak részben a geotermikus adottságait.
Az ötezer forintos támogatás inkább gesztus
Holoda Attila szerint a dízelautósoknak nyújtott havi ötezer forintos segítség érezhető lehet egy átlagos család számára, de valódi áttörést nem jelent.
„Inkább csak szimbolikusnak mondanám.”
Úgy látja, annak, aki havonta egyszer tankol, valamennyit valóban kompenzálhat a magasabb költségekből, mások viszont ennél ritkábban használják dízelautójukat. Az intézkedést ezért elsősorban gesztusértékűnek, részben populistának tartja.
Nem tűnnek el a dízelautók
Holoda szerint korábban valóban volt Európában olyan politikai lendület, amely a dízelautók visszaszorítását célozta, de ez az irány idővel enyhült.
A dízel fogyasztása ugyanis kedvezőbb lehet a benzines motorokénál, a teherfuvarozásban és a mezőgazdaságban pedig továbbra is meghatározó szerepe van.
„Egy olyan üzemanyag jelenleg, ami nagy távolságokra történő szállítás esetén a legkedvezőbb.”
A szélerőmű nem veszélyesebb más erőműveknél
A parlamentben felmerült aggályokra reagálva Holoda azt mondta, nem tartja a szélerőműveket az emberekre nézve veszélyesnek.
Szerinte minden új technológiát bizalmatlanság kísér kezdetben, és a szélenergia esetében is inkább a megfelelő telepítés a döntő.
Figyelni kell a madárvonulási útvonalakra, a lakott területektől való távolságra és a zajhatásra.
A hatalmas lapátok forgása ugyanis jelentős zajt kelthet, ezért a távolsági korlátozások indokoltak.
Évente kétezer órán át se nap, se szél
A megújuló energia egyik legnagyobb problémája Holoda szerint a kiszámíthatatlanság.
Magyarországon az év 8760 órájából körülbelül kétezer olyan óra van, amikor sem megfelelő napsütés, sem megfelelő szél nem áll rendelkezésre.
Ez nagyjából az év negyedét jelenti.
A szélerőművek átlagos kihasználtságát 26–29 százalékra, a naperőművekét 16–19 százalékra tette.
Az erőmű nem tárol, csak termel
Holoda hangsúlyozta, hogy az erőművek feladata az energiatermelés, nem pedig annak tárolása.
A probléma akkor jelentkezik, amikor napközben nagy mennyiségű napenergia keletkezik, de nincs rá azonnal szükség.
Ezt kellene akkumulátoros vagy más energiatároló rendszerekben megőrizni későbbi felhasználásra.
„Nagyon sok van belőle, és akkor milyen jó lenne tárolni.”
Magyarország későn kezdett komolyan foglalkozni az energiatárolással
Holoda szerint ezen a területen Magyarország korábban jóval intenzívebben is léphetett volna.
Csehországot és Bulgáriát említette példaként, ahol jelentős összegeket fordítottak tárolókapacitások kiépítésére.
Szerinte ezek az országok olyan időszakokban is előnybe kerülhetnek, amikor napközben olcsón termelnek vagy vásárolnak áramot, majd este magasabb áron értékesítik.
A tárolók mellett azonban hálózatfejlesztésre is szükség van, hogy az áram gyorsan eljusson oda, ahol eltárolható, majd később visszakerülhessen a rendszerbe.
A magyar gáztárolók jól állnak a tél előtt
A fűtési szezon közeledtével Holoda kifejezetten kedvezőnek nevezte a magyar helyzetet.
„A magyar tárolók töltöttsége 72%-os. Ez nagyon jónak mondható.”
Az európai átlagot 68 százalékra tette.
Még kedvezőbbnek látja a helyzetet akkor, ha a tárolt mennyiséget az ország éves fogyasztásához viszonyítjuk.
Az éves magyar fogyasztás több mint fele már bent van
Holoda szerint a jelenlegi tárolt készlet az ország teljes éves fogyasztásának több mint 52 százalékát fedezné.
Ezzel Magyarország európai összevetésben kifejezetten jó helyen áll.
„Bármilyen ellátásbiztonsági zavar van, azt az ország a tárolói kapacitásokra alapozva könnyedén túléli.”
Európai szinten ezzel szemben a tárolt készlet az éves fogyasztásnak csak mintegy negyedét fedezné.
Németország kivárt, most magasabb árakkal szembesül
Holoda szerint a németek idén később kezdték tölteni tárolóikat.
Ennek gazdasági oka volt: attól tartottak, hogy ha mindenki egyszerre jelenik meg a piacon, az felhajtja az árakat.
A piac azonban közben érzékelte, hogy Németországnak a tél előtt még vásárolnia kell.
Ennek következtében a gázár ismét 82–83 euró körüli szintre emelkedett megawattóránként.
Az iráni háború az LNG-piacot is megütötte
Holoda szerint a közel-keleti konfliktus közvetlenül hat az európai gázárakra.
A Hormuzi-szoros körüli problémák miatt nehezebb az LNG-szállítás, különösen Katarból.
Emellett iráni támadások a katari energetikai infrastruktúrát is érintették, ezért javításokra és helyreállításra van szükség.
Ha kevesebb katari gáz jut el Ázsiába, az ázsiai vevők más piacokon keresnek forrást, és ez az európai árakat is felfelé hajtja.
„Elpancsoljuk” a geotermikus energia egy részét
A beszélgetés végén a magyar geotermikus lehetőségek kerültek szóba.
Holoda szerint Magyarország valóban rendkívül jó adottságokkal rendelkezik, de ezek egy részét még mindig nem használja fel energetikai célokra.
„Mindig el szoktam mondani, hogy igen, de elpancsoljuk egy jelentős részét.”
A geotermikus beruházások ugyanakkor drágák, és a fúrás kockázattal jár: nincs garancia arra, hogy megfelelő mennyiségű víz található a kiválasztott helyen.
Ezért sok önkormányzat önállóan nem képes finanszírozni ilyen projekteket.
Holoda szerint ehhez állami ösztönzésre és támogatásra van szükség. Szándékot már lát erre, a következő kérdés az, hogy ebből mennyi valósul meg tényleges beruházásként.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
