A BreuerPress és a HetiTV hírei 2025.06.18.
„Hétfőn elindult egy fontos csata Brüsszelben. A tét Magyarország energiaellátása” – írta Orbán Viktor miniszterelnök.
Újabb hat magyar hagyta el Jordániát, tehát velük együtt a kormány Szlovákiával együttműködésben már tizenhárom magyar állampolgárnak segített biztonságba jutni – jelentette be Szijjártó Péter.
Donald Trump kedden kijelentette, hogy teljesen véget akar vetni az Irán nukleáris programjával kapcsolatos problémának, és azt akarja, hogy Irán teljesen mondjon le az atomfegyverekről.
Észak-Korea ezer tűzszerészt és ötezer főnyi építőalakulatot vezényel Oroszországba, a kurszki régió aknamentesítésére és helyreállítására.
Belföldi hírek:
Hétfőn elindult egy fontos csata Brüsszelben. A tét Magyarország energiaellátása – írta Orbán Viktor miniszterelnök keddi közösségi-bejegyzésében. ” A tét nem kisebb, mint hogy sikerül-e megvédeni a magyar háztartásokat a brüsszeli bürokraták és Zelenszkij közös tervétől, amellyel veszélybe sodornák Magyarország kőolaj- és földgázellátását, és az egekbe emelnék a magyarok rezsiköltségeit” – fogalmazott a miniszterelnök. Miről is van szó? Miközben a Közel-Keleten kitört háború miatt felfelé kúszik a világpiacon a kőolaj és a földgáz ára, Brüsszel mintha kifejezetten tetézni akarná a bajt. Mindenáron ki akarják tiltani az Európai Unió területéről az orosz energiahordozókat – olvasható a bejegyzésben. Orbán Viktor szerint józan ésszel nem nehéz felmérni, hogy mi következik, ha ez megvalósul. Az elhibázott szankciós politika miatt Európa a versenytársainál már most is jóval drágábban jut energiához. Ha Brüsszel véglegesen kivezeti az orosz forrásokat, az azt jelenti, hogy elzárják a Magyarország kőolaj- és földgázellátását biztosító legfontosabb vezetékeket. Ez egy háború közepén hihetetlenül veszélyes – tette hozzá.
Magyarország továbbra is a munkaalapú társadalomra épít, ahol az emberek hisznek abban, hogy érdemes dolgozni, és a család megélhetését segélyek helyett a munkára kell alapozni – mondta a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a romák munkavállalásával foglalkozó szakmai konferencián, Budapesten. Panyi Miklós kiemelte: a kormány tudatos lépése volt, hogy az ország adózását, a családi és a szociális támogatások rendszerét a munka köré építette fel, „ezek a lépések történelmi és nemzetstratégiai jelentőségű sikerek”. A Miniszterelnökség és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Romák a munkaerőpiacon című konferencián az államtitkár kiemelte, napjainkban egymillióval többen dolgoznak, mint 15 éve, és ez az élet számos területén jelent kitörési pontot. Erre a teljesítményre büszkének kell lenni! – tette hozzá. Az államtitkár közölte, erre építve dolgozik a kormány a 150 gyár programon, és továbbra is a magas foglalkoztatási szintet akarja fenntartani.
Újabb hat magyar hagyta el Jordániát, tehát velük együtt a kormány Szlovákiával együttműködésben már tizenhárom magyar állampolgárnak segített biztonságba jutni – jelentette be a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten. A tárcavezető kifejtette, hogy az izraeli-iráni háború egyre csak durvul, már nem csupán a fővárosokat támadják, hanem a konfliktuszóna kiszélesedett, ebből fakadóan aztán több magyar is kerül veszélybe, és több magyar akar biztonságba kerülni. „Nyolcszáz fölött van a konzuli védelemre regisztráltak száma az egész térségben” – tájékoztatott. „A mai napon egyelőre arról tudok beszámolni, hogy a szlovákokkal együttműködésben újabb hat magyar állampolgár hagyja el ezekben a percekben Jordániát. Úgyhogy a szlovákokkal együttműködésben tizenhárom magyar állampolgárnak tudtunk eddig segíteni, hogy biztonságba tudjanak kerülni” – tudatta. Szijjártó Péter arról számolt be, hogy az előző napon Jordániát elhagyó hét magyar állampolgár már Cipruson van, onnan utaznak majd tovább Pozsonyba, és természetesen segítik őket a hazatérésben onnan is.
Külföldi hírek:
A hét vezető ipari hatalom csoportja (G7) közleményében támogatását fejezte ki Izrael iránt, amire az iráni külügyminisztérium szóvivője kedden úgy reagált, hogy a G7-országok figyelmen kívül hagyták „Izrael égbekiáltó agresszióját” Irán ellen. „Megerősítjük, hogy Izraelnek joga van az önvédelemhez, ezért újra megerősítjük Izrael biztonsága iránti támogatásunkat” – jelentették ki nyilatkozatukban a G7-országok vezetői. Hozzátették, hogy „Irán a regionális instabilitás és terrorizmus elsődleges forrása, ezért egyértelmű, hogy sohasem birtokolhat atomfegyvert”. „Sürgetjük továbbá, hogy az iráni válság megoldása vezessen el a közel-keleti ellenségeskedés szélesebb körű deeszkalációjához, beleértve a gázai tűzszünetet is” – írták a nyilatkozatban. Eszmáil Bakaei, az iráni külügyminisztérium szóvivője kedden úgy nyilatkozott, hogy a G7-országok figyelmen kívül hagyták, hogy Izrael részéről „illegális támadások érték Irán békés célokat szolgáló nukleáris infrastruktúráját, és azt, hogy Izrael a lakóövezetek válogatás nélküli célba vételével gyilkolja az iráni állampolgárokat, több száz ember halálát okozva”.
Donald Trump kedden kijelentette, hogy teljesen véget akar vetni az Irán nukleáris programjával kapcsolatos problémának, és azt akarja, hogy Irán teljesen mondjon le az atomfegyverekről. „Teljesen fel kell adnia. Iránnak nem lehet atomfegyvere, ez nagyon egyszerű” – szögezte le Trump a G7-országok kanadai csúcsértekezletéről hazatérőben az elnöki különgép fedélzetén újságírók előtt. Az amerikai elnök megemlítette, hogy valószínűleg közel-keleti megbízottját, Steve Witkoffot vagy J. D. Vance alelnököt jelöli ki az Iránnal való tárgyalásokra. Hozzáfűzte: ez „attól függ, mi történik, amikor visszatérek”. A kérdésre, hogy Izrael mérsékli-e az Irán elleni támadásait, Trump azt felelte, hogy ez „a következő két napban derül ki”. „Meg fogják tudni. Eddig senki sem lassított” – fűzte hozzá. Trump azt is elmondta, hogy egyelőre nem látta jelét annak, hogy Észak-Korea vagy Oroszország segíteni próbálna Iránnak. Az elnök arról is beszélt, hogy minden tőlük telhetőt elkövetnek, hogy segítsenek azoknak az amerikaiaknak, akik megpróbálják elhagyni a térséget az izraeli-iráni háború közepette.
Öten könnyebben megsebesültek a kedden iráni rakétatámadásban Izraelben – jelentette a helyi mentőszolgálat. Húsz-harminc rakétát indítottak Iránból a reggeli órákban, melyekből négy becsapódott, és kettő nyomán négyen könnyebben megsebesültek. A Tel-Avivtól északra fekvő Herzlián egy üres autóbuszt ért találat. Az éjszaka során is többször volt légiriadó Izraelben iráni rakéták és drónok miatt, de ezúttal nem érkeztek jelentések a mentőszolgálathoz személyi sérülésekről. Az izraeli hadsereg (IDF) jelentése szerint az éjjel a légierő vadászgépei megtámadtak egy katonai főhadiszállást Teherán szívében, és megölték Ali Sadmani dandártábornokot, az Irán legfőbb vezetőjéhez, Ali Hameneihez legközelebb álló embert. Sadmani háborús vezérkari főnök és a fegyveres erők rendkívüli helyzetének parancsnoka volt, a Forradalmi Gárdát és az iráni hadsereget vezette.
Az EU nem nézheti tétlenül, hogy Irán felgyorsítja atomprogramját, az ország nem juthat nukleáris fegyverhez, és a diplomácia az egyetlen megoldás ennek megelőzésére – jelentette ki Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben. Az EU-tagállamok informális videokonferencia keretében tartott, a közel-keleti helyzetről szóló tanácskozását követő sajtótájékoztatóján Kallas elmondta: a résztvevők felszólították az izraeli és iráni felet, hogy tartsák be a nemzetközi jogot, tanúsítsanak önmérsékletet, és kerüljék a konfliktus eszkalálódását. A tanácsülésen az EU konkrét válságkezelő lépéseiről is szó esett. Mint mondta aktiválták a polgári védelmi mechanizmusokat, és segítséget nyújtanak azon tagállamok számára, amelyek állampolgáraikat evakuálnák a térségből.
Egyelőre nincs megegyezés az orosz-ukrán közvetlen rendezési tárgyalások következő fordulójának időpontjáról – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Peszkov szerint Oroszország maradéktalanul teljesítette az Ukrajnával június 2-án Isztambulban folytatott tárgyalások során a fogolycserére és a hatezer elesett ukrán holttestének átadására tett ígéretét. Várakozásai szerint a kétoldalú tárgyalások folytatásának időpontjáról a közeli napokban kell megegyezésre jutniuk a feleknek. Korábbi moszkvai bejelentések szerint a folytatás június 22. után várható.
Észak-Korea ezer tűzszerészt és ötezer főnyi építőalakulatot vezényel Oroszországba, a kurszki régió aknamentesítésére és helyreállítására – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz biztonsági tanács titkára Phenjanban. Sojgut a Vlagyimir Putyin orosz elnök megbízásából megvalósított phenjani munkalátogatása során kedden fogadta Kim Dzsongün észak-koreai vezető. Az orosz tisztségviselő szerint a megbeszélésen a fő hangsúly a biztonság kérdései kapták. „Megállapodás született továbbá a konstruktív együttműködés folytatásáról a megszállóknak (az ukrán hadseregnek) az orosz földről való kiűzésüket követően is, nevezetesen arról, hogy a koreai fél segítséget nyújt Kurszk megye helyreállításában. Kim Dzsongün, az államügyek elnöke úgy döntött, hogy ezer tűzszerészt küld Oroszországba az orosz területek aknamentesítésére” – mondta Sojgu, aki szűk negyedév alatt harmadszor fordult meg Észak-Koreában.
Időjárás:
Ma is mindenütt főképp napos, fülledt időre készülhetünk. Este kisebb záporok kialakulására lehet számítani. A hőmérséklet jellemzően 28 – 32 fok körül alakul.
