„Ezt a tömeget jól láthatóan nem fedik le az ellenzéki pártok” – Kovács András a német vétóról, Le Pen és Mélenchon erősödéséről és a friss hazai kutatásokról
A német–magyar kormányzati tárgyalások, az uniós költségvetés körüli német vétófenyegetés, a francia és a spanyol politika átrendeződése, valamint a Medián és az INSA friss felmérései kerültek szóba a Pirkadat november 10-i adásában. M. Kende Péter Kovács András újságíróval tekintette át a hét eseményeit. A beszélgetésből az derült ki, hogy Európa két vezető országában a hagyományos középpártok hónapról hónapra veszítenek teret, itthon pedig a kormánnyal elégedetlen választók jelentős része nem talál magának pártot.
Berlin, Ukrajna és az uniós költségvetés
A műsorvezető több lehetséges témával indított: a miniszterelnök éppen Németországban tárgyal a német–magyar kormányzati megbeszéléseken, a parlamentben előző nap ismét adok-kapok zajlott, amely szerinte a vártnál szolidabb volt, és megjelent a Medián közvélemény-kutatása is. A sport sem maradt ki: M. Kende Péter megemlítette, hogy a Fradi a múlt héten Milánóban 2–0-ra legyőzte az AC Milant.
Kovács Andrást leginkább a berlini út érdekelte, mert a Politico aznapi reggeli hírlevele azzal nyitott, hogy Németország vétózni készül az uniós költségvetésben, hogy biztosítsa Ukrajna hosszú távú finanszírozását. Plusz 90, majd plusz 70 milliárd euróról is szó van; ebben az újságíró nem akart igazságot tenni, de úgy vélte, a téma minden bizonnyal a berlini tárgyalásokon is előkerül. A lépést nehezen érti: Merz kancellár pártjának támogatottsága szerinte rosszul áll, és azt is furcsállta, hogy az első költségvetési tervezetet két hete már mindenki visszadobta, így nem világos, melyik változatra vonatkozna az elutasítás. „Szerintem nagyon nem jó optikája van az egész dolognak” – fogalmazott.
A középpártok helyett a szélek erősödnek
Németországban és Franciaországban hasonló folyamatot látnak: a hagyományos középpártok nem tudnak megkapaszkodni, Németországban hónapról hónapra erősebb a Die Linke és az AfD, Franciaországban pedig Le Pen tábora és Mélenchon is. M. Kende Péter felvetette, hogy a politikai elitnek a saját támogatottsága érdekében talán érdemes volna visszavenni az Ukrajna-témából, és másra fordítani a pénzeket. A beszélgetőtársak abban egyetértettek, hogy aggasztó, ami Berlinben, a város vezetésében készül: szóba kerültek a terroristákat bújtató csoportok és a török terrorszervezetekhez kötődő személyek a helyi kormány közelében. Ezt egyikük sem tartja jó iránynak, ugyanakkor elhangzott az is, hogy a pártok népszerűségvesztése valószínűleg nem Ukrajna miatt ilyen nagy.
Merznek a német belpolitikában legalább van ideje 2029-ig – kérdés, hogy a koalíciós partnere is így látja-e.
Franciaország: egyre nehezebb bejutni a második fordulóba
Kovács András hosszabb távú tendenciákra hivatkozott, nem egy-egy szimpatikus vagy ellenszenves felmérésre. Nyáron még szinte biztosnak tűnt, hogy a francia elnökválasztás második fordulójában Le Pen ellenfele egy Macronhoz kötődő centrista politikus lesz, akivel szemben 5–10 százalékpontos előnyt mértek neki. Mára viszont szerinte már csoda lesz, ha jobbközép vagy balközép politikus bejut a második fordulóba, miközben Mélenchon folyamatosan erősödik, és már 8–10 százalékponttal vezet a centrista jelöltekkel szemben. „Van egy tendencia, egy jól látható tendencia” – hangsúlyozta.
Glucksmann is lemaradt, pedig korábban úgy tűnt, még fordíthat. Kovács a párhuzamot a 2021-es magyar ellenzéki előválasztással vonta meg: a szocialisták úgy döntöttek, hogy bárki szavazhat, aki egy-két eurót bedob, és így egy párton kívüli jelölt nyert. A jobbközép most szintén előválasztásban gondolkodik, de attól tart, hogy ha szélesre nyitja, Mélenchon és Le Pen hívei is elmennek szavazni, és olyan jelölt győz, aki nekik megfelel. Az elnökválasztás első fordulójában szinte bárki elindulhat, ezért kérdés, sikerül-e a centrista pártoknak összefogniuk, hogy ne forgácsolódjanak szét.
A francia elégedetlenséget a tüntetések is jelzik. Az újságíró olvasta, hogy január 1-jétől 1,6 százalékkal emelik a minimálbért, de kérdésesnek tartja, hogy ez elég-e: a minimálbér magasabb ugyan, mint Magyarországon, a megélhetés azonban drágább is. A kormánynak nincs parlamenti többsége, Emmanuel Macront pedig a beszélgetésben igazi béna kacsának nevezték.
Spanyolország: kormányváltás vagy Sánchez újabb túlélése
A november 29-i spanyol választás előtt szerintük is inkább a kormányváltás felé hajlanak a dolgok, bár Sánchezről elhangzott, hogy ő az egyik legnagyobb varázsló. „Elképesztő túlélő tud lenni ez a figura” – sokszor bukhatott volna már, mégis mindig jól jött ki a helyzetekből. Abszolút többsége biztosan senkinek sem lesz, így a kérdés az, hogy a baloldal a kisebbségi pártokkal tud-e többséget szerezni, vagy a Néppárt a Voxszal. Kormányváltás esetén szinte biztos, hogy a Vox részvétele nélkül nem megy, és ez az új uniós költségvetéshez való spanyol viszonyt is befolyásolhatja.
A Medián és az INSA: hová lettek az elégedetlenek?
A hazai kutatásoknál Kovács András először az INSA-ra hívta fel a figyelmet: a német cég, amely odahaza hetente közöl pártpreferencia-méréseket, Magyarországon is elkezdett kutatni, de egyelőre csak azt mérte, mennyire elégedettek az emberek a kormánnyal. A Medián más kérdéssel dolgozott – jó vagy rossz irányba mennek-e a dolgok az országban –, mégis szinte ugyanaz jött ki: 59 százalék szerint jó, 32 százalék szerint rossz irányba, a maradék bizonytalan, a két mérés között pedig csak hibahatáron belüli az eltérés.
Az újságíró szerint a legnagyobb tanulság az, hogy a rossz irányt látó harmadot, akikről vélelmezése szerint nem szimpatizálnak a jelenlegi kormánnyal, nem tudják megszólítani az ellenzéki pártok. „Ezt a tömeget jól láthatóan nem fedik le az ellenzéki pártok” – mondta. M. Kende Péter egyetértett, és úgy vélte, ezen a meglévő ellenzéki pártoknak érdemes volna elgondolkodniuk: az elégedetlenek most vasárnap nem szavaznának teljes tömegükben rájuk, inkább otthon maradnának, vagy más, akár parlamenten kívüli pártot választanának.
A zárásban a műsorvezető megfogalmazta félelmét, hogy nem olyan vastag az az üvegplafon, amely a Mi Hazánk fölött van, és szóba került, hogy a párt a hétvégén egy időközi választáson 35 százalékot kapott. Ehhez hozzátették, hogy azon a választáson a Fidesz nem indított jelöltet – talán nem véletlenül. A beszélgetés azzal ért véget, hogy a következő héten megnézik, milyen lesz addigra az ország.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
