Az izraeli hadsereg megerősítette, hogy légicsapássorozatot indított Szíriában a ,,megmaradt katonai képességeket célozva a Hama katonai repülőtéren és a T-4 légibázison.

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2025.04.04.Nyolc év után újra izraeli miniszterelnök érkezett Magyarországra, Benjamin Netanjahu találkozott többek között Orbán Viktorral és Sulyok Tamással is.

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint embertelen és szakmaiatlan a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő döntése, amely szerint április 1-jétől nem lehet térd- és csípőprotézis-műtéteket végezni túlsúlyos embereken.

Az izraeli hadsereg megerősítette, hogy légicsapássorozatot indított Szíriában a ,,megmaradt katonai képességeket célozva a Hama katonai repülőtéren és a T-4 légibázison.

A Donald Trump amerikai elnök által bejelentett új vámintézkedés „óriási nehézséget” jelent Európa számára és „katasztrófa” az Egyesült Államoknak – jelentette ki a miniszterelnök.

Belföldi hírek:

Nyolc év után újra izraeli miniszterelnök érkezett Magyarországra, Benjamin Netanjahu gépe tegnap éjszaka landolt Ferihegyen, csütörtök délelőtt pedig már Orbán Viktorral tárgyalt a budai Várban, ebéd utánra pedig sajtótájékoztatót hirdettek meg a megbeszéltekről. Szóba került Magyarország – Izrael által üdvözölt – kilépése a „korrupt Nemzetközi Büntetőbíróságból”, a két ország gazdasági, kulturális és futballkapcsolatai is. Feleségével éjjel érkezett, csütörtök délelőtt pedig vendéglátójával, Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu, kora délutánra pedig sajtótájékoztatót hirdettek. Orbán Viktor a tájékoztatón emlékeztetett, 8 éve járt izraeli miniszterelnök Budapesten, Orbán Viktor pedig 2021-ben volt Izraelben, „azóta a világ teljesen megváltozott, másfél éve a szuverenitást lábbal tipró terrortámadást szenvedett el Izrael”, amelynek joga van megvédenie magát. Ezt követően arról beszélt, hogy Magyarország a szabadság szigete, a magyar zsidó közösség pedig Európa harmadik legnagyobb közössége, de a legnagyobb biztonságban van, miközben Nyugat-Európában az antiszemitizmus soha nem látott méreteket öltött. Kijelentette, Magyarországon zéró tolerancia van az antiszemitizmussal szemben, senki nem fog itt Hamász-zászlókat lengetni – jelentette ki.

Benjamin Netanjahu „rendkívül megindítónak” nevezte a tegnapi napot. 1991-ben Izrael egyik fontos tisztségviselőjeként utazott Magyarországra, hogy szerepet vállaljon a két ország kapcsolatainak helyreállításában. Akkor ismerte Puskás Ferencet és Gábor Zsazsát Magyarországról, aláhúzta, Orbán Viktor vezetése alatt nagy dolgokat tett Magyarország Izraelért, országa támogatásáért, „bátor és jelentős lépést tette a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyében is”, amelyet korrupt szervezetnek nevezett. Megfogalmazása szerint a judeokeresztény hagyomány támadás alatt áll, mégpedig a radikális iszlám részéről, ennek meghajtó motorjaként pedig ott van Irán, a 2023 októberi terrortámadást Irán „proxyháborújának” nevezte, ígérve, hogy „eltiporják az iráni terrortengelyt”, a túszokat pedig haza fogják vinni.

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint embertelen és szakmaiatlan a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő döntése, amely szerint április 1-jétől nem lehet térd- és csípőprotézis-műtéteket végezni 35-40 feletti testtömegindexszel élő embereken. Komáromi Zoltán, a DK országgyűlési képviselője arról beszélt: nem lehet másodrendű állampolgárként bánni a túlsúlyos emberekkel sem, és „bürokratikus, rendőri módszerekkel” kizárni őket az állami ellátásból. Megjegyezte: az új szabályozás alapján Magyarország miniszterelnökén sem végeznének el ilyen műtétet állami ellátásban.

Külföldi hírek:

Bár a rendőrség hét napot kért, a bíróság csak péntek reggel 10 óráig hosszabbította meg Benjámin Netanjahu miniszterelnök jelenlegi és volt szóvivői, Jonatan Urich és Eli Feldstein letartóztatását, az úgynevezett Katar-gate nyomozás közepette, amelyben ők a központi gyanúsítottak. A rendőrség hétfőn vette őrizetbe vette Urichot és Feldsteint kihallgatás céljából. Az ügy középpontjában az a gyanú áll, hogy a Miniszterelnöki Hivatalhoz köthető elemek Katar állam érdekeit mozdították elő. Urichot és Feldsteint először külön hallgatták ki, de aztán szembesítés is történt, mivel vallomásaik ellentmondtak egymásnak. A párost a média szerint a héten 11 órán át vallatták. A KAN közszolgálati műsorszolgáltató szerint Feldstein azzal vádolta Urichot, hogy hazudik, aki bőgött. Ez volt az első találkozás Urich és Feldstein között azóta, hogy utóbbit a titkos dokumentumok kiszivárgtatásának (BibiLeaks) ügyében 2024 októberében a Sabak belbiztonsági szolgálat letartóztatta. Feldstein ellen vádat emeltek az ügyben, Urich pedig gyanúsított. A találkozás és a konfrontáció nagyon kemény volt, de Urich hevesen tagadta, hogy bármi köze lenne ahhoz a pénzhez, amelyet Feldstein kapott Jay Footlik katari lobbistától Gil Birgeren keresztül, áll a riportban.

Az izraeli hadsereg megerősítette, hogy légicsapássorozatot indított Szíriában a ,,megmaradt katonai képességeket célozva a Hama katonai repülőtéren és a T-4 légibázison. Körülbelül két héttel ezelőtt az izraeli vadászgépek megsemmisítették az Aszad-hadsereg irányítása alatt álló T-4 és Tadmur katonai légitámaszpontok stratégiai képességeit, hogy továbbra is fenntartsák az izraeli légierő légi fölényét a térségben. A T-4 támaszpontot Izrael állítólag többször támadta a múltban. Katonai források szerint a csapások a kifutópályákat, üzemanyagraktárakat és a légitámaszpontok radarjait célozták. Az izraeli légierő repülőgépei „katonai infrastruktúrát” is támadtak Damaszkusz térségében. A szíriai média szerint a Damaszkusz mellett található Barzeh tudományos kutatóközpontot vették célba.

Kijev megpróbálja megszakítani a párbeszédet Moszkva és Washington között az energetikai létesítmények elleni támadásokkal, de Oroszország nem reagál a provokációkra – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője. Közölte, hogy a március 18. óta tartó moratórium alatt több mint 30 orosz létesítményekre mért csapást regisztráltak, amelyek mindennapossá váltak. Ezeket a szóvivő terrortámadásnak minősítette. Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön azt közölte, hogy az ukrán hadsereg az elmúlt nap folyamán a luhanszki, a kurszki, a belgorodi és a zaporizzsjai régióban intézett drón- és tüzérségi támadást gázipari és villamosenergetikai létesítmények ellen. „Teljesen nyilvánvaló, hogy ezeknek a támadásoknak nincs katonai jelentőségük. Mint arra az orosz védelmi minisztérium rámutatott, minden létesítményt megbízhatóan védenek, az incidensek következményeit azonnal felszámolják, a lakosságot nem fenyegeti veszély, de ebben van a kijevi rezsim szándéka. Nem valódi károkat próbál okozni, ami az ukrán fegyveres erők jelenlegi állapotát tekintve elvileg lehetetlen is, hanem információs okot kíván teremteni egy újabb hisztériához a nyugati médiában, és megpróbálja megzavarni a Moszkva és Washington közötti párbeszédet” – mondta a tájékoztatón.

A Donald Trump amerikai elnök által bejelentett új vámintézkedés „óriási nehézséget” jelent Európa számára és „katasztrófa” az Egyesült Államoknak – jelentette ki csütörtökön François Bayrou francia miniszterelnök, aki szerint az amerikai elnök „szövetségesei ellen fordult”. „Ez a döntés katasztrófa a világgazdaság számára. Óriási nehézséget jelent Európa számára. Azt hiszem, katasztrófa az Egyesült Államok és az amerikai polgárok számára is” – fogalmazott a kormányfő egy szenátusi konferencián. „Az az elképzelés, hogy a világ minden egyes nagy régiója bezárkózik, és ezentúl a kereskedelmi háborúnak kell uralkodnia (…) olyan veszélyeket rejt magában, amelyek sajnos idővel megvalósulnak” – tette hozzá. „A bolygó legfontosabb állama”, az Egyesült Államok kormánya a „szövetségesei ellen fordult”, és ezzel a „kereskedelmi háborúval már nem szolidáris velük”. „Velünk, akik együtt alkottuk a szabadságjogok szövetségét a Nyugaton, legalábbis azt hittük, hogy ez az volt” – mondta.

A spanyol kormányfő 14,1 milliárd euró értékű cselekvési tervet ismertetett csütörtökön Madridban, amelynek célja, hogy enyhítse az amerikai elnök által bejelentett importvámok negatív hatásait a dél-európai országban. Pedro Sánchez hangsúlyozta: a terv első pillére azon cégek és munkahelyek védelmére összpontosít, amelyeket érinthetnek az új tarifák, míg a második pillér a termelési kapacitás átirányítása, új piacok keresése a stratégiai autonómia jegyében. Mint mondta, a Donald Trump által bejelentett intézkedés visszatérés a 19. századi protekcionizmushoz, amely véleménye szerint „nem intelligens módja annak, hogy szembenézzünk a 21. század kihívásaival egy teljesen összekapcsolt világban”. Hangsúlyozta: a döntés egyoldalú, ellentétes a nyitottság és együttműködés szellemiségével, amely a kereskedelmi kapcsolatokat vezette az Egyesült Államok és az Európai Unió között.

Keir Starmer, aki csütörtökön üzleti vezetőket látott vendégül Downing Street-i hivatalában, az előző este bejelentett amerikai importvámokról szólva úgy fogalmazott, hogy Donald Trump amerikai elnök hazájáért cselekedett, mivel erre szól a megbízatása. A munkáspárti brit miniszterelnök hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a brit kormány által a következő napokban és hetekben meghozandó döntéseket is kizárólag a nemzeti érdekek, a brit gazdaság érdekei diktálják majd. Starmer nem részletezte, hogy London milyen válaszlépéseket tervez. Kijelentette azonban: a kereskedelmi háborúknak nincsenek nyertesei, és Nagy-Britannia nemzeti érdekeit nem is szolgálná egy ilyen kereskedelmi konfliktus. Elmondta, hogy folytatódnak az Egyesült Államokkal kezdett tárgyalások. Keir Starmer brit miniszterelnök szerint Nagy-Britanniának nem érdeke a kereskedelmi háború, mivel egy ilyen konfliktusnak nincsenek nyertesei. Jonathan Reynolds brit üzleti és kereskedelmi miniszter ugyanakkor csütörtökön bejelentette, hogy konzultációt kezd az üzleti szektorral az amerikai vámintézkedésekre adandó esetleges megtorló lépések hatásairól.

A jelenlegi geopolitikai helyzetben felértékelődnek a stabil kínai-magyar gazdasági, politikai kapcsolatok; a magyar-kínai üzleti fórumon részt vevő 250 vállalat részvétele is jelzi, hogy kitüntetett figyelem övezi Magyarországot Kínában – mondta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. A magyar-kínai gazdasági vegyes bizottsági ülés után megrendezett üzleti fórumot a két ország közötti eddigi legnagyobb ilyen rendezvénynek nevezte az államtitkár. A kétoldalú kapcsolat fejlesztésébe az elmúlt 15 évben befektetett munkának meglett az eredménye – jelentette ki. Az államtitkár emlékeztetett: a kínai gazdaság az elmúlt évtizedekben hatalmas utat járt be. Az ezredfordulón a kínai GDP a német kibocsátás kétharmadát érte el, míg 25 évvel később már annak négyszeresét – mondta, rámutatva: ez Magyarország számára is lehetőségeket kínál.

Időjárás:

Ma is mindenütt napsütéses, enyhe időre számíthatunk. Este nyugodt, csillagfényes lesz az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 16 – 19 fok körül alakul.