A BreuerPress és a HetiTV hírei 2025.03.03.
Valahogy véget kell vetni a katonai konfrontációnak, megállapodást kell kötni Putyin elnökkel – jelentette ki Hidvéghi Balázs.
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Plusz keretéből elnyert uniós forrásból tizenhét település fejleszthet Bács-Kiskun vármegyében – közölte Vedelek Norbert.
Izrael leállította a Gázai övezetbe küldött humanitárius segélyeket a Ramadán, a muzulmán böjti hónap kezdetén, vasárnap.
Az Oroszország és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok normalizálásának útja gyorsan és sikeresen bejárható – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Belföldi hírek:
Valahogy véget kell vetni a katonai konfrontációnak, amely csak rossz Európának és csak rossz az ukránoknak. Megállapodást kell kötni Putyin elnökkel, de ehhez az európai megközelítésnek meg kell változnia. Ha Európa, az Európai Unió vagy a NATO ezt nem fogadja el, és háborúban akarja legyőzni Oroszországot, akkor nekik kell belépniük a háborúba. Világosan ki kellene mondaniuk, hogy katonailag is belépünk a háborúba. De ők nem ezt mondták. Csak üres kijelentéseket tettek arról, hogy támogatják Ukrajnát, ameddig csak szükséges, és finanszírozzák a háborús erőfeszítéseket. De ez azt eredményezi, hogy Ukrajna elveszíti ezt a háborút. Ez Ukrajna pusztulásához vezet. Ez hosszú időre az európai stabilitás rombolását eredményezi. Ez nem jó helyzet. A lényeg tehát az, hogy kedveled-e az ellenfeled vagy sem … egy ilyen konfliktus, egy veszélyes katonai konfliktus esetén meg kell próbálni politikai és diplomáciai megoldást találni, akár tetszik az ellenfél, akár nem – mondta,
A magyar kormány számára a családok nem kiadást jelentenek, hanem a magyar nemzet, a magyar gazdaság erőforrását és jövőjét – mondta a kulturális és innovációs miniszter. Hankó Balázs kifejtette: erősíteni kell a családok anyagi biztonságát, ez „a magyar családbarát politikának a kulcsa”, amelyet más országok is be akarnak vezetni. Brüsszel és számos európai uniós állam – ahol a politika lényege nem a családtámogatás, hanem a migráció – ezeket nem támogatja, sőt azt akarják elérni, hogy kivezessük ezeket a családtámogatásokat. A két- és háromgyermekes anyák tervezett személyijövedelemadó-mentessége kapcsán arról beszélt, hogy a háromgyermekes családanyáknak idén október 1-től, a 40 év alatti kétgyermekes édesanyáknak pedig 2026. január elsejétől átlagosan 90 ezer forinttal több jövedelmük lesz. Ehhez jön még, hogy a családi adókedvezmény – amelyet jellemzően az édesapák kapnak – jövő januártól egy kétgyermekes családnál 40 ezerről 80 ezerre emelkedik, a háromgyermekeseknél 99 ezerre, így összesen átlagosan 130 ezer forinttal, illetve 190 ezer forinttal marad több ezeknél a családoknál.
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Plusz keretéből elnyert mintegy 2,05 milliárd forint európai uniós forrásból tizenhét település fejleszthet Bács-Kiskun vármegyében – közölte a vármegyei önkormányzat elnöke. Vedelek Norbert (Fidesz-KDNP) elmondta: a támogatással számos település valósíthat meg olyan programokat, amelyek hozzájárulnak az életminőség javításához, a társadalmi kohézió növeléséhez és a generációk közötti együttműködés erősítéséhez. A helyi humán fejlesztések célja, hogy minden generáció számára jobb életkörülményeket biztosítsanak, erősítsék a közösségeket és támogassák a társadalmi integrációt. Az új programok hozzájárulnak ahhoz, hogy a vármegyében élők szélesebb körű szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatásokat vehessenek igénybe, miközben a helyi közösségek is egyre összetartóbbá válnak – tette hozzá.
Külföldi hírek:
Izrael leállította a Gázai övezetbe küldött humanitárius segélyeket a Ramadán, a muzulmán böjti hónap kezdetén, vasárnap – jelentette a katonai rádió. Az izraeli hadsereg (IDF) a politikai vezetés utasítására vasárnap reggel leállította a Gázai övezetbe irányuló humanitárius segélynyújtást, és lezárta az átkelőhelyeket az iszlamista Hamász terrorszervezettel megkötött tűzszünet és túszalku első szakaszának hivatalos befejezése után. A döntést közvetlenül a muzulmán böjt elején, szombat este hozták meg a Benjámin Netanjahu miniszterelnök vezette megbeszélésen, és azt egyeztették az amerikai kormánnyal. A katonai rádió vasárnap emlékeztetett, hogy a humanitárius segítségnyújtás megszakítása csak szimbolikus lépés, mert a Hamász raktárai tele vannak a tűzszünet negyvenkét napja alatt felhalmozott árukkal, a becslések szerint a terrorszervezetnek legalább négy hónapra elegendő készlete van, ugyanis ezen idő alatt 25 200 segélyszállító teherautó lépett be az övezetbe. A miniszterelnöki hivatal vasárnapi közleménye szerint a döntés azt követően született, hogy a Hamász megtagadta további túszok szabadon bocsátását.
Izrael elfogadta az Egyesült Államok elnöke megbízottja, Steve Witkoff által javasolt ideiglenes tűzszüneti tervet a ramadán és a pészah időszakára, 10 életben lévő túsz, és 18 elhunyt maradványainak [nagyjából az összes fogvatartott fele] szabadon bocsátásáért, amit viszont a Hamász elutasít, – állítja Benjamin Netanjahu miniszterelnök hivatala, hozzátéve, amennyiben a terrorszervezet megváltoztatja álláspontját, Izrael azonnal tárgyalásokba kezd az amerikai javaslat minden részletéről, de nem említi a háború lezárására irányuló második szakaszt. A folyamat végén, amennyiben sikerül megállapodni egy állandó tűzszünetről, az összes életben lévő és elesett túsz kiszabadul, – összegzi a közlemény.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy aláírta azt a nyilatkozatot, amely lehetővé teszi, hogy mintegy 4 milliárd dollárnyi katonai segély gyorsított eljárásban érkezzen meg Izraelbe. Rubio közleményében hangsúlyozta, hogy a január 20-án hivatalba lépett Trump-kormányzat már csaknem 12 milliárd dollár értékben hagyott jóvá fegyvereladásokat Izrael számára. Rubio szerint „Az Egyesült Államok minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál, hogy teljesítse hosszú távú elkötelezettségét Izrael biztonsága iránt, beleértve a biztonsági fenyegetések elleni védelmet is.” Rubio szombati nyilatkozata azután került nyilvánosságra, miután a Pentagon bejelentette, hogy az amerikai külügyminisztérium engedélyezte közel 4 milliárd dollár értékű bombák, rombolókészletek és egyéb fegyverek eladását Izrael számára.
Keir Starmer brit miniszterelnök szerint Donald Trump amerikai elnök tartós békét akar Ukrajnában. Starmer az általa Ukrajna ügyében vasárnapra összehívott londoni csúcstalálkozó hivatalos kezdete előtt, a BBC közszolgálati televíziónak adott interjúban kijelentette: megállapodott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Emmanuel Macron francia államfővel arról, hogy „talán még egy-két országgal” együtt elkezdik a harci cselekmények befejezését célzó terv kidolgozását, és ezt a tervet megbeszélik majd az Egyesült Államokkal is. Trump és Zelenszkij pénteki nyilvános washingtoni szóváltásáról szólva Starmer úgy fogalmazott, hogy „senki nem akar ilyesmit látni”, de hangsúlyozta, hogy az amerikai elnök is tartós békét szeretne Ukrajnában, és az ukrán államfő egyetért ezzel.
Az Oroszország és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok normalizálásának útja gyorsan és sikeresen bejárható, ha megmarad Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök politikai akarata – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában. „Hosszú út áll még előttünk, mert hatalmas károkat okoztak a kétoldalú kapcsolatok egész komplexumának. De ha a két vezető, Putyin elnök és Trump elnök politikai akarata megmarad, akkor ezt az utat elég gyorsan és sikeresen be lehet járni” – mondta Peszkov. Megállapította, hogy az új amerikai kormányzat gyorsan változtat az összes külpolitikai konfiguráción, ami sokban egybeesik Moszkva elképzelésével. „Egy olyan ENSZ-közgyűlési határozat mellett szavazunk, amely abszolút kiegyensúlyozott megfogalmazást tartalmaz az ukrán válságról. Ilyet tényleg nem lehetett elképzelni” – fogalmazott Peszkov.
Az ENSZ atomenergia-felügyeleti szervezetének (Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, NAÜ) új megfigyelő missziója szombaton először orosz területen keresztül érkezett az orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai Zaporizzsjai atomerőműhöz – közölte az erőmű Oroszország által beiktatott vezetője. A NAÜ szakértők érkezése hetekig tartó késlekedés után történt meg a helyszín körüli katonai tevékenység miatt. Mindkét fél a másikat vádolta a vonatkozó szabályok megsértésével. Jurij Csernicsuk, a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja erőmű Oroszország által beiktatott vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazásra feltett videójában arról számolt be, hogy a három ellenőr érkezését az orosz védelmi minisztérium és a nemzeti gárda biztosította, és az orosz állami atomenergetikai vállalat, a Roszatom és a NAÜ vezetői közötti „intenzív” konzultációkat követően. Az orosz csapatok a 2022 februárjában, az Ukrajna ellenit teljes körű támadás első heteiben foglalták el a zaporizzsjai erőművet, amely hat reaktorával Európa legnagyobb ilyen jellegű létesítménye. Jelenleg nem termel áramot.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter levélben fordult vasárnap az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez a nemrég Magyarországnak adott négypontos energiabiztonsági garanciákkal kapcsolatban, amelyek közül szerinte már kettőt megsértettek. A tárcavezető a Kaja Kallasnak küldött levelében mindenekelőtt arra emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók újabb féléves meghosszabbításakor, január 27-én négy pontban adott garanciát arra, hogy biztonságban lesz Magyarország energiaellátása Ukrajna vonatkozásában, és ezek közül kettőt már meg is szegtek. Kiemelte: először is, a brüsszeli testület vállalta, hogy az ukrajnai gáztranzit újraindításáról hazánk bevonásával fognak tárgyalni, viszont a magyar kormányt végül a többszöri kérése ellenére sem hívták meg ezen egyeztetésekre.
Az amerikai védelmi miniszter gépesített egységeket vezényelt az Egyesült Államok déli, Mexikóval szomszédos határszakaszára őrizeti feladatok ellátására, eközben mélypontra csökkent a törvénytelen határátlépések száma. A Pentagon közleménye szerint Stryker páncélozott járművek köré szervezett bevetési egységek (Stryker Brigade Combat Team) kezdik meg a szolgálatot a határon légi támogatással kiegészítve. A tervek szerint az erősítést a következő hetekben telepítik a több mint 3100 kilométer hosszú déli határra. A hivatalos közlemény szerint Pete Hegseth védelmi miniszter Donald Trump elnök utasítására hozta meg az intézkedést, és az újabb csapatok feladata az „déli határ biztosítása, valamint az Egyesült Államok szuverenitásának és területi integritásának fenntartása” lesz. Illetékesek szerint a szombaton elrendelt intézkedés keretében mintegy 3000 katonáról van szó, akik kiegészítik a már ott szolgálatot teljesítő 9200 embert. Közülük 4200-an az amerikai hadsereg központi állományához tartoznak, míg 5000 fegyveres az államok kormányzóinak irányítása alatt álló Nemzeti Gárda tagja. Donald Trump elnök január 20-i hivatalba lépése napján veszélyhelyzetet rendelt el a határállamokban, ami lehetővé tette nagyobb számú katonaság mozgósítását az illegális határátlépések visszaszorítására.
Időjárás:
Ma is napsütéses, enyhe időre készülhetünk. Este nyugodt, csillagfényes lesz az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 9 – 13 fok körül alakul.
