A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.11.15.
Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón a Heti TV több kérdésére is válaszolt.
Magyarország Szlovákiával együtt eddig is a béke pártján állt, Donald Trump januári beiktatása után pedig hamar visszaköltözhet a béke Közép-Európába – mondta Szijjártó Péter.
Az Izraeli Védelmi Erők csütörtökön figyelmeztetett a munkaerő-válságra, amelynek megoldása a tartalékosok legalább két és fél hónapos szolgálatát jelenti 2025-ben.
A Republikánus Párt Arizona államban aratott győzelmével szerdán 218 helyet szerzett, és ezzel szűk többségbe került a 435 fős amerikai képviselőházban.
Belföldi hírek:
Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón a Heti TV több kérdésére is válaszolt. A Heti TV elsőként azt szerette volna megtudni, mit tud tenni a kormány a nagy múltra visszatekintő Orosházi Síküveggyár megmentése érdekében. A miniszter válaszában elmondta, számos programja van a kormánynak, ezek a jövő évi költségvetésben is szerepelnek. Ugyanakkor, tette hozzá a politikus, az állam csak akkor tud közbelépni, ha erre irányuló kérés érkezik. Az üveggyár tulajdonosa azonban sem az államot, sem pedig a várost nem kereste meg, ehelyett folyamatosan csökkenti a termelést, és a jelek szerint leépíti a gyárat.
A Heti TV arra is kíváncsi volt, amennyiben valaki megszervezi a népszavazást a budapesti olimpiáról, akkor a kormány az igen vagy a nem mellett kampányol-e. A miniszter megjegyezte, a kormány álláspontja az olimpia ügyében általánosságban ismert, azonban a kérdés most nem aktuális. Már csak azért sem, mert a feltételek nem ismertek, teljesen másképp zajlik a pályázati előkészítés és a döntés, mint korábban. Egy biztos, Budapesten nem kellene semmilyen létesítményt építeni, hiszen minden rendelkezésre áll, azonban jelentős infrastrukturális beruházásokra van szükség. A Heti TV arra is kíváncsi volt, mit tesz a magyar diplomácia a tervezett szlovák nyelvtörvény kapcsán. Gulyás Gergely fontosnak tartotta megjegyezni, a magyar külügyminiszter a héten járt Pozsonyban, ahol garanciákat ígértek neki, hogy a magyar nyelv használatának joga továbbra is meg fog maradni.
Magyarország Szlovákiával együtt eddig is a béke pártján állt, Donald Trump januári beiktatása után pedig hamar visszaköltözhet a béke Közép-Európába – mondta el Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Juraj Blanar szlovák külügyminiszterrel közösen tartott budapesti sajtótájékoztatóján. Juraj Blanar szlovák külügyminisztert fogadta Budapesten Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A szomszédos ország tárcavezetője a Visegrádi Üzleti Fórum apropóján látogatott hazánkba. „Másfél hete egy teljesen új politikai valóságban találtuk magunkat, hiszen minden eddiginél nagyobb és jobb reményünk van arra, hogy a béke visszaköltözzön ide Közép-Európába” – kezdte Szijjártó Péter a kétoldalú megbeszélést követő sajtótájékoztatón. Ez kifejezetten jó hír, főleg azon kormányok számára, amelyek eddig is békepárti politikát folytattak, és világossá tették, hogy nem a fegyverszállítások, hanem a fegyverszünet jelenti a kiutat az orosz–ukrán háborúból – tette hozzá. „Büszkék vagyunk arra, hogy Szlovákiával együtt voltunk és vagyunk részesei a globális békepárti többségnek, amely világosan érvelt a fegyverszünet és a béketárgyalások mellett Ukrajna vonatkozásában” – hangsúlyozta a miniszter.
Külföldi hírek:
Az IDF csütörtöki jelentése szerint az elmúlt napon több mint száz célpontot támadtak Dél-Libanonban és a Gázai övezetben, és több tucat iszlamista fegyverest megöltek. Az izraeli erők Dél-Libanonban a Hezbollah raktárait és katonai épületeit lőtték, földalatti építményeket fedeztek fel és fegyvereket, köztük légvédelmi rakétákat és kilövőállásokat számoltak fel. A Gázai övezetben az izraeli erők megölték egy olyan egység tagjait, amely páncéltörő rakétákkal lőtte az izraeli katonákra.
Az elmúlt két napban az izraeli hadsereg több támadás hullámot hajtott végre Dahieh térségében, több mint 30 terrorcélpont ellen. Az összes megtámadott célpont a polgári lakosság szívében volt. ,,Ez egy újabb példa arra, hogy a Hezbollah terrorszervezet cinikusan élő pajzsként használja a libanoni civileket” – áll a hadsereg nyilatkozatában. Egy interneten terjedő felvételen az látható, ahogy miközben egy utasszállító repülőgép haladt a bejrúti nemzetközi repülőtér kifutóján, a hadsereg a délre lévő Dahiehben támadott. A támadás előtt a katonaság számos lépést tett annak érdekében, hogy csökkentse a civilek bántódásának kockázatát, beleértve a pontos lőszerek használatát és a lakosság előzetes figyelmeztetését.
Az Izraeli Védelmi Erők csütörtökön figyelmeztetett a munkaerő-válságra, amelynek megoldása a tartalékosok legalább két és fél hónapos szolgálatát jelenti 2025-ben: „Az állam köteles lesz jövőre ugyanazokat a kivételes támogatásokat és juttatásokat adni a tartalékosoknak.” Ezenkívül a hadsereg szerint a kötelező szolgálati időt három évre meg kell hosszabbítani. Normál esetben, amikor nincs háború, a tartalékosok háromévente átlagosan 25 napot szolgálnak tartalékban. A háború elmúlt évében a harci katonák átlagosan 136 napot szolgáltak tartalékban, a parancsnokok pedig 168 napot. A tartalékos katonák szolgálatra jelentkezési összesített aránya 85% volt az elmúlt évben. A háború kezdetén a hadsereg magas részvételi arányról számolt be, de a harcok elhúzódásával, különösen az elmúlt hetekben, ez a szám csökkent. Az északon és délen folytatódó háború hátterében a hadsereg szerint gyorsan és azonnal növelni kell a hadkötelesek számát, elsősorban a kötelező szolgálati idő 36 hónapra való meghosszabbításával.
Irán a Tasnim hírügynökség jelentése szerint megkezdték egy „védelmi alagútnak” nevezett infrastruktúra építését Teherán központjában. A beruházása a tisztviselők szerint az iráni területet ért közelmúltbeli izraeli légicsapások miatt van szükség – írja az Israel Hayom. A város központjában található földalatti átjáró egy tranzitállomást köt majd össze a Khomeini Kórházzal, védett, földalatti hozzáférést biztosítva az orvosi ellátáshoz a főváros utcáit ért légitámadások esetén. Az iráni vezetéssel való szoros kapcsolatairól ismert Tasnim című lapnak nyilatkozva Teherán tömegközlekedési felelős hangsúlyozta a projekt példátlan jellegét: „Ez az első alkalom nemzetünk történetében, hogy polgári alagutat építünk a fővárosban készültségi céllal”.
Az északkelet-lengyelországi Redzikowóban hivatalosan is felavatták az amerikai rakétavédelmi rendszer európai részét (EPAA) képező rakétavédelmi bázist, az ünnepségen részt vettek a lengyel politikai vezetők mellett az Egyesült Államok és a NATO képviselői. Andrzej Duda lengyel elnök a megnyitón mondott beszédében kiemelte: miután lengyel földön amerikai bázis létesült, „az egész világ egyértelműen és világosan látja, hogy (Lengyelország) már nem orosz befolyási övezet”. Duda a Lech Kaczynski néhai lengyel elnökkel a bázis terveiről 2008-ban folytatott beszélgetését idézte fel, amelyen elmondása szerint elhangzott: légvédelmi szempontból a bázis nem közvetlenül Lengyelországot, hanem a tőle távoli területeket védi a például Iránból kilőtt rakétáktól. Varsó számára elsősorban az a jelentősége, hogy amerikai katonai titok alá vont létesítményről van szó, amelyet az Egyesült Államok őrizni fog – magyarázta az államfő.
Az orosz hadsereg jelentős előrenyomulást ért el az ukrajnai fronton, elfoglalva a donyecki Voznyeszenka települést – közölte csütörtökön a moszkvai védelmi minisztérium. Az elmúlt napokban az orosz erők négy frontszakaszon is előretörtek, miközben számos ukrán ellentámadást visszavertek és jelentős katonai veszteségeket okoztak az ukrán félnek, írja az MTI. A hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és 15 ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint kétezer, Kurszk irányában pedig mintegy 430 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan. Vitalij Gancsev, az ukrajnai Harkiv megye Moszkva által kinevezett elöljárója azt mondta a RIA Novosztyinak, hogy az orosz erők beássák magukat Kupjanszk külterületein. Gancsev szerint a várostól északkeletre és délkeletre folytatódik az orosz offenzíva, így „elég nagy” ukrán csoportosítás kerülhet félig bekerített helyzetbe.
Görögország átszervezi haderejét, Níkosz Déndiasz görög védelmi miniszter csütörtökön az athéni parlamentben ismertette az erre vonatkozó elképzeléseket. A tervek szerint jövőre bezárnak 137 kaszárnyát, aminek köszönhetően forrásokat takarítanak meg és megerősíthetik az országhatárokon állomásozó egységeket. A miniszter rámutatott, hogy az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok tanulságai alapján át kell állítani a hadsereget a digitális hadviselés alkalmazására is mind a támadó, mind a védelmi területeken.
A Republikánus Párt Arizona államban aratott győzelmével szerdán 218 helyet szerzett, és ezzel szűk többségbe került a 435 fős amerikai képviselőházban. A törvényhozás alsóházában elért eredmény az elnöki tisztség és a szenátusi helyek többségének megszerzése után széles körű hatalmat biztosít Donald Trump megválasztott elnöknek programja megvalósításához. A szűk képviselőházi többséget úgy is fenntarthatják a republikánusok, hogy Donald Trump az alsóházból három republikánus képviselőt is kiválasztott leendő kormányába. Korábban Elise Stefanikot az ENSZ-nagyköveti, Michael Waltzot a nemzetbiztonsági tanácsadói poszt várományosaként jelentette be, szerdán pedig közölte, hogy Matt Gaetzet jelöli igazságügy-miniszternek. A három távozó képviselő pótlására rendkívüli választásokat kell kiírni az általuk képviselt körzetekben, ám azokat évek óta a republikánusok irányítják.
Időjárás:
Ma egy hidegfront hoz változást az időjárásba, mindenütt megélénkülhet a szél.. Este nyugodt, csillagfényes lesz az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 4 – 9 fok körül alakul.
