A sevillai borbély szombaton a Margitszigeten Figaro! – avagy némafilmbe oltott opera

A sevillai borbély szombaton a Margitszigeten Figaro! – avagy némafilmbe oltott opera

 

Június 29-én, most szombaton világszerte egyedülálló rendezésben érkezik a
Margitszigetre a vígopera-irodalom egyik legkedveltebb és legtöbbet játszott
darabja, Gioachino Rossini A sevillai borbélya. A művet ezúttal Káel Csaba
álmodta újra, méghozzá elsőre igencsak meghökkentőnek tűnő módon:
némafilmes környezetbe. Az eredmény önmagáért beszél, a nézők egy
jólesően megnevettető, tökéletes nyáresti előadásnak lehetnek majd szem- és
fültanúi. A rendezővel és a Rosinát alakító Balga Gabriellával beszélgettünk.
Program: margitszigetiszinhaz.hu/margitszigeti-programok/gioachino-
rossini-a-sevillai-borbely-opera/
Videó:

Videó_02:

„A sevillai borbély egy humoros, szórakoztató történet, olyan sajátos megközelítése
a világnak, amelyben Rossini szándékosan elrajzolja a karaktereket, felnagyítva
egyes tulajdonságaikat. Ebből és a szereplők találkozásaiból születnek aztán azok a
komikus jelenetek, amik stilizáltan egy némafilm forgatás kulisszái közé helyezve
még hangsúlyosabbá válnak” – magyarázta Káel Csaba, a darab rendezője,
Kossuth- és Nádasdy Kálmán-díjas magyar filmrendező, érdemes művész, a Müpa
vezérigazgatója. „A díszletek között ott vannak a »forgatás« eszközei és plusz bájt
ad az egésznek, hogy a kamera képét kivetítve láthatják a nézők. A korabeli
burlesque-szerű megközelítésben számtalanszor előfordult, hogy a kamerához
lépett a színész és ott mutatta be tudományát. Ezt itt is elég sokat alkalmazzuk.”
A némafilmes koncepciót Rossini dallamismétlései is segítik, a rendezés pedig
igyekszik zeneileg is leporolni a darabra évszázadok alatt rárakódott előadásbeli
tradíciókat és eredeti frissességében megmutatni az operát. A történet kap egy
egészen új értelmezést, mely által a cselekmény humoros pillanatai mellett a két
műfaj keveredése közötti ellentmondások is felerősödnek, pedig a rendező
elmondása szerint nemhogy kihívást jelentett, hanem épp segítette egymást a két
stílus. „A némafilmekben is nagyon felerősített gesztusokat, túlzott mimikát
alkalmaztak, hiszen még nem igazán érezték a filmnek azt a sajátos lehetőségét,
hogy ha közeliben mutatnak egy színészt akkor nem kell olyan sok játék. A
színházból jött ez a műfaj, s a vásznon ugyanúgy túljátszották mint a színpadon. Ha
így nézzük, máris nem tűnik egymástól annyira távolinak a két stílus. Az expresszív
díszlet csak hab a tortán.”

Rossini, a hölgyek kedvence
Csupán tizennyolc éves volt, amikor Velencében bemutatták egyfelvonásos
vígoperáját A házassági kötelezvényt, az Olasz nő Algírbant pedig huszonnégy nap
alatt írta meg, és ezzel a művével nevét gyorsan megismerték Európa-szerte. Az
opera diadala a hölgyek szemében is megnövelte Rossini népszerűségét. Állítólag
egy neves primadonna még Lucien Bonaparte herceggel is szakított a kedvéért.
Rossini leghíresebb operája A sevillai borbély lett, melyet saját bevallása szerint
mindössze tizenhárom nap alatt írt meg. A művésznek volt egy süteményes üvege,
amiben a zenei ötleteket gyűjtötte. Ha volt egy kis szabadideje, írt egy nyitányt, amit
később felhasznált az operáiban. Hét éven át vezette a nápolyi San Carlo
operaházat, tíz operát mutatott be itt, és feleségül vette a színház vezető
énekesnőjét, Isabella Colbrant. 36 évesen vonult vissza, ezután már alig komponált.
Helyette később a gasztronómiának hódolt.
„Mindig örömmel fogadom, ha Rosina szerepét énekelhetem. Mindamellett, hogy
megkívánja az alapos énektechnikai tudást, stílusismeretet, nagyon rugalmasnak és
energikusnak kell lenni minden pillanatban. Folyamatos koncentrációt, élénk játékot
igényel. A szólam nagy hangterjedelemben mozog, egyik pillanatban a
magasságokon kell csillogni, aztán egyszerre a mélybe ereszkedik és duruzsolva
megy tovább megint fel” – mondta a Magyar Állami Operaház kamaraénekesi címmel
kitüntetett énekesnője, Balga Gabriella, aki a saját bevallása szerint két próba vagy
előadás közötti pihenő idejében gyönyörű terítőket hímez, virágokat ápol a festői
szépségű dunabogdányi kertjében, de talán az igazi kikapcsolódást számára a
romantikus filmek jelentik. Hozzátette: „Nagyon szerettem Káel Csabával dolgozni,
úgyhogy izgatottan várom már az idei nyarat, hogy ismét egy sikeres és jó hangulatú
előadással ajándékozzuk meg a Margitszigeti Szabadtéri Színház közönségét.”
A Margitsziget egy varázslatos helyszín. Eleve ritka, hogy ennyire a város közepén,
egy csodálatos szigeten legyen egy szabadtéri színpad, de ahogy a város színei
meg a fák zöldje keveredik körülötte, az egészen lebilincselő atmoszférát kölcsönöz
minden produkciónak. Ez a darab ráadásul még jobban is érzi magát itt, mint egy
kőszínházban. Egy igazi könnyed, nyáresti előadás” – mondta végezetül Káel Csaba,
aki 2015-ben bemutatott Goldmark Károly: Sába királynője operarendezése után
most ismét a Margitszigeten rendez.
Az előadás a Magyar Állami Operaház és a Margitszigeti Szabadtér Színház
közös bemutatója, közreműködik az Operaház Zenekara és Énekkara, vezényel
Rajna Martin első karmester.
www.margitszigetiszinhaz.hu