A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.01.21.
A miniszterelnök szerint a nemzeti konzultáció erősítette a nemzeti összetartozást.
Magyarország továbbra is kiáll Izrael mellett – erősítette meg a külügyminiszter.
Minden korábbinál nagyobb hadgyakorlatot kezd a NATO.
Lengyelországban nem lesz előre hozott választás – közölte az államfő.
Hírek:
A miniszterelnök szerint a héten zárult nemzeti konzultáció azt bizonyította, hogy Magyarország erős nemzet. Orbán Viktor kifejtette, az, hogy mintegy másfél millióan visszaküldték a kérdőíveket, jelezte a közös cselekvés képességét. Mint mondta, a mély nemzeti érzések hagyományosak Magyarországon és a konzultáció tovább erősítette az összetartozást. Emlékeztetett rá, hogy az előző évek nehézségeit is eredményesen megoldották a magyarok, az idei év pedig jobbnak ígérkezik, mint az előzőek. Mindez sikeres nemzetté teszi Magyarországot és Orbán Viktor ezt az üzenetet akarja tolmácsolni és képviselni a következő időszak uniós vitáiban is.
Kormánypárti politikusok „szégyenletesnek” minősítették az Európai Parlament nagy többséggel megszavazott állásfoglalását, amely elítéli Magyarországot. A határozat kilátásba helyezi, hogy keresetet nyújtanak be az unió Bíróságán, amiért az Európai Bizottság tavaly decemberben felszabadított 10,2 milliárd euró felzárkóztatási támogatást Magyarország számára. A képviselők többsége a vitában úgy vélte, hogy Magyarországon továbbra sem garantált a bíróságok függetlensége, a meghozott intézkedések nem nyújtanak elég biztosítékot a politikai befolyással szemben és lehetőség van a megkerülésükre. Azt is kifogásolták, hogy a magyar miniszterelnök sérti a lojális együttműködés elvét, miután blokkolja az Ukrajnának szánt segélycsomagról szóló döntést. Az állásfoglalásnak nincs kötelező jogi ereje.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, tovább tárgyalnak a brüsszeli bizottsággal a Magyarországnak járó uniós források kifizetéséről. Gulyás Gergely közölte, a megegyezés sok mindentől függ, de ő alapvetően optimista. Azt is megerősítette, hogy a migránsok befogadása és az úgynevezett gyermekvédelmi törvény ügyében nem lehet kompromisszumot kötni. A Fidesz egyik európai parlamenti képviselője is úgy vélte, e két téma miatt tartják vissza az uniós pénzek jelentős részét. Hidvéghi Balázs ezt színtiszta politikai zsarolásnak és egyúttal elfogadhatatlannak nevezte. Úgy fogalmazott, nem hagyják, hogy Magyarországot bevándorlóországgá változtassák, és megvédik a gyermekeket az LMBTQ-propagandától.
Magyarország továbbra is kiáll Izrael mellett azokon a nemzetközi fórumokon, ahol támadják a terrorellenes műveletek miatt. Ezt erősítette meg a héten tett jeruzsálemi látogatásán a külügyminiszter. Szijjártó Péter nonszensznek nevezte, hogy egyes országok népirtással vádolják Izraelt, amely pedig a tavaly októberi pokoli terrortámadásra válaszol. Mint mondta, azért is kell támogatni a terrorellenes műveleteket, mert ezek sikere lehetővé tenné, hogy visszatérjenek a közel-keleti probléma rendezéséhez. Hozzátette, az Izrael elleni támadások egyik célja éppen az volt, hogy megállítsák a normalizálódás folyamatát és tovább mérgezzék a viszonyokat a térségben.
Eközben az izraeli hadsereg tovább folytatja a leszámolást a Hamasz terrorszervezet fegyveres csoportjaival Ciszjordániában és a Gázai övezetben is. Az izraeli katonai szóvivő megerősítette, hogy meggyilkolták az iszlamista szervezetnek azt a parancsnokát, aki a kémkedéssel gyanúsítottak kihallgatását irányította. Emellett megsemmisítették az övezetben azt a rakétakilövő állást, ahonnan többször is rakéták tucatjait indították a határmenti izraeli települések ellen. Az izraeli egységek lőtték a Hezbollah dél-libanoni célpontjait, infrastruktúráját és építményeit is, de ezzel csak válaszoltak az onnan érkező támadásokra. Azt is közölték, hogy október végén kezdődött gázai szárazföldi hadműveletben eddig mintegy 200 izraeli katona esett el.
Az Izraelt ért október 7-i terrortámadás újabb antiszemita hullámot gerjesztett az Egyesült Államokban és Európa-szerte. Erről is beszéltek a budapesti gettó felszabadításának 79. évfordulója alkalmából tartott megemlékezéseken. Felidézték, hogy az antiszemitizmus főleg olyan helyeken erősödött, ahol az esztelen terror támogatására fogékony csoportok élnek. A budapesti gettót 1944 november végén a nyilas belügyminiszter rendeletére alakították ki a hetedik kerületben és mintegy 70-80 ezer embert zsúfoltak össze. Az éhezés, a minősíthetetlen egészségügyi viszonyok és a nyilasok brutális gyilkosságai több ezer zsidó életét követelte. A gettót a szovjet hadsereg szabadította fel 1945 január közepén.
A főpolgármester sürgette, hogy az együttműködésre kész ellenzéki pártok egy hónapon belül zárják le az önkormányzati választással kapcsolatos tárgyalásokat. A pártok vezetőinek címzett nyílt levelében Karácsony Gergely közös indulást javasol Budapesten. Azt is szorgalmazza, hogy a Demokratikus Koalíció, a Momentum Mozgalom, a Magyar Szocialista Párt és a Párbeszéd–Zöldek minden kerületben állítsanak közös polgármester-jelöltet. A politikus nem zárná ki az LMP csatlakozását sem és együttműködést ajánlana a Kétfarkú Kutyapártnak is. Karácsony Gergely úgy fogalmazott, a Fidesznek nincs ajánlata Budapest számára, csak hadüzenete. Ennek a része az a csapda is, amelyet az ellenzéki pártoknak állított a fővárosi választási szabályok – idézem – a jogállamiságot sárba tipró átírásával.
Tárgyalna az egészségügyet is felügyelő Belügyminiszterrel a Magyar Orvosi Kamara nemrég megválasztott új elnöke. Álmos Péter szerint a bizalom helyreállításához szükség van a személyes találkozóra Pintér Sándorral. Az elnök úgy látja, nem jó irányba mennek a dolgok az egészségügyben. Mint mondta, nincs elég orvos és pénz sem a rendszerben. Emlékeztetett rá, a kamara régóta mondja, hogy feleakkora költségből nem tudnak kétszer olyan jó egészségügyet kialakítani. Álmos Péter úgy fogalmazott, a magyar társadalom nem várhatja el, hogy a jelenlegi keretek között olyan egészségügyi ellátást kapjon, mint amilyen mondjuk Nyugat-Európában van, mert az egyszerűen kétszer annyiba kerül.
Magyarország a kezdetektől elítéli Oroszország Ukrajna elleni agresszióját – erősítette meg az államfő. Novák Katalin a héten részt vett a davosi világgazdasági fórumon és ott többször is kifejtette álláspontját. Mint mondta, el kell ítélni az orosz agressziót és egyértelművé kell tenni, melyik fél az agresszor és melyik az, amelyiket megtámadták. Úgy fogalmazott, nyilvánvaló, hogy Oroszország átlépte a Rubikont. Hozzátette, Magyarország mindent megtesz, hogy támogassa Ukrajnát. Reményét fejezte ki, hogy a következő uniós csúcson megtalálják ennek a módját. Egyúttal fontosnak minősítette a béketárgyalásokat, és azt, hogy azokon minden érintett, tehát Oroszország is részt vegyen.
A NATO valamennyi tagállama és még Svédország is részt vesz a jövő héten kezdődő nagyszabású hadgyakorlaton. A szervezet európai erőinek főparancsnoka azt is elmondta, a május végéig tartó manőverek az utóbbi évtizedek legnagyobb mozgósítását jelentik. Christopher Cavoli tábornok közölte, 90 ezer katona vesz részt a gyakorlaton, amelynek fő célja az orosz haderő elrettentése. Mint mondta, a szövetség továbbra is határozottan elkötelezett, hogy támogassa az ukrán védelmet. Ez nem jótékonyság – tette hozzá -, az Ukrajnának nyújtott támogatás közvetlen befektetés a biztonság érdekében. A tartós, tárgyalásos megoldás elérésének egyetlen módja ugyanis szerinte az ukrán pozíció megerősítése a harctéren.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter bízik benne, hogy még az év első felében tarthatnak ismét miniszterelnöki találkozót a visegrádi négyek. Gulyás Gergely elismerte, hogy a csoportban jelentős politikai nézetkülönbségek vannak. Ugyanakkor szerinte van lehetőség a pragmatikus együttműködésre. Utalt rá, hogy a héten Budapesten tárgyalt az új szlovák kormányfő, Robert Fico, aki megerősítette, hogy országa Brüsszelben Magyarország mellett áll. Ugyanez viszont nem mondható el az új lengyel miniszterelnökről. A kancelláriaminiszter szerint egyelőre nem is várható, hogy Donald Tusk kétoldalú megbeszélést folytasson Orbán Viktorral, bár a két politikus a decemberi uniós csúcson már találkozott egymással.
A lengyel államfő egyelőre nem lát lehetőséget előre hozott választások kiírására. Ezt közölte Andrzej Duda, miután a parlament kormánypárti többsége megszavazta az idei költségvetés tervezetét. Amennyiben ez nem történt volna meg a hónap végéig, akkor az államfő feloszlathatta volna a parlamentet. Ezt az októberi választás után ellenzékbe kényszerült korábbi kormánypárt, a Jog és Igazságosság szerette volna elérni, miután a kormányzó jobbközép koalíció megkezdte a demokrácia helyreállítását. A legnagyobb vitát az eddig a kormányt kiszolgáló közmédia vezetőinek cseréje váltotta ki. Ugyancsak felzúdulást generált két volt – és jogerősen elítélt – kormánytag letartóztatása is. Ezek miatt nagy tüntetések is voltak Lengyelországban.
Franciaországban már a rendőrök is tüntettek a kormány ellen. Azért kezdtek akciókat, mert a nyári olimpia idejére fokozott mozgósítást rendeltek el. A rendőrök azonban ehhez megfelelő díjazást követelnek. Azt is nehezményezik, hogy a játékok idején senki sem mehet közülük szabadságra. „Az olimpián mi nem veszünk részt!” – skandálták a rendőrök, miközben a szakszervezeti képviselők „elismerés nélkül nincs részvétel” feliratot tartottak magasba. A három fő rendőri szervezet vezetői a héten már tárgyaltak Gérald Darmanin belügyminiszterrel, de egyelőre nem értek el eredményt. A demonstrációkkal követeléseiknek akartak nyomatékot adni.
Időjárás:
Ami az időjárást illeti, az egyelőre változékony marad. A hét közepén mért melegrekordok már a múlté, a hétvégére visszatért a tél. Ma is derült lesz az ég, csak néha jelennek meg felhők. Csapadék nem várható, viszont mérséklődött a szél. A hőmérséklet napközben csak 1 és 6 fok között alakul, estére azonban lehűl a levegő: mínusz 8 és mínusz 3 fok között lesz. A jövő héten újra enyhülés jöhet.
