Egy, a nemzetközi sajtónak tartott tájékoztatón az izraeli hadsereg olyan felvételeket mutatott be, amelyeken a Hamász és a Palesztin Iszlám Dzsihád terrorcsoportok bevezetik a fiatalokat terrorista ideológiájukba

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.01.06.Idén is kiemelt feladat a honvédségnél a tartalékos állományba és az új haditechnikai eszközökre történő toborzás – mondta Durgó Tamás alezredes.

Részvétét és együttérzését fejezte ki a Japánban történt földrengés miatt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Kamikava Jóko japán külügyminiszternek.

Rendkívüli ülést tart a NATO-Ukrajna Tanács jövő szerdán Brüsszelben, hogy megvitassák, milyen választ adjanak az Oroszországnak.

Belföldi hírek:

Európának határozott lépéseket kellene tennie a még súlyosabb, migrációs hátterű események megelőzésére – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Bakondi György úgy értékelte a helyzetet: „a 24. órán túl vagyunk”. Emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban Európa nagyvárosaiban migránsok részvételével olyan események zajlottak – a többi között a Hamász melletti tüntetések -, amelyek azt jelzik, hogy az illegális bevándorlók egyre nyíltabban és egyre erőszakosabban kerülnek konfrontációba az államhatalommal. A bevándorlók ezzel is kifejezik hozzáállásukat a befogadó ország jogrendjéhez, államhatalmi szervezeteihez és lakosságához – tette hozzá Bakondi György. „Szó sincs a részükről integrációról és felzárkózásról” – emelte ki, megjegyezve, hogy egyre több a bűncselekményekkel és a terrorizmussal összefüggő esemény. A főtanácsadó a júniusi európai parlamenti választásokra utalva közölte: abban bíznak, hogy az említett, súlyos következményekkel járó események talán majd az idén „fordulathoz vezetnek az európai szintű döntéshozatalban”. Bakondi György azt mondta, a nemzetállamok szintjén „egyre inkább érik a magyar álláspont elfogadása”, amely szerint az érkezőket az Európai Unió határain kívül kell megszűrni, csak azokat szabad beengedni, akiknek a jogi előírások alapján a hatóságok menekültstátuszt biztosítanak.

Idén is kiemelt feladat a honvédségnél a tartalékos állományba és az új haditechnikai eszközökre történő toborzás – mondta Durgó Tamás alezredes, az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokságának közösségi-oldalán. Az alakulat parancsnoka az interjúban felidézte: Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter 2023 elején elindított egy országos toborzókampányt, és a toborzás „magasabb fordulatszámra kapcsolt”. Az állampolgárok többek között reklámokban, a közösségi médiában, toborzórendezvényeken, katonai pályára irányító és pályaorientációs előadásokon, nyílt napokon, társadalmi és civil rendezvényeken is találkozhattak a Magyar Honvédség szakembereivel. Hozzátette: a toborzásba a korábbinál tavaly jóval több tartalékos katonát, valamint műveleti katonai alakulatot vontak be. Elmondta: tavaly a toborzóirodák „forgalma” érezhetően nőtt, az iranyasereg.hu oldalt is mintegy 500 ezerszer keresték fel és több mint 16 ezren töltöttek ki jelentkezési űrlapot, a toborzók emellett 42 ezer telefonhívást fogadtak. Mint mondta, a toborzók munkájának eredményeként tavaly december közepéig már több mint 4 ezerrel nőtt a honvédség létszáma, ezt nagy eredménynek nevezte a toborzásért felelős alakulat parancsnoka.

Részvétét és együttérzését fejezte ki a Japánban történt földrengés miatt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Kamikava Jóko japán külügyminiszternek. Szijjártó Péter úgy fogalmaz: nagy fájdalommal értesült a Japánt sújtó pusztító földrengésről. „Engedje meg, hogy a hatalmas veszteség e tragikus pillanataiban kifejezzem legmélyebb részvétemet és őszinte együttérzésemet önnek és Japán népének. Bízunk benne, hogy újjáépítési erőfeszítéseik sikeresek lesznek és az élet hamarosan visszatérhet a normális kerékvágásba” – írta a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter hozzátette: „gondolataink és imáink az áldozatokkal és családjaikkal vannak ebben a nehéz időszakban”.

Külföldi hírek:

Egy, a nemzetközi sajtónak tartott tájékoztatón az izraeli hadsereg olyan felvételeket mutatott be, amelyeken a Hamász és a Palesztin Iszlám Dzsihád terrorcsoportok bevezetik a fiatalokat terrorista ideológiájukba. Mindkét terrorszervezet évek óta nyíltan nyári táborokat működtet a Gázai övezetben, ahol a gyerekek katonai kiképzésen vesznek részt. Az izraeli hadsereg szerint a nyári táborokban a gyerekek megtanulnak lőni, alagutakat használni, harcolni a tankok ellen és katonákat elrabolni a terrorcsoportok katonai szárnyainak kezdő kiképzése során. Hírszerzési információkra hivatkozva a hadsereg azt állítja, hogy „nagyszámú kiskorú aktív” a Hamászban és a Palesztin Iszlám Dzsihádban.

A palesztinok „önkéntes áttelepítése” a Gázai övezetből lassan a kormány egyik legfontosabb hivatalos politikájává válik, egy magas rangú tisztviselő szerint Izrael több országgal is tárgyalásokat folytat a palesztin menekültek esetleges befogadásáról — írja a Times of Israel. A Zman Israel, a The Times of Israel héber nyelvű testvéroldala úgy értesült, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök koalíciója titkos kapcsolatfelvételt folytat a Gázából érkező több ezer bevándorló befogadására más nemzetek mellett Kongóval is. „Kongó hajlandó lesz migránsokat befogadni, de tárgyalásokat folytatunk másokkal is” – mondta a biztonsági kabinet egyik magas rangú forrása. Kongóban nagy az egyenlőtlenség, és a lakosság 52,5 százaléka a szegénységi küszöb alatt él a Világélelmezési Program szerint. Eközben a gázaiknak egyre súlyosbodó humanitárius válsággal kell szembenéznie az Izrael és a Hamász közötti háború közepette, amely október 7-én robbant ki, amikor terroristák ezrei megrohamozták a határt és végigdúlták a dél-izraeli településeket, mintegy 1200 embert lemészároltak és további mintegy 240 embert raboltak el túszként az övezetben.

Tizenkét – zömmel nyugati – hatalom következményeket helyezett kilátásba arra az esetre, ha a jemeni húszi lázadók nem hagynak fel a Vörös-tengeren közlekedő hajók elleni támadásokkal. A londoni miniszterelnöki hivatal által ismertetett közös nyilatkozat – amelyet Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Németország, Olaszország, Japán, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Bahrein, Belgium, Dánia és Hollandia kormánya írt alá – felszólítja a húszikat a vörös-tengeri támadások azonnali leállítására. A kommüniké megfogalmazása szerint ha a húszik emberéleteket kockáztatva továbbra is fenyegetik a világgazdaságot és az akadálymentes kereskedelmi forgalmat a térség kritikus fontosságú tengeri útvonalain, akkor ennek következményeiért őket terheli majd a felelősség.

Rendkívüli ülést tart a NATO-Ukrajna Tanács jövő szerdán Brüsszelben, hogy megvitassák, milyen választ adjanak az Oroszország által a közelmúltban Ukrajnában végrehajtott heves légitámadásokra, amelyeknek több civil halálos áldozatuk és számos sebesültjük volt – jelentette be a NATO. A szövetség szóvivője közölte, hogy Jens Stoltenberg főtitkár nagyköveti szintű értekezletet hívott össze Ukrajna kérésére. „A NATO-tagországok hatékony légvédelmi rendszereket szállítottak Ukrajnának, és eltökéltek abban, hogy tovább segítsék Kijevet” – jelentette ki a szóvivő. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a közösségi platformon közzétett bejegyzésében azt írta, hogy a tanácskozás egyik központi témája az ukrán légvédelmi képességek megerősítése lesz. „Ez az euroatlanti egység fontos jele az orosz terror fokozódásával szemben” – tette hozzá. A NATO-Ukrajna Tanácsot tavaly hozták létre azzal a céllal, hogy szorosabbá tegyék a szövetség és Kijev közötti együttműködést.

A Fehér Ház az amerikai elnök által a határok védelmére kért források megszavazására szólította fel a republikánusokat, miközben a Képviselőház republikánus elnöke a mexikói határnál tett látogatásán Joe Biden politikáját hibáztatta a kialakult migrációs válságért. A Fehér Ház szóvivője sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az a nemzetbiztonsági csomag, amelyben Ukrajna és Izrael további támogatásának finanszírozása szerepel, tartalmaz összegeket a határok kezelésére is. Karinne Jean-Pierre kijelentette, hogy a déli határon szükség van további személyzetre, technikai eszközökre és több, menedékkérelemmel foglalkozó bíróra. A szóvivő azzal vádolta a Képviselőházban többségben lévő republikánusokat, hogy ők állnak útjában a megoldásnak, és politikai színjátékot folytatnak. A Képviselőház republikánus elnöke Texasban, a mexikói határ közelében ezzel szemben azt mondta, hogy a Joe Biden által képviselt bevándorláspolitika „szőnyeget terít” az illegálisan érkezők elé.

Donald Trump fellebbezést nyújtott be az őt a választási indulásból kizáró, Colorado állam legfelsőbb bírósága által hozott döntés ellen a szövetségi Legfelsőbb Bíróságon, amely az Egyesült Államok legfőbb jogi fóruma. A volt amerikai elnök ügyvédjei útján a Colorado államban hozott döntés jogszerűtlenségének megállapítását, illetve azt kéri, hogy a választási indulásból kizáró döntést semmisítsék meg, és „adják vissza a választók jogát, hogy saját maguk döntsenek elnökjelöltjükről”. Colorado állam legfelsőbb bírósága decemberben határozott úgy, hogy Donald Trumpra alkalmazható az Egyesült Államok alkotmányának 14-es kiegészítése, amely zendülésben érintett választott tisztségviselőt kizár a további közhivatali pozíció viseléséből. Erre hivatkozva úgy határoztak, hogy a volt elnök neve már a republikánus előválasztáson sem szerepelhet a szavazólapokon Colorado államban. Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának a következő napokban döntést kell hoznia arról, hogy befogadja-e a fellebbezést, és hogy gyorsított eljárásban vizsgálja-e azt.

Európa északi részén, Skandináviában a hét közepén a rendkívüli hideg és hóviharok akadályozták a közlekedést, több helyütt bezárták az iskolákat is, míg délebbre a viharos időjárásnak halálos áldozata is volt – derül ki a helyi hatóságok legfrissebb beszámolóiból. A skandináv térségben napokig süllyedt a hőmérséklet mínusz 40 Celsius-fok alá. Kvikkjokkban, a svédországi Lappföldön mínusz 43,6 Celsius-fokot mértek, ami a TT svéd hírügynökség közlése szerint az országban 25 éve a legalacsonyabb januári hőmérséklet. A Svédország déli részén haladó E22-es főútvonalon több ezer jármű akadt el a hó miatt. A bajba jutott autósoknak és kamionosoknak a svéd hadsereg szállított élelmet és vizet. A hókotrók, a rendőrség, valamint a mentőmunkások több mint egy napig dolgoztak, hogy a hó fogságába esett több száz autó utasai kiszabadulhassanak. Az autók zömét már sikerült kiszabadítani, de a kamionok még vesztegelnek. A Szibériából és a sarkvidékről betört hideg Oroszország nyugati részét is elérte, Moszkvában és más régiókban a hőmérséklet mínusz 30 Celsius-fokig süllyedt, a január elejei átlagos hőmérsékletnél jóval mélyebbre. A moszkvai és szentpétervári hatóságok magasabb fokú riasztást adtak ki, és az extrém időjárás lehetséges egészségügyi következményeire figyelmeztették a lakosságot. Európa délebbre fekvő régióiban a csapadékos, szeles időjárás okozott gondokat.