A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.01.07.
Szigor vagy lazítás – eltérően látja a gazdaság helyzetét a két szakminiszter.
Izrael bosszút hirdetett az október 7-i támadás résztvevői ellen.
Már lehet pályázni a Nemzeti Múzeum főigazgatói posztjára.
Meleg- és hidegrekordok egyszerre voltak a héten a világban.
Hírek:
A pénzügyminiszter stabilnak látja a költségvetés helyzetét, az idei év fő céljának pedig a gazdasági növekedés erősítését tartja. Varga Mihály a kormány legfontosabb céljának a hiány és az államadósság további csökkentését nevezte. Ugyanakkor nem támogatná a költségvetés lazítását, mint mondta, ilyen szándéka nincs is a kormánynak. Hozzátette, el kell érni a 2024-re törvényileg rögzített 2,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánycélt. Szerinte olyan lépésekre van szükség, amelyek tovább erősítik a fegyelmezett gazdálkodás képét. Ezzel lényegében üzent a nemzetgazdasági miniszternek, aki a miniszterelnök döntése értelmében a gazdaság legfőbb irányítója lett.
Nagy Márton ugyanis egy interjúban előzőleg arról beszélt, hogy ideje lenne a költségvetési lazításnak. Mint mondta, vannak olyan államok, amelyek a növekedés összeomlása ellenére is ragaszkodnak a költségvetési fegyelemhez. És vannak azok, amelyek a költségvetési hiányt elengedve állami támogatásokkal javítják saját versenyképességüket. Példaképpen említette az Egyesült Államokat és Kínát. A kérdés szerinte az, hogy az unió is erre az útra lép-e, és a miniszter egyértelműen jelezte, hogy a költségvetési szigor további fenntartása szerinte rossz döntés lenne. Úgy vélte, ha mások versenyeznek és 7-8 százalékos költségvetési hiánnyal, valamint száz százalék körüli államadóssággal futnak, akkor – szavai szerint – mi is lehetünk megengedőbbek magunkkal szemben.
Izrael likvidálni akarja a Hamasz palesztin iszlamista szervezet október 7-i terrortámadásának minden értelmi szerzőjét és végrehajtóját. Egyebek között erről beszélt az izraeli külföldi hírszerző szolgálat, a Moszad vezetője. David Barnea úgy fogalmazott, az októberi támadás minden résztvevője „aláírta akkor saját halálos ítéletét”. Emlékeztetett rá, hogy miután arab terroristák egy csoportja az 1972-es müncheni olimpián meggyilkolt 11 izraeli sportolót, a Moszad utána tíz év alatt sorban egymás után likvidálta az elkövetőket. Napjainkban egy háború kellős közepén vagyunk – tette hozzá – és a Moszadnak ma is, akárcsak ötven évvel ezelőtt, el kell számoltatnia azokat a gyilkosokat, akik izraeliek életét oltották ki.
Az amerikai külügyminiszter újabb válságkezelő utat tett a Közel-Keleten. Antony Blinken egymás után negyedszer próbálkozik közvetíteni a térségben szemben álló államok között. Útjáról azután határoztak, hogy a hét közepén Bejrút külvárosában – egy feltételezett izraeli csapással – megölték a Hamasz egyik vezetőjét. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője úgy fogalmazott, senkinek sem áll érdekében, hogy ne próbálja csillapítani az Izrael és a Libanonban állomásozó Hezbollah közötti feszültséget. A helyzetet tovább rontotta, hogy Iránban több mint kilencvenen meghaltak a hét közepén történt robbantásokban. Teheránban emiatt az Egyesült Államokat és Izraelt hibáztatták, Washingtonban azonban visszautasították a feltételezést, hogy a két ország érintett lenne a terrorakciókban. Utóbb az Iszlám Állam vállalta az akciót.
Eközben Izraelben tovább nőtt a belpolitikai feszültség, miután a legfelsőbb bíróság elutasította azt az igazságügyi reformcsomagot, amely korábban országos tüntetéseket váltott ki a Netanjahu-kormány ellen. A bírók többsége szerint ugyanis a tervezet sértené a demokratikus államot. A törvény elvette volna az izraeli legfelsőbb bíróságnak azt a hatáskörét, hogy felülbírálja az általa észszerűtlennek tartott kormányzati intézkedéseket. Emellett nagyobb beleszólást adott volna a kormánynak a bírók kinevezésébe, vagyis korlátozta volna a bíróságok hatalmát. A reform Izrael történetének legnagyobb tiltakozásait váltotta ki tavaly. Jaír Lapid, az ellenzék vezetője üdvözölte az ítéletet. Szerinte a legfelsőbb bíróság hű maradt Izrael polgárainak védelmében vállalt szerepéhez.
Itthon a Szuverenitásvédelmi Hivatal kijelölt vezetője azt kérte, bízzanak elfogulatlanságában. Lánczi Tamás elmondta, a hivatal első feladata, hogy őrködjön a nyári önkormányzati és európai parlamenti választások felett. Azt figyelik és monitorozzák, hogy történik-e a 2022-es országgyűlési választáson tapasztaltakhoz hasonló külföldi befolyásolási kísérlet. Mint mondta, a február elsejétől létrejövő szervezet nem titkosszolgálat és nem politikai rendőrség lesz. Nem nyomoznak, nem szankcionálnak, hanem vizsgálódnak, miközben támaszkodnak a többi államigazgatási szervre, azokra is, amelyeknek van nyomozati jogköre. A hivatal legfőbb erejének a nyilvánosságot és a transzparenciát nevezte.
A kulturális minisztérium kiírta a pályázatot a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói posztjára. Emlékezetes, hogy L. Simon Lászlót éppen két hónapja menesztette a miniszter a World Press Photó kiállítás körül támadt botrány következtében. A Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese, Dúró Dóra az úgynevezett gyermekvédelmi törvényre hivatkozva indított kampányt a főigazgató ellen. Csák János miniszter szerint pedig L. Simon elmulasztotta az intézménytől elvárható jogkövetést. Azóta ideiglenesen a Fidesz-frakció egykori sajtófőnöke, Hammerstein Judit vezeti a múzeumot megbízott főigazgatóként. Az új pályázatokat egy hónapig várják.
Újabb akciókra készülnek a kormány oktatáspolitikája ellen tiltakozó diákok. Az Egységes Diákfront jövő szombaton tart tüntetést, amelyen a tervek szerint értékelik a pedagógusok számára kilátásba helyezett béremeléseket. Mint közölték, nyomatékosítani akarják, hogy a demonstrációknak is jelentős szerepük volt a most bejelentett intézkedésekben. Vagyis érdemes volt szervezkedni, de követeléseik közül még sokat nem értek el. Többek között kifogásolják az iskolai szegregációt, azt, hogy az alaptanterv változatlanul a lexikális tudásra épít és nincs tanszabadság. A tüntetés előtt egyébként alternatív diákparlamentet is szerveznek több más civil szervezet részvételével.
A NATO tagállamok a jövő hét közepén rendkívüli értekezleten tárgyalnak az Ukrajna ellen az utóbbi napokban végrehajtott heves orosz légitámadásokról. A tavaly létrehozott NATO-Ukrajna Tanács egyik központi témája az ukrán légvédelmi képességek megerősítése lesz. „Ez az euroatlanti egység fontos jele az orosz terror fokozódásával szemben” – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. Feltehetően szó lesz az orosz elnök kijelentéséről is, miszerint országa a Nyugat legyőzésért harcol Ukrajnában. Vlagyimir Putyin arról beszélt, hogy Oroszországnak valójában nem is Ukrajna az ellensége, hanem azok a nyugati szereplők, akik „le akarják rombolni az orosz államiságot és ezért stratégiai vereséget akarnak mérni a csatatéren az oroszokra”. Mint mondta, Oroszország egzisztenciális háborút vív a Nyugat ellen Ukrajnában.
A brit kormányfő szerint az év második felére várható országában az újabb parlamenti választások kiírása. Rishi Sunak ezzel lényegében cáfolta azokat a találgatásokat, melyek szerint esetleg már májusban az urnákhoz szólítják a választókat. A brit törvények alapján a következő választást egy éven belül kell megtartani. A konzervatív kormányfőnek azonban az az érdeke, hogy minél később legyen a voksolás, mert pártja jelenleg igen rosszul áll. A felmérések szerint most az ellenzéki Munkáspárt akkora győzelmet aratna, mint még 1997-ben, Tony Blair vezetésével. A Labour a 650 fős alsóházban 415 tagú frakciót alakíthatna, a konzervatívok képviselőcsoportjának létszáma a jelenlegi 350-ről 151-re apadna.
Japán középső részén százhoz közelít az újév napján történt földrengés halálos áldozatainak száma. A mentőalakulatok egész héten kutattak a túlélők után. A Richter skála szerinti 7,6-es erősségű földmozgás jelentős károkat okozott. A japán kormány adatai szerint legalább 200 épület dőlt össze vagy rongálódott meg. A mentési munkálatokat a megrongálódott út- és kommunikációs hálózatok is nehezítették. A természeti katasztrófa központja a Noto-félszigeten volt, Vadzsimától 30 kilométerre. A kikötővárost a rengés után majdnem másfél méter magas hullámokkal érkező cunami is elérte.
Miközben a héten hazánkban szinte tavaszias idő volt és melegrekordok dőltek meg, Európa északi részén, Skandináviában a rendkívüli hideg és hóviharok akadályozták a közlekedést. Több helyen be kellett zárni az iskolákat is. A Szibériából és a sarkvidékről betört hideg Oroszország nyugati részét is elérte, Moszkvában és más régiókban a hőmérséklet mínusz 30 Celsius-fokig süllyedt, a január elejei átlagos hőmérsékletnél jóval mélyebbre. Eközben többfelé a csapadékos, szeles idő okozott gondokat. Nagy-Britanniában, Kemble közelében egy kidőlt fa egy sofőr halálát okozta. A legerősebb, óránként 151 kilométeres orkánerejű szelet Wright szigetéről jelezték.
Időjárás:
A hétvégére itthon is visszatért a tél. Ma erősen felhős vagy borult lesz az ég. Eleinte többfelé várható eső, amit aztán ónos eső, majd havazás vált fel. Erős, helyenként viharos lesz a szél. A hőmérséklet napközben mínusz 2 és plusz 9 fok között alakul, estére mínusz 2 és plusz 7 fok közé hűl le a levegő.
