A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.12.01.
A kormány nem titkolt célja, hogy Magyarország 2024-ben is a gyarapodás útját járja – hangsúlyozta Dömötör Csaba.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter egy interjúban rámutatott: a pedagógusok megígért januári béremeléséhez még egy aláírásra van szükség Brüsszelben.
Iszlamista fegyveresek megölésével folytatta Izrael a Gázai háborút – közölte az izraeli hadsereg (IDF) katonai szóvivője.
Oroszország a közel két éve indított Ukrajna elleni háború legnagyobb légi támadását indította el.
A Heti TV valamennyi munkatársa boldog új polgári esztendőt kíván nézőinknek. Belföldi hírek:
Európai parlamenti választások lesznek 2024-ben, így minden magyar és minden európai megüzenheti Brüsszelnek, milyen irányba haladjon tovább szeretett kontinensünk – mondta az Országgyűlés európai ügyek bizottságának fideszes elnöke videónyilatkozatában. Varga Judit hangsúlyozta: „nem lehetünk tétlenek”, változásra van szükség. A 2023-as év utolsó napján „bátran mondhatjuk, hogy nem volt könnyű a mögöttünk álló esztendő” – fogalmazott. Felidézte: valamennyiünk életét megnehezítette a szomszédban zajló háború, az Európát sújtó energiaválság, valamint a szankciós infláció, és az is világossá vált, hogy „a veszélyek korában a brüsszeli bürokraták képtelenek a globális kihívások kezelésére”. Az „elhibázott szankciós és háborús politika” hatására az Európai Unió a recesszió felé fordult – folytatta Varga Judit. Kifejtette: a nyugati városokban „hömpölygő terrorpárti tüntetések” ellenére Brüsszel továbbra is erőlteti a migrációs paktum elfogadását, ami egyet jelent egy Európába szóló meghívólevéllel az illegális bevándorlók számára. A Fidesz-KDNP világos álláspontokkal tekint a 2024-es évre: nemet mondunk a háborúra és az illegális bevándorlásra – szögezte le a fideszes politikus.
A kormány nem titkolt célja, hogy Magyarország 2024-ben is a gyarapodás útját járja – hangsúlyozta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a közösségi oldalán videónyilatkozatban. Dömötör Csaba hangsúlyozta: a kormány emellett továbbra is fenntartja a biztonságot. A háborúk, a nemzetközi gazdasági nehézségek ellenére a kormány jövőre is azon dolgozik, hogy támogassa a családokat – mondta. A január 1-jén életbe lépő és sok magyar családnak segítséget jelentő intézkedések között említette, hogy elindul a csok plusz, a kedvezményes hitel a gyermeket vállaló pároknak, a vállat gyermekek számától függően akár 50 millió forint értékben. Folytatódik a Babaváró program, és a keretösszege tizenegy millió forintra nő, valamint bővül a falusi csok program is, a vissza nem térítendő támogatás összege 50 százalékkal, egyes esetekben még nagyobb mértékben nő – emelte ki. A gyed felső összeghatára, a diplomás gyed és a gyermekek otthongondozási díjának összege is emelkedik – tette hozzá. A magyar családtámogatási rendszer a sokféle nehézséggel terhelt időszakban is erősödik – szögezte le Dömötör Csaba.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter egy interjúban rámutatott: a pedagógusok megígért januári béremeléséhez még egy aláírásra van szükség Brüsszelben. Gulyás Gergely beszélt még a miniszterelnök uniós csörtéiről, de Karácsony Gergely főpolgármester kormánypárti kihívójáról is. Még egy technikai jóváhagyásra van szükség a bizottságtól, amit szóban többszörösen megígértek – mondta az Atv.hu-nak adott interjújában a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely hozzátette: ez egy jogi garancia, a nekünk adott tájékoztatás szerint a papír el is készült, csak Brüsszelben ilyenkor mindenki szabadságon van, ezért még nem volt, aki aláírja. „Ha ezt megkapjuk, akkor januártól a pedagógusok nem tíz-, hanem átlagosan 32,2 százalékos béremelést kapnak.” – emelte ki a politikus, majd megjegyezte: ez vonatkozik a tanárokra, a szakképzésben oktatókra és az óvónőkre is. A következő két év béremeléseivel a fizetések terén is elismerjük a tanári pályát, amely az ország jövője szempontjából talán a legfontosabb – jelentette ki. Gulyás Gergely leszögezte: „a kormány és a Belügyminisztérium mindent megtesz azért, hogy a 32,2 százalékos pedagógusbér-emelés megvalósuljon 2024 január elsejével.„
Külföldi hírek:
Iszlamista fegyveresek megölésével folytatta Izrael a Gázai háborút – közölte az izraeli hadsereg (IDF) katonai szóvivője. A tájékoztatás szerint a Gázai övezetben azonosítottak négy, robbanószereket szállító terroristát, majd a légierő segítségével felszámolták az osztagot. Mintegy fél órával később további négy terroristát azonosítottak, akiket szintén a levegőből öltek meg. Az izraeli katonák végeztek Abdel Fatah Maálival, a Hamász katonai szárnya, az Ezzeddín al-Kasszám Brigádok magas rangú tagjával. Az IDF beszámolt arról is, hogy a légierő gépei a hétvégén több tucat célpontot támadtak meg, köztük katonai célra használt épületeket, Hamász-infrastruktúrát és egy alagutat. A Gázai övezet északi részén fekvő Satti térségében egy óvodában olyan robbanószerkezeteket derítettek fel és hatástalanítottak, amelyekkel az odaérkező izraeli erőket akarták csapdába ejteni.
Ciszjordániában, Túl-Karmben a Núr Samsz menekülttáborban az izraeli hadsereg hajnalban jelentős erőkkel razziát tartott, amelynek során tűzharc bontakozott ki. Letartóztattak több tucat terrortevékenységgel vádolt palesztint. Egy részüket a helyszínen kihallgatták, másokat elszállítottak további kihallgatásra. Emellett az izraeli katonák fegyvereket és katonai felszereléseket foglaltak le, és robbanóanyagokat semmisítettek meg.
Izraelben közel három hónapos késéssel vasárnap megkezdődött a tanév a felsőoktatásban. Jelenleg mintegy ötvenötezer diák tartalékos katonai szolgálatot teljesít az október 7-én kitört háború különböző frontjain, és a hadsereg miattuk újabb halasztást kért, de az egyetemek és főiskolák vezetése a tanév megnyitása mellett döntött, hogy a nyári szünet terhére ugyan, de idén is működhessen Izraelben a felsőoktatás. A kompromisszumos megoldás szerint a tartalékosok „néhány héttel később” kezdik meg tanulmányaikat, és leszerelésük után egyhetes intenzív felzárkóztató képzéseket tartanak számukra. A Beér-Sevan működő mintegy huszonegy ezer zsidó és arab diákot oktató Ben Gurion Egyetem diákjai és oktatói közül nyolcvannyolcat gyilkoltak meg, tizenhárom sebesültet még mindig kórházban ápolnak, és négyet túszként még mindig fogva tartanak Gázában. Az oktatók és a diákok közül mintegy hatezren tartalékosként szolgának a hadseregben.
Naftali Bennett, aki 2021. június 13-tól 2022. június 30-ig volt izraeli miniszterelnök, elismerte, hogy Izrael állt egy iráni támaszpont megtámadása és az IRGC egyik magas rangú parancsnokának meggyilkolása mögött. Izrael megtámadott egy pilóta nélküli légi jármű (UAV) bázist Iránban és meggyilkolt egy magas rangú Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) parancsnokot – árulta el Bennett a Wall Street Journalban megjelent cikkében. „Utasítottam Izrael biztonsági erőit, hogy Teherán fizessen meg a terror szponzorálására vonatkozó döntéséért. Elég volt a büntetlenségből” – írta Bennett a véleménycikkében. „Miután Irán 2022 februárjában két sikertelen UAV-támadást indított Izrael ellen, Izrael megsemmisített egy UAV-bázist iráni földön. 2022 márciusában egy iráni terroregység megpróbált izraeli turistákat ölni Törökországban, de kudarcot vallottak. Nem sokkal később éppen ennek az egységnek a parancsnokát gyilkolták meg Teherán központjában”. Bennett „Az USA-nak és Izraelnek közvetlenül kell felvennie a harcot Iránnal” címmel megjelent írásában arra szólítja fel a két szövetséges országot, hogy fizettesse meg a káosz okozását Irán ajatollahjaival „a Hamász, a Hezbollah és a húszi megbízottjain keresztül”.
Törökország piacain izraeli zászlókat helyeznek el a földön, hogy az emberek ráléphessenek, amikor vásárolni mennek. Egy török városában egy hídon felakasztották Netanjahu képmását. Isztambulban pedig az üzletek előtt táblák jelzik, hogy zsidóknak tilos a belépés. Ankarában egy óriási transzparensen Netanjahut egy horogkereszttel és disznó testtel ábrázolták, egy „Izrael csecsemőket gyilkol” felirat társaságában. A szupermarketekben táblák szólítanak fel az izraeli áruk bojkottálására, míg a falakat olyan rajzok díszítik, amelyeken a Hamász siklóernyősei izraeliekre támadnak. Az isztambuli metróállomások bejáratán „Izrael gyilkol” feliratú plakátok vannak, és hasonló szavakat fújtak egy izmiri zsinagóga bejáratára is, igaz ebben az esetben a felelőst azonnal letartóztatták. A kormányzó Igazság és Fejlődés párthoz kötődő Yeni Şafak napilap olyan szalagcímekkel jelent meg, hogy „Véget kell vetni ennek a terrorállamnak”, „A világnak el kell pusztítania ezt a vírust” és „Netanjahu a gázai mészáros”.
Az Egyesült Arab Emírségek továbbra is aktívan jelen van mindenben, ami a humanitárius segélyek Gázai övezetbe történő bejutásával kapcsolatos. A Kan közrádió riportja szerint az Emírségek nagy gazdasági erővel bír más országokhoz képest. Az intézkedései egy tabori kórházzal kezdődtek, amelyet Gáza déli részén, Rafahban állítottak fel. Izraelben az a benyomás, hogy ez a legjelentősebb kórház, amelyet Gázában felállítottak, mind a felszerelést, mind az erőforrásokat tekintve. Például még CT gépei is vannak. Ugyanilyen érdekes a sótalanító üzem létrehozása Rafah egyiptomi oldalán, amely egy csövön keresztül sótlanított vizet kezdett a Gázai övezetbe juttatni, és egy második cső csatlakoztatása is tervben van. Az Emírségek Izraelen kívül az egyetlen ország, amely vízzel látja el Gázát. Fontos megjegyezni, hogy Izrael jelenleg két vezetéken keresztül juttat vizet Gázába.
Orosz dróntámadás érte a kelet-ukrajnai Harkiv városát mindössze két nappal azután, hogy Oroszország a háború legnagyobb légitámadását indította el Ukrajna ellen – közölték a helyi hatóságok. Ihor Tyerehov harkivi polgármester és a helyi ügyészség újabb harci dróntámadásokról számolt be, amelyek közlésük szerint több lakóházat, irodát és egy kávézót rongáltak meg a város központjában. „Voltak becsapódások a központban” – számolt be Tyerekhov. Hozzátette, hogy a folyik a halálos áldozatok összesítése. Az orosz határhoz közeli Harkivot is több orosz rakéta találta el, a hatóságok szerint 26 ember megsebesült. A megrongálódott épületek között állítólag egy nagy szálloda is volt. A nyugat-ukrajnai Hmelnyickij térségből is robbanásokat jelentettek. Az ukrán légvédelem közölte, hogy az éjszaka folyamán 49 támadó drónból 21-et lőttek le országszerte. Az állításokat nem lehetett függetlenül forrásból ellenőrizni.
Oroszország a közel két éve indított Ukrajna elleni háború legnagyobb légi támadását indította el, és országszerte mintegy 160 rakéta és drón vette tűz alá a városokat. Legalább 39 ember meghalt és 120 megsebesült – közölték kijevi tisztviselők. Halálesetekről számoltak be Dnyipróból, Harkivból, Zaporizzsjából, Odesszából, Lvivből és Kijevből, ahol a lakosok a városi metróban kerestek menedéket. Az ország több területén megszűnt az áramszolgáltatás.
Észak-Korea három új kémműhold felbocsátását, katonai drónok építését és nukleáris arzenáljának növelését ígéri 2024-re, és Kim Dzsong Un szerint az Egyesült Államok politikája elkerülhetetlenné teszi a háborút – jelentette az állami média vasárnap. Az észak-koreai vezető Washington ellen intézett támadást a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának évzáró plenáris ülése végén mondott hosszú beszédében, amely a következő év gazdasági, katonai és külpolitikai céljait határozta meg. „Az ellenség vakmerő lépései miatt kész tény, hogy bármikor kitörhet egy háború a Koreai-félszigeten” – mondta Kim Dzsong Un a KCNA állami hírügynökség szerint. A vezető utasította a hadsereget, hogy bármilyen támadás esetén készüljön fel „Dél-Korea egész területének pacifikálására”, szükség esetén akár atombombákkal is. „Ha alaposan megnézzük az ellenséges erők konfrontatív katonai akcióit… a háború szó reális valósággá vált, nem pedig elvont fogalommá” – hangoztatta. Azt mondta, nincs más választása, minthogy előre vigye nukleáris ambícióit, és mélyebb kapcsolatokat alakítson ki más, az Egyesült Államokkal szemben álló országokkal.
Elkerülhetetlen Tajvan újraegyesítése Kínával – jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök az állami televízióban közvetített újévi beszédében. Az anyaállam újraegyesülése történelmi szükségszerűség – mondta az elnök. Kína biztosan újra fog egyesülni, a Tajvani-szoros mindkét oldalán élő kínaiakat a közös cél tudata kell hogy összekösse, osztozva a kínai nemzet megújulásának dicsőségében – húzta alá Hszi. Kína továbbra is saját területe részének tekinti az 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező, 23 millió lakosú szigetet, és a pekingi vezetés rendszeresen hangot ad ellenkezésének a Tajvan függetlenségét támogató bármely lépést illetően, valamint nemegyszer fenyegetett azzal: ha kell, erővel gondoskodik az újraegyesítésről.
Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke is megtartotta hagyományos újévi beszédét, amit elsőként Kamcsatka és Csukotka lakosai láthattak. Ugyanis, mint tudni illik, Oroszországban tizenegy időzóna van. Az elnök a beszédében kiemelte, hogy az eltelt évben a jövő megteremtéséért keményen dolgoztunk, és sokat értünk el, büszkék lehetünk közös eredményeinkre, örültünk a sikereknek, és határozottan védtük a nemzeti érdekeket. Szabadságunk és biztonságunk, értékeink megingathatatlan támaszunk voltak és maradnak a jövőben is. Putyin elmondta, hogy „a fő dolog, ami egyesíti és összeköti az oroszokat, az az ország sorsa, és annak a történelmi szakasznak a megértése, amelyen Oroszország áthalad most, és a társadalom előtt álló nagyszabású célok és a szülőföld iránti felelősség, amelyet mindannyian érzünk.” Az orosz elnök szólt a katonákhoz is, „hőseink vagytok, és veletek a szívünk. Büszkék vagyunk rátok, csodáljuk bátorságotokat. Tudjátok, hogy az orosz állampolgárok millióinak őszinte támogatását élvezitek akkor is, ha most messze vagytok a szeretteitektől.”
Időjárás:
Ma felhős, borongós időben lesz részünk.
Este is marad a felhős, párás idő.
A hőmérséklet jellemzően 6 – 9 fok köré emelkedik.
