Az izraeli hadsereg szisztematikusan halad előre a Gázai övezetben

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.12.31.
Az izraeli hadsereg szisztematikusan halad előre a Gázai övezetben.

Már előkészítik Orbán Viktor és az ukrán elnök találkozóját.

Lengyelországban tovább tart a közmédia körüli harc.

Szilveszterre ismét megélénkült a belföldi turizmus.

Hírek:

Bár a Duna árhulláma a hazai települések jelentős részén már tetőzött, de az apadás lassú. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság azt is közölte, hogy általában csak elsőfokú készültségre volt szükség. Budapesten például 693 centiméter volt a legmagasabb vízállás, a másodfokú készültséget 700 centi után rendelik el. A Tiszán érkező újabb árhullám sem jelent egyelőre különösebb gondot. Segítette a védekezést az enyhe és jobbára csapadékmentes idő. A jövő hét közepétől azonban újabb esők várhatók és emiatt több folyó vízszintje is megemelkedhet. A vízügyi főigazgatóság szóvivője, Siklós Gabriella arról is beszámolt, hogy mintegy 1200 kilométer hosszúságban volt árvízvédelmi készültség Magyarországon.

Az izraeli hadsereg szisztematikusan halad előre a Gázai övezetben és számolja fel a Hamasz palesztin terrorszervezet állásait. Mint közölték, leromboltak egy épületet, amelyből páncéltörő rakétákat indítottak a katonák felé. Több fegyverest megöltek és sok fegyvert zsákmányoltak. Azt is bejelentették, hogy megsemmisítettek olyan alagutakat, amelyekre mecsetek alatt bukkantak. A Hamasz felügyelte gázai egészségügyi minisztérium szerint az izraeli támadások kezdete óta csaknem 22 ezren vesztették életüket és több mint 55 ezren megsebesültek az övezetben. Izraelben legutóbb arról adtak számot, hogy mintegy ezer katonájuk megsebesült a harcok kezdete óta.

Az izraeli miniszterelnök megerősítette, változatlan céljuk a Hamasz felszámolása és a még fogságban lévő túszok kiszabadítása. Benjamin Netanjahu úgy fogalmazott, az izraeli hadseregnek nincs más választása, mint folytatni a harcokat. Hozzátette, tisztában vannak vele, hogy Izrael nagyon súlyos árat fizet ebben a háborúban. A vezérkari főnök szerint a háború még hónapokig eltarthat a Gázai övezetben. Herzi Halevi közölte, már elsősorban az övezet déli és középső részére koncentrálnak, miután az északi területeken közel van ahhoz, hogy felszámolják a Hamasz zászlóaljait. Eközben az izraeli államfő a belső egység fontosságára hívta fel a figyelmet, miután a kormánypártokon és a szűkebb hadikabineten belül is kiéleződtek az ellentétek. Jichák Hercog felszólította a vezetést, hogy hagyják abba a „kampányokat és politikai üzeneteket”, amelyek szerinte ártanak a háborús erőfeszítéseknek és az ország biztonságának. Mint mondta – idézem – „az ellenség csak arra vár, hogy repedéseket lásson köztünk”.

Itthon Lánczi Tamás politológust jelölte a miniszterelnök a februártól működő Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjének. Erről a Magyar Nemzet számolt be, de az érintett is megerősítette. Az új hivatal a parlamentben a hónap elején megszavazott szuverenitásvédelmi törvény alapján jön létre. Az alkotmányos önazonosság védelme érdekében elemző, értékelő, javaslattevő és vizsgálati tevékenységet folytató autonóm államigazgatási szerv lesz. Lánczi Tamás jelenleg az MTVA online igazgatója és a 48 perc című elemző műsor műsorvezetője. Korábban volt miniszteri kabinetfőnök, a Századvég igazgatója, a Figyelő című lap főszerkesztője, majd a XXI. Század Intézet igazgatója. Hat évre nevezi ki őt az államfő, bruttó havi fizetése mintegy 5 millió forint lesz, a mentelmi jogát pedig csak kétharmaddal lehet felfüggeszteni.

A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója megerősítette, hogy Magyarország nem kívánja végrehajtani az uniós migrációs paktum intézkedéseit. Bakondi György tévesnek nevezte azt a brüsszeli álláspontot, hogy azokat a bevándorlókat, akik legalább 6-8 biztonságos országon keresztül érkeznek, engedjék be az Európai Unió területére, majd utána itt bírálják el menedékkérelmüket. Közölte, Magyarország mindent elkövetett azért, hogy megváltoztassák az uniós döntéshozók álláspontját, erőfeszítéseik azonban nem vezettek eredményre. Emlékeztetett rá, a betelepítés a magyar alaptörvénnyel is ellentétes. Magyar nemzeti érdek, hogy csak az jöhessen be az országba, aki megfelel a hatósági szabályozásoknak és menekültstátuszt kapott.

Megérkezett az első uniós forrás Magyarországra – közölte a pénzügyminiszter. Varga Mihály szerint az energetikai megújítást és a zöld energiafelhasználás további elterjesztését támogató forrásból 779 és fél millió eurót, azaz majdnem 300 milliárd forintot utaltak hazánknak. Emlékeztetett rá, mindez annak eredménye, hogy az uniós pénzügyminiszterek december elején elfogadták az ország módosított helyreállítási tervét. Az unióval is tárgyaló területfejlesztési miniszter közölte, az ősszeg több, mint amire eredetileg számítottak. Navracsics Tibor hozzátette, ezt a pénzt majd vissza kell fizetni, viszont a jövő év első felében már megindulhat a helyreállítási alap támogatási részének folyósítása is. Ott mintegy 2300 milliárd forintról van szó és az vissza nem térítendő összeg.

A magyar külügyminiszter fontosnak nevezte a folyamatos magas szintű párbeszéd fenntartását Ukrajnával. Szijjártó Péter szerint ez reményt nyújt arra, hogy javítani lehet a kétoldalú kapcsolatokat. Mindezt azután közölte, hogy telefonon tárgyalt az ukrán elnöki hivatal vezetőjével. A tervek szerint Andrij Jermakkal januárban személyesen is megbeszélést folytat. Az egyeztetések nyilvánvaló célja, hogy előkészítse az ukrán elnök és a magyar miniszterelnök találkozóját. A héten vált ismertté, hogy Volodimir Zelenszkij meghívta Orbán Viktort. Ő az uniós vezetők közül az egyetlen, aki a háború kezdete óta még nem járt Kijevben. A két politikus különböző alkalmakkor – legutóbb az argentin elnök beiktatásán – már folytatott rövid eszmecserét.

A NATO főtitkára úgy látja, Oroszország a háború következtében örökre elvesztette Ukrajnát. Jens Stoltenberg kifejtette, Vlagyimir Putyin a tavaly február óta tartó hatalmas katonai erőfeszítések ellenére sem lesz képes elérni a győzelmet. Utalt rá, hogy az orosz katonai invázió fő célja az volt, hogy megakadályozza Ukrajna közeledését a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. Kijev azonban most közelebb van mindkettőhöz, mint valaha. A főtitkár szerint Ukrajna végül eléri célját, és csatlakozik a NATO-hoz, míg Oroszország rendkívül nagy árat fizet a háborúért. Ugyanakkor elismerte, hogy nem lehet a háború gyors befejezésével számolni, hiszen az orosz elnök egyelőre semmin sem hajlandó változtatni.

Lengyelországban változatlanul tart a közmédia körüli harc. Donald Tusk kormányfő bejelentette, hogy új médiatörvényt készítenek elő. Egyelőre viszont az államfővel kell csatáznia a jövő évi költségvetés miatt. Korábban a miniszterelnök jelezte, hogy nem finanszírozzák tovább közpénzből a közszolgálatinak nevezett rádiót, tévét és hírügynökséget, amelyek a korábbi kormány szócsövei. Ezután viszont az új koalíció le is váltotta ezeknek a médiumoknak a vezetőit és így már megadnák azt a mintegy 3 milliárd zlotyt, azaz több mint 250 milliárd forintnyi összeget, amely a működtetésükhöz kell. Csakhogy ezt viszont Andrzej Duda államfő vétózta meg és új tervezetet is készített a büdzsé vonatkozó részéhez. A kulturális miniszter erre a közmédia felszámolásával fenyegetőzött. A szejm – amelyben a kormánypártoknak egyszerű többségük van – a jövő év elején tárgyal a költségvetésről és a média helyzetéről.

A kínai elnök kijelentette, elkerülhetetlennek tartja, hogy az anyaországot újra egyesítsék. Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy Tajvant újra az ország részének tekintené. Hszi Csin-ping azon a tanácskozáson beszélt erről, amelyet az ország első vezetője, Mao Ce-tung születésének 130. évfordulójára rendeztek. Bár nem utalt olyasmire, hogy a szigetet katonai erővel szereznék vissza, de az utóbbi másfél évben Kína két nagyszabású hadgyakorlatot is tartott Tajvan közelében. Márpedig Tajvant az Egyesült Államok erőteljesen támogatja, vagyis nem kizárt, hogy az ügyben a két nagyhatalom között is konfliktus alakulhat ki. Január közepén elnök- és parlamenti választásokat tartanak Tajvanon. Peking álláspontja szerint ez a voksolás kínai belügy, és a szavazók számára a kérdés az, hogy a háborút vagy a békét választják. A tajvani függetlenedés irányába tett kísérlet Kína szerint háborút jelent.

Itthon a tudományos akadémia illetékes bizottsága elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami fenntartású középiskolákban már jövőre megszűnik a művészettörténet oktatása. Mint közölték, átgondolatlannak és ártalmasnak vélik a döntést, akárcsk azt, hogy ezzel párhuzamosan a film- és médiaismeret oktatását is kivezetik a tantervből. „A magyar művészet emlékei éppúgy részei a nemzeti kultúra örökségének, mint magyar irodalmi hagyományaink vagy a magyar történelem ismerete” – emelte ki a Művészettörténeti Tudományos Bizottság. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a művészettörténeti ismeretek kivonása a középiskolai ismeretanyagból alapvetően veszélyezteti a kulturális turizmus iparágát, hiszen exponenciálisan csökkenti az értő befogadók számát.

Szilveszterre ismét megélénkült a belföldi turizmus. Mint közölték, az év utolsó hétvégéjére sokkal több előfoglalás érkezett, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A külföldről érkezők 72 százaléka Budapesten kikapcsolódva lép át az újévbe. Legtöbben Olaszországból, Spanyolországból és Németországból érkeztek, de Franciaországból és az Egyesült Királyságból is számos turista ünnepli a szilvesztert a magyar fővárosban. A vidéken előjegyzett vendégéjszakák 77 százalékát, összesen 160 ezer éjszakát a hazai utazók foglalták le, a külföldi vendégekhez pedig 47 ezer vendégéjszaka köthető. A legnépszerűbb helyszínek továbbra is a Balaton és a Mátra-Bükk.

Időjárás:

Szinte tavaszias idővel ér véget ez az év. Általában felhős lesz az ég. Néhol szitálás előfordulhat, északon késő estétől eleredhet az eső. A déli szél a Dunántúlon megélénkül, sőt meg is erősödik. A hőmérséklet napközben 8 és 14 fok között alakul, estére mínusz 1 és plusz 4 fok közé hűl le a levegő. Holnap is hasonló idő várható, sőt néhol már a nap is kisüthet.