A koalíció Otzma Jehudit frakciója a kormány feloszlatásával fenyegetőzik, amennyiben a hadsereg nem folytatja teljes erővel a Hamász felszámolására irányuló harcokat

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.11.30.Brüsszelben változás kell, ezért is fontos, hogy minél többen kitöltsék a nemzeti konzultációt – mondta Deutsch Tamás.

Közösen kell eltörölnünk a törvénytelenség törvényét – közölte az LMP.

A koalíció Otzma Jehudit frakciója a kormány feloszlatásával fenyegetőzik, amennyiben a hadsereg nem folytatja teljes erővel a Hamász felszámolására irányuló harcokat.

Sikerült érvényesíteni a magyar szempontokat a NATO immár 2016 óta működtetett ukrajnai gyakorlati támogatási programjának meghosszabbítása kapcsán – mondta Szijjártó Péter.

Belföldi hírek:

Brüsszelben változás kell, ezért is fontos, hogy minél többen kitöltsék a nemzeti konzultációt – mondta a Fidesz európai parlamenti képviselője. Deutsch Tamás kijelentette, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden megint „döbbenetes” kijelentéseket tett, ugyanis szerinte segíteni kell, hogy a migránsok legális csatornák segítségével érkezhessenek az Európai Unióba. A bizottság elnöke azt mondta, hogy szeretnék, ha az emberek utazhatnának, hogy megvalósítsák álmaikat. A cél – Ursula von der Leyen szavai szerint -, hogy Tunéziából, Marokkóból, Egyiptomból, Bangladesből és Pakisztánból könnyebben érkezhessenek az érkezni vágyók Európába – idézte fel Deutsch Tamás. „Képes ilyenről beszélni, miközben csak az elmúlt hét eseményeit felidézve: Franciaország egyik kisvárosában egy migráns hátterű csoport békés helyiekre törte rá az ajtót, késelte meg és sebesítette halálra őket. Mondja ezt, miközben Írország fővárosa, Dublin lángokban áll, miután egy algériai migráns többek között kisgyerekeket késelt meg” – fogalmazott a politikus. Hozzátette: a brüsszeli bürokrácia pedig, mintha mi sem történt volna, változatlanul meghívókat küld a migránsoknak és megkönnyítené számukra az Európába jutás lehetőségét. „Elég ebből! Brüsszelben változás kell!” – hangsúlyozta Deutsch Tamás.

A nemzeti konzultáción a legfontosabb európai sorskérdésekről mondhatja el mindenki a véleményét – írta az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára a közösségi-oldalán. Zsigmond Barna Pál azt írta, hogy az elmúlt egy héten Budapest XVI. és XV. kerületében, Vásárosnaményban, valamint Budafok-Tétényben – négy fórumon – mintegy ötszáz emberrel találkozott. Minden alkalommal egyértelmű volt: a magyaroknak határozott véleményük van arról, hogy milyen jövőt szeretnének maguknak és a gyermekeiknek, unokáiknak – hangsúlyozta. „Az, hogy milyen lesz Európa, az elkövetkező hónapokban dől el. Sikerül-e végre megfékezni az illegális migrációt? Meg tudjuk-e őrizni Európa identitását? Erős nemzetállamokból álló, versenyképes közösség lesz az EU újra, vagy a brüsszeli bürokraták játszótere, amelynek esélye sincs visszanyerni régi pozícióit a globális politikai és gazdasági színtéren? A tagállamait támogató Unió részesei lehetünk, vagy egy olyané, amely jól megalapozott stratégia nélkül, átláthatatlanul finanszíroz harmadik országokat?” – sorolta az államtitkár. Kiemelte, hogy a nemzeti konzultáción a legfontosabb európai sorskérdésekről mondhatja el mindenki a véleményét. „Minél többen töltjük ki és küldjük vissza az íveket, annál jobban fogják hallani Brüsszelben is Magyarország hangját!” – közölte Zsigmond Barna Pál.

Közösen kell eltörölnünk a törvénytelenség törvényét – kommentálta az LMP azt, hogy a Kúria kedden átengedte a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal kapcsolatos népszavazási kezdeményezését. Tetlák Örs, az ellenzéki párt országos elnökségének tagja arról beszélt: a kiemelt beruházási törvény arról szól, hogy vannak, akiknek nem kell betartani Magyarország törvényeit. Bármilyen 90 millió forintot elérő beruházás, amely akár csak papíron 15 munkahelyet teremt, kiemelt beruházásnak minősülhet. Ezekre nem vonatkoznak a helyi előírások, a beruházás helyén képződő adót elvonhatja az önkormányzatoktól a kormány, amely „kvázi kisajátítja” ezeket a területeket, és olyan pusztítást végez, amilyet akar – mondta. Tetlák Örs értékelése szerint a törvény már akkor is problémás volt, amikor 2006-ban elfogadta az akkori MSZP-SZDSZ-kormány, de a Fidesz a „végtelenségig feszítette, tolta a határait”.

Külföldi hírek:

A gázai tűzszünet további meghosszabbításáról tárgyal Izrael és az iszlamista Hamász terrorszervezet közvetítők segítéségével. A Hamász képviselői azt mondták, hogy készek újabb négy nappal meghosszabbítani a szerdán lejáró, egyszer már két nappal meghosszabbított fegyvernyugvást. A The Washington Post című amerikai újság beszámolója szerint a katari tárgyalásokon, ahol az izraeli hírszerző szervezet, a Moszad vezetője és az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) vezetője találkozott a katari közvetítőkkel, öt kategóriát állítottak fel az izraeli túszokról. A jövőbeni megállapodásoknál külön kezelik az idősebb férfiakat, akiket már nem hívnak be tartalékos katonai szolgálatra, a katonai szolgálatuk közben elhurcolt nőket, a tartalékos katonai szolgálatra alkalmas férfiakat, a rendes katonai szolgálatukat végző, elrabolt férfiakat, és azoknak a földi maradványait, akiknek a holttestét rabolták el vagy meghaltak a fogságban. A jelentés szerint több mint száz olyan elhurcolt van még, akik ezen kategóriák valamelyikébe esnek. A Hamász az értesülés szerint kész tárgyalni arról, hogy mind az öt kategóriából elengedjen túszokat, de még nem árulta el feltételei.

A koalíció Otzma Jehudit frakciója a kormány feloszlatásával fenyegetőzik, amennyiben a hadsereg nem folytatja teljes erővel a Hamász felszámolására irányuló harcokat, utalva David Barna kémfőnök vezetésével, a túszalku további meghosszabbítására irányuló Katarban zajló tárgyalásokra. A héber médiában idézett pártforrások azzal fenyegetőznek, hogy amennyiben újabb tűzszüneti megállapodás születik további túszok elengedése érdekében, az Itamar Ben-Gvir vezette frakció mind a hat képviselője kilép a koalícióból. “A háború végső célja a Hamász teljes felszámolása. Minden olyan alku, amely a Hamász életben tartását vonja maga után, további, a Fekete Szombathoz hasonló katasztrófákhoz vezethet, egy ilyen alku a Hamász győzelmét jelentené ebben a háborúban,” – állítják a médiának nyilatkozó források, hozzátéve azt is, miszerint “nem szabad beleegyeznünk semmiféle ilyen alkuba.

Az amerikai képviselőház elsöprő többséggel elfogadott egy határozatot, amely megerősíti Izrael létjogosultságát. A határozatot 412:1 arányban fogadták el. Thomas Massie republikánus képviselő volt az egyetlen nemmel szavazó, a jogszabályban szereplő nyelvezetre hivatkozva. „Egyetértek az »Izrael Állam létjogosultságának megerősítése« címmel és a megfogalmazás nagy részével, de nemmel szavazok az állásfoglalásra, mert az egyenlőségjelet tesz a cionizmusellenesség és az antiszemitizmus közé. Az antiszemitizmus sajnálatos, de annak kiterjesztése Izrael bírálatára nem segít” – magyarázta negatív szavazatát Massie. Rashida Tlaib képviselő demokrata párti képviselő, aki az Izrael ellenes felszólalásairól híres „osztag” tagja szintén nem igennel szavazott a javaslatra, Tlaibnak a határozat mindösszesen egy „jelent” ért meg. Volt azonban, aki jelenlétével sem tisztelte meg a testület munkáját, a gyakran Izrael-ellenes retorikát alkalmazó, demokrata párti Cori Bush képviselő egyáltalán nem szavazott.

Recep Tayyip Erdogan török államfő szerint Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök máris a „gázai mészárosként véste be nevét a történelembe” az izraeli hadsereg október elején indított Gázai övezeti hadműveletei miatt. Erdogan szerdán az ankarai parlamentben, saját pártjának frakciója előtt úgy fogalmazott, hogy Netanjahu „az utóbbi egy évszázad egyik legnagyobb rémtettét” hajtotta végre, és ez nemcsak személy szerint őt, hanem „az őt feltétel nélkül támogatókat is megbélyegzi”. Az izraeli miniszterelnök „veszélybe sodorja az izraeli nép és az összes zsidó biztonságát azáltal, hogy a Gázában általa elkövetett gyilkosságokkal felszítja az antiszemitizmust” – hangoztatta Erdogan. A török elnök üdvözölte, hogy legalább ideiglenes jelleggel „leállították a vérontást” a Gázai övezetben, és kiemelte, hogy pozitív fejleménynek tartja a harcok humanitárius célú szüneteltetését és a fogolycseréket. Ugyanakkor úgy vélte, az izraeli kormány nyilatkozatai nem adnak reményt arra, hogy a jelenlegi tűzszünet hosszútávú megállapodáshoz vezethetne.

A kínai kormány egy nagyobb felhatalmazású, szélesebb körű és eredménycentrikusabb békekonferencia mielőbbi összehívását szorgalmazza annak érdekében, hogy a palesztin-izraeli kérdés kétállami megoldásának ütemterve mielőbb lefektethetővé váljon – jelentette ki Vang Ji kínai külügyminiszter az ENSZ főtitkárával, Antonio Guterressel a világszervezet New York-i székházában tartott találkozóján. Vang közölte, Peking támogatja a szervezet és főtitkára „egyedi és nélkülözhetetlen” vezető szerepét a válság megoldását elősegítő erőfeszítésekben. „Ebben a kérdésben Kína mindig is a béke, az emberi lelkiismeret és a nemzetközi jog oldalán állt” – fogalmazott. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának novemberi soros elnöki tisztségét betöltő Kína – szoros kapcsolatokat fenntartva az arab országokkal és más érintett felekkel – az izraeli-palesztin konfliktus kezelését a tanács egyik kiemelten fontos feladatává tette – fűzte hozzá.

Amikor a szembenálló felek leültek tárgyalni az Ukrajna elleni orosz invázió első napjaiban, az ukránoknak kevesebb mint egy óra elég volt ahhoz, hogy felmérjék: az oroszok csak úgy tesznek, mintha tárgyalnának, és ez a meggyőződésük azóta csak erősödött – mondta Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója. Podoljak szerint Moszkva „másodrangú figurákat” küldött tárgyalni az 1945 óta legsúlyosabb európai konfliktus rendezéséről: Vlagyimir Megyinszkij volt kulturális minisztert, aki plágiumbotrányba keveredett, és Leonyid Szluckijt, az orosz parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnökét, akit szexuális zaklatással vádoltak. „Ezek az emberek nem voltak tárgyalóképesek. Adminisztratív tisztséget betöltő személyek voltak, akiknek gyakorlatilag semmiféle befolyásuk nem volt Oroszországban. Eljöttek, felolvastak pár ultimátumot, és kész” – emlékezett vissza Podoljak, aki az ukrán tárgyalódelegáció tagja volt.

Sikerült érvényesíteni a magyar szempontokat a NATO immár 2016 óta működtetett ukrajnai gyakorlati támogatási programjának meghosszabbítása kapcsán, amelynek keretében így csakis nem halált okozó eszközök átadására kerülhet sor, kizárólag önkéntes alapon – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Brüsszelben. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO-Ukrajna Tanács külügyminiszteri szintű ülését követő sajtóértekezletén közölte, hogy bár unalmasnak hathat, fontos leszögezni, hogy továbbra is érvényben van a katonai szervezetnek az a döntése, miszerint mindent meg kell tenni a konfrontáció elkerülése érdekében Oroszországgal, s bár a tanácskozáson „kifejezetten háborús hangulat” uralkodott, ezt most sem kérdőjelezte meg senki. „Sőt a mai napon is világossá tették a szövetségesek, hogy a jelenlegi körülmények között szó sem lehet Ukrajna NATO-tagságáról” – tájékoztatott. Elmondta, hogy döntés született az észak-atlanti szövetség ukrajnai gyakorlati támogatási programjának meghosszabbításáról, amit már jóval a háború kirobbanása előtt, 2016-ban elindítottak. Ennek előkészítésekor a kormány két lényeges szempontot képviselt, egyrészt az önkéntesség elvének fenntartását, hogy minden tagállam maga határozhasson arról, hogy részt kíván-e venni a programban. Másrészt azt, hogy a kezdeményezés keretében egyedül halált nem okozó eszközök átadására kerüljön sor.