Vájécé hetiszakasz 1. kommentár, 5784. Kiszlév 6. – David ben Gurion (1886-1973) jahrzeitje

Napi Tóra, saharit, T12-tanulás

Darvas István

Vájécé hetiszakasz 1. kommentár, 5784. Kiszlév 6. – David ben Gurion (1886-1973) jahrzeitje

 

“Elérkezett egy helyre és meghált ott, mert lement a nap, vett a helység köveiből és feje alá tette, és lefeküdt azon a helyen” (28:11). Nem csak elérkezett (וַיִּפְגַּ֨ע) a Háránba menekülő Jákob ősatya egy helyre, hanem imádkozott is, a Talmud (Bráhot 26b) szerint ezzel bevezette az esti ima (árvit, mááriv) gyakorlatát. A talmudi magyarázat szerint Ábrahám a reggeli, Izsák a délutáni ima “ötletgazdája”. A rabbik között nagy vita zajlott (uo. 27b), hogy az esti ima ugyanolyan kötelességnek számít-e, mint a másik kettő, és a halaha (Misne Tora, Az ima és a kohanita áldás háláhái 1:6) elfogadja a vita kapcsán egyébként igen rosszul járó Rabbi Jehosua véleményét, miszerint וְאֵין תְּפִלַּת עַרְבִית חוֹבָה כִּתְפִלַּת שַׁחֲרִית וּמִנְחָה „az esti ima nem olyan kötelesség, mint a mint a reggeli és a délutáni.” Ettől függetlenül általánosan elfogadottá vált, hogy ezt is kötelességként kezeljük, de szigorúan véve fakultatív. Vajon miért kezeli a halaha másképpen ezt az imát? Folyt. köv.

 

Sávuá tov, jó hetet mindenkinek!

 

8.00: Saharit

19.00: ZOOM/T12-tanulás – Zeitler Ádám előadása

us02web.zoom.us/j/87646141686?pwd=K2g4VE1HRnVVOVJOQWI0L016RU92dz09