„A nagyköveti megbízatás négy évre szól” – Szent-Iványi István szerint vissza kellene térni a professzionális diplomácia rendjéhez
A Pirkadat június 11-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, volt külügyi államtitkár volt. A beszélgetés a nagyköveti kinevezések rendjéről, a magyar külügy várható személyi változásairól, az amerikai diplomácia sajátos rendszeréről, a magyar diplomataképzés gondjairól, az új külügyminiszter lehetőségeiről, Donald Trump kiszámíthatatlan döntéshozataláról és a patrióta politikai építkezés korlátairól szólt. Szent-Iványi szerint a külügyi szolgálat nem lehet végtelen körforgás állomáshelyről állomáshelyre: időről időre haza kell térni, hogy a diplomata ne szakadjon el saját országától.
Négy év, legfeljebb egy hosszabbítás
Szent-Iványi István szerint jelenleg még nincs sok betöltetlen nagyköveti állás, de nyáron várhatók visszahívások, ami egyébként is megszokott időszak a külügyben. Úgy tudja, az új vezetés vissza akar térni ahhoz a hagyományos rendhez, hogy a nagyköveti megbízatás négy évre szóljon, legfeljebb egy év hosszabbítással.
Ez azért fontos, mert szerinte több magyar nagykövet hosszú éveken, akár évtizedeken át jár egyik állomáshelyről a másikra anélkül, hogy ténylegesen hazatérne. Példaként Györkös Pétert említette, aki Zágráb, Brüsszel és Berlin között hosszú ideig szolgált külföldön.
A szakmai logika ezzel szemben az volna, hogy a diplomata időnként újra kapcsolatba kerüljön a küldőországgal, annak intézményi és társadalmi valóságával.
Amerikában más a nagyköveti logika
A beszélgetésben szóba került az amerikai nagyköveti rendszer is. Szent-Iványi szerint az Egyesült Államok gyakorlata jelentősen eltér az európai mintáktól: a nagyköveti kinevezések nagy része elnöki kinevezett, vagyis nem hivatásos diplomata kerül az adott posztra.
„Ezek nem külügyesek és soha nem dolgoztak a külügyben vagy külpolitikában” – mondta.
Az ilyen jelöltek gyakran az elnöki kampány támogatói, adománygyűjtői vagy politikailag hasznos személyiségek. Budapest is régóta ebbe a kategóriába tartozik, vagyis ide jellemzően politikai kinevezett érkezik Washingtonból.
Jelenleg azonban az Egyesült Államoknak nincs nagykövete Budapesten. Egy korábbi jelöltet visszavontak, miután zavaros ügyek kerültek elő, és republikánus szenátorok részéről is fenntartások mutatkoztak. Így az amerikai nagykövetséget ügyvivő vezeti.
Ügyvivők, akik sínre tették a nagykövetséget
Szent-Iványi elismerően beszélt a budapesti amerikai ügyvivőkről. Paladinót intelligens, felkészült diplomatának nevezte, aki átmeneti időszakban jól vitte az ügyeket. A jelenlegi ügyvivőről, Caroline Savage-ről is azt mondta: értelmes, intelligens diplomata.
Breuer Péter felidézte David Cornstein amerikai nagykövetet is, akiről személyes emléket osztott meg: Cornstein elment a fia temetésére, ismerte a zsinagógai protokollt, és héberül is megszólalt. Szent-Iványi szerint Cornstein emberileg rokonszenves volt, de nagykövetként korlátozottan ismerte Magyarországot, sokszor betegeskedett, és túlságosan Orbán Viktor iránti személyes rokonszenve határozta meg a látásmódját.
A külügyminisztérium visszatérhet a normális működéshez
A magyar külügy belső működéséről Szent-Iványi élesen bírálta az előző időszak rendjét. Szerinte az előző közigazgatási államtitkár olyan szabályokat vezetett be, amelyek nem segítették, hanem bénították a külügyi munkát.
Ilyen volt a beléptetési rendszer szigorítása, a hátsó bejárat lezárása, valamint az is, hogy a büféből kivitték az asztalokat és székeket, mert a vezetés úgy vélte, ott csak beszélgetnek az emberek. Szent-Iványi szerint a büfé a külügyben nem puszta társalgóhely volt: sokszor fontos szakmai megbeszélések zajlottak ott, mert az irodákban ketten-hárman ülnek, így nem alkalmasak bizalmas beszélgetésekre.
Az új külügyminiszter bejelentése, hogy a lezárt bejáratokat ismét használni lehet, szerinte szimbolikus és gyakorlati értelemben is fontos gesztus.
Diplomatautánpótlás: Moszkvától a városdiplomáciáig
A magyar diplomataképzésről Szent-Iványi felidézte: korábban sok diplomatát Moszkvában képeztek, majd voltak bécsi diplomáciai akadémiai utak, később pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen jött létre egy nem akkreditált diplomataképzés. Ez utóbbi hivatalosan nem elismert képzés volt, de a végzetteknek gyakorlatilag külügyi belépőt jelentett.
Szent-Iványi szerint ennek vonzereje éppen az volt, hogy aki elvégezte, bekerülhetett a külügybe. Csakhogy az ottani képzés erős ideológiai háttérrel működött, és a korábbi külpolitikai irányhoz igazodott. Az új külügyi vezetés viszont nyugatorientált, Európa-párti és együttműködőbb külpolitikát kíván folytatni.
Breuer Péter szóba hozta Balázs Péter városdiplomáciai képzését is. Szent-Iványi szerint ez más jellegű, speciális program, de aki ott megtanulta az alapokat, alkalmas lehet külügyi pályára is.
A diplomácia nem elméleti tantárgy
Szent-Iványi saját pályájából kiindulva arról is beszélt, hogy Magyarországon sokszor nehezen talált helyet magának az, aki kikerült a külügyi szolgálatból. Szerinte normális országban természetes, hogy a volt diplomaták egyetemeken tanítanak, kutatnak, vagy más szakmai területen folytatják munkájukat.
Az Egyesült Államokban például bevett gyakorlat, hogy a külügyből visszatérők olyan egyetemeken oktatnak, mint a Columbia vagy a Georgetown. Ez az akadémiai világnak is jót tesz, mert olyan emberek tanítják a diplomáciát, akik valóban részt vettek tárgyalásokon.
Szent-Iványi szerint Magyarországon is a gyakorlati tapasztalatot és az akadémiai hátteret kellene összefésülni.
Az új külügyminiszterről: jó választás
A jelenlegi külügyminiszterről Szent-Iványi személyes ismeretség alapján is pozitívan beszélt. Több mint húsz éve ismeri, alkalmasnak tartja, és kiemelte: erős szakmai háttere van, Amerikában doktorált, energiapolitikával foglalkozott, dolgozott a külügyben is, majd a versenyszférában szerzett tapasztalatot.
Azt is jó jelnek nevezte, hogy elkísérte a miniszterelnököt az első külföldi útjaira. Szerinte ez nemcsak gyakorlati, hanem szimbolikus lépés is: komoly tárgyalásokon súlyt ad, ha a külügyminiszter jelen van a kormányfő mellett.
„Magyarországot most vissza kell vezetni az európai országok közé” – fogalmazott.
Trump és a kontrollálhatatlan rögtönzés
A beszélgetés kitért Donald Trump döntéshozatali stílusára is. Szent-Iványi szerint az amerikai elnök mostani rendszere nehezen kontrollálható: erős egóval, impulzívan reagál, és gyakran a pillanatnak akar megfelelni.
Egy nagykövet számára ez rémálom, mert a külpolitikában kiszámítható irányvonalra lenne szükség. Ha az elnök rövid időn belül egymásnak ellentmondó állításokat tesz, azt a külképviseleteknek szinte lehetetlen következetesen képviselniük.
Breuer Péter a hadügyminiszter elnevezés visszahozását is szóba hozta. Szent-Iványi szerint a „defense” és a „war” logikája között valóban van különbség: az egyik védekezést sugall, a másik támadást is.
A patrióta építkezés korlátai
A beszélgetés végén a patrióta európai politikai tömb és Orbán Viktor külpolitikai stratégiája került elő. Szent-Iványi elismerte, hogy volt vízió és volt építkezés, de szerinte a kérdés az, Magyarország és Orbán Viktor mit nyert ezzel.
Úgy látja, a patrióta frakció ugyan létrejött, de heterogén, belső konfliktusokkal terhelt csoport. Orbán Viktor a Trump-kapcsolattól is sokat remélt, de ennek kézzelfogható haszna szerinte nem nagyon látszik. Legfeljebb annyi, hogy Trump alatt kevesebb rossz érhette, mint egy demokrata elnökség idején.
Szent-Iványi szerint ha Orbán 2018-ban távozott volna, sokkal pozitívabb lenne a megítélése. A későbbi évek, különösen 2022 után, szerinte romokat hagytak maguk után.
Generációváltás és háttérszerep
A beszélgetés zárása a politikai generációváltásról szólt. Breuer Péter úgy fogalmazott: egy bizonyos kor után egy generációnak el kell tűnnie az első vonalból. Szent-Iványi ezzel egyetértett, de hozzátette: az idősebb nemzedéknek továbbra is lehet szerepe, csak már inkább háttérből, tanácsokkal, tapasztalattal, a fiatalabbak támogatásával.
A diplomáciában, külpolitikában és közéletben szerinte egyszerre van szükség tapasztalatra és megújulásra. A nagyköveteknek időnként haza kell térniük, a külügynek újra szakmai alapon kell működnie, az oktatásban pedig olyanoknak is helyet kell kapniuk, akik nemcsak könyvből ismerik a diplomáciát.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
