Napi Tóra, imaidők
|
6 |
|||
 |
||||
Toldot hetiszakasz 5. kommentár, 5784. Kiszlév 3.
Talán megtapogat engem apám és akkor leszek szemeiben, mint valami ámító, és átkot, nem áldást hozok magamra (27:12). Rebeka utasította Jákobot, hogy jöjjön apja elé, Ézsaunak kiadva magát, hogy megkapja az atyai áldást. Fia eleinte elutasította az ötletet, attól tartva, hogy ha Izsák rájön, hogy megpróbálta becsapni, „olyan leszek a szemében, mint egy csaló”, és ebben az esetben áldás helyett átkot kapna, anyja azonban ragaszkodott elképzeléséhez, és Jákobnak végül nem volt más választása, mint hogy engedelmeskedjen. A Talmud (Szanhedrin 92a) összekapcsolja Jákob aggodalmát, hogy csalónak nézik a Jeremiás prófétánál olvasható verssel (10:15), ahol a bálványokat hasonló héber kifejezéssel írja le. A Gemárá megjegyzi: „aki megtévesztően beszél úgy tekintendő, mintha bálványokat imádott volna”. Értjük, hogy a Talmud a becstelenség súlyosságát igyekszik hangsúlyozni, és eloszlatni azt a túlságosan is elterjedt tévhitet, miszerint a Tóra szigorúbban kezeli Isten elárulását, mint embertársaink becsapását, de talán nem csak erről van szó. Sok esetben a megtévesztés és a becstelenség a hit hiányát tükrözi. Ha valaki úgy érzi, hogy be kell csapnia másokat, hogy megszerezze, amit akar, akkor nem hisz eléggé Isten korlátlan képességében, hogy gondoskodjon és segítsen minden embert, és ezért tartja szükségesnek, hogy etikátlan eszközökhöz folyamodjon. Folyt. köv.
Szép napot mindenkinek!
8.00: Saharit
16.00: Minha-mááriv
