A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.11.17.
Orbán Viktor miniszterelnök a Karmelita kolostorban fogadta a Magyar Diaszpóra Tanács tagjait.
A Demokratikus Koalíció hisz egy erős Európában, ami képes megvédeni a polgárait – mondta Dobrev Klára, a DK európai parlamenti képviselője.
Nincs helye hosszú tűzszünetnek, amíg nem engedik el az izraeli túszokat – szögezte le az izraeli külügyminisztérium közleményében.
Kína nem akar saját érdekszférát kialakítani magának a világban, senkivel nem akar háborúzni, de hidegháborút sem szeretne – jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök.
Belföldi hírek:
Orbán Viktor miniszterelnök a Karmelita kolostorban fogadta a Magyar Diaszpóra Tanács tagjait; köszöntőjében és az azt követő kötetlen beszélgetésen is a Magyarország biztonságát és szuverenitását fenyegető veszélyekről volt szó – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. A kormányfő szerint az előttünk álló 10-15 év a szuverenitás védelméről fog szólni, nemcsak Magyarországon, hanem a világ számos más térségében is. Nagy vita várható az Országgyűlés elé kerülő szuverenitásvédelmi törvényről, de világos tilalmakat kell felállítanunk ahhoz, hogy ne lehessen külföldi pénzzel befolyásolni a magyar választásokat – mondta. További feladatként jelölte meg, amelyhez szintén kérte a magyar diaszpórát képviselő küldöttek támogatását, hogy „Magyarországot őrizzük meg a világ egyik legbiztonságosabb államának a mostani háborús, migrációs kihívások közepette is”.
A migráció fokozódik, ezért fontos egy új, szigorúbb idegenrendészeti törvény – erről beszélt Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Az elfogadásra váró törvényjavaslat egyik alapelve, hogy az Európai Unión kívüli országokból érkezők számára nem alapjog a Magyarországon tartózkodás, ami egyetlen jogcímen sem lehet korlátlan, a hosszabbítás nem automatikus – ismertette az államtitkár. Ez Magyarország, ez a magyarok országa, itt a magyarok érdeke az elsődleges – szögezte le Rétvári Bence. A javaslat részletesen szabályozza, milyen jogcímen, mennyi ideig lehet itt tartózkodni, s az időkorlátokon túl létszámkorlátokat is bevezet: például EU-n kívülieknek csak annyi munkavállalási engedélyt lehet kiadni, ahány üres munkahely van – mondta az államtitkár. Az előterjesztés kettős ellenőrzést vezetne be: egyrészt közbiztonsági, közegészségügyi, másrészt munkaügyi szempontból. Az engedélyek csak konkrét munkahelyre, korlátozott időre vonatkozhatnak. Lesznek kizáró okok és negatív lista, továbbá szigorú szabályok vonatkoznak arra is, aki már nem jogszerűen tartózkodik itt, visszaküldése érdekében akár idegenrendészeti őrizet is alkalmazható – magyarázta az államtitkár.
Korszakváltás zajlik a magyar hadseregben – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter csütörtökön, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága előtti éves meghallgatásán. A miniszter hozzátette: a magyar emberek jogos elvárása, hogy az ország szuverenitásának, az emberek biztonságának és életének garantálására hivatott fegyveres szervezet ezt a szövetségeseivel közösen, a lehető legmagasabb színvonalon garantálja. Kiemelte: mindent ennek érdekében tesznek. Ennek együtt kell járnia azzal, hogy a haderő fejlesztése során a régió meghatározó, tekintélytparancsoló, megfelelő elrettentő erőt felmutatni képes haderejévé váljunk – mondta. Hozzátette: teljes átalakulás szükséges ahhoz, hogy a hadsereget „felrázzák” a korábbi békeállapotból, hogy az egy összeszedett, éles, harcolni képes, megfelelően felfegyverzett és kiképzett haderővé válhasson.
A Demokratikus Koalíció hisz egy erős Európában, ami képes megvédeni a polgárait – mondta a DK európai parlamenti képviselője. Dobrev Klára pártja külpolitikai programját bemutatva kijelentette, egy olyan Európában hisznek, ami akár katonai erővel is képes megvédeni a polgárai biztonságát, miközben a klímakatasztrófától, a globális tőke túlkapásaitól, valamint az egyenlőtlenségektől is megóvja őket. Szavai szerint egy, az állampolgáraira odafigyelő, szociális Európa tudja, hogy tisztességes béreket, nyugdíjakat és családtámogatásokat kell fizetni. Ezt az Európát hívják Európai Egyesült Államoknak – tette hozzá.
Külföldi hírek:
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadta első határozatát az Izrael-Hamász háború kitörése óta, amelyben „sürgős és meghosszabbított humanitárius szünetekre” szólított fel Gázában, hogy kezelni lehessen az izraeli légi és szárazföldi támadások során a palesztin civilek számára egyre súlyosbodó válságot. Izrael azonban elutasította a határozatot. A 15 tagú tanács szavazata 12-0 volt, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Oroszország tartózkodott. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság tartózkodott, mert a határozat nem ítélte el a Hamász október 7-i, határokon átnyúló meglepetésszerű támadásait Izrael ellen, Oroszország pedig azért, mert nem követelte a humanitárius tűzszünetet, amit Izrael és az Egyesült Államok ellenez.
Nincs helye hosszú tűzszünetnek, amíg nem engedik el az izraeli túszokat – szögezte le az izraeli külügyminisztérium közleményében, melyben az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatára válaszoltak. Izrael elutasítja az ENSZ Biztonsági Tanácsának szerdai rendkívüli ülésén elfogadott, tűzszünetre felszólító határozatát mindaddig, amíg nem teljesítik a határozat másik követelését, a Gázai övezetbe hurcolt mintegy 240 izraeli túsz szabadon bocsátását. A külügyminisztérium válaszában felszólította a Biztonsági Tanácsot, hogy ragaszkodjon az összes túsz gyors szabadon bocsátásához a határozatban foglaltak szerint. „Izrael felszólítja a Biztonsági Tanácsot és a nemzetközi közösséget, hogy álljanak ki határozottan az összes izraeli elrabolt gyors szabadon bocsátása mellett, amint azt a határozat kimondja”- hangsúlyozta az izraeli közlemény. „Izrael azt várja a Biztonsági Tanácstól, hogy egyértelműen ítélje el a Hamászt, és foglalkozzon azzal, hogy Gázában más biztonsági helyzetet kell teremteni. Nincs helye hosszan tartó humanitárius fegyverszünetnek, amíg 239 túsz a Hamász terroristáinak kezében van” – közölte az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Gázai övezetben hosszú fegyverszünetet és az összes elrabolt izraeli visszaküldését követelő határozatáról Izrael Külügyminisztériuma.
Isaac Herzog elnök kijelentette, hogy Izrael nem hagyhatja üresen Gáza városát, és a közeljövőben erős erőt kell fenntartania ott, hogy megakadályozza a Hamász újbóli megjelenését a palesztin enklávéban – írta csütörtökön a Financial Times. „Ha visszahúzódunk, akkor ki veszi át az irányítást? Nem hagyhatunk légüres teret. Gondolnunk kell arra, hogy mi lesz a védelmi mechanizmus; egyelőre sok ötlet van a levegőben” – mondta Herzog. „De senki sem akarja azt, hogy újra terrorbázist csináljanak ebből a helyből, Gázából” – tette hozzá.
Izraeli vadászgépek légicsapást mértek a Hamász iszlamista terrorszervezet Katarban élő politikai vezetőjének, Iszmail Haníjének egyik házára a Gázai övezetben, és az romba dőlt – közölte egy katonai szóvivő. Haníje háza a Gázai övezet északi részén lévő Sati menekülttáborban üresen állt már, a Hamász előtte terroristabázisként és magas rangú vezetőinek találkozóhelyeként használta. A menekülttábort átfésülő izraeli biztonsági erők megtaláltak és megsemmisítettek egy fegyverkészletet, amely a Hamász „haditengerészeti” egységéé volt. A hadsereg egyik egysége tűzpárbajba is keveredett a Hamász fegyvereseivel, és rejtekhelyükön kézifegyvereket, páncéltörő rakétákat és robbanómellényeket talált. Izraeli biztonsági tisztviselők szerint miután egy katonai szóvivő nyilvánosan közölte: tudják, hogy a Hamász főhadiszállása a Sifa Kórházban, illetve az alatt található, a palesztin szervezet elszállította onnan a berendezéseit, a fegyvereit és az embereit. Az illető biztonságiak nem tartják kizártnak, hogy a Hamász az utóbbi napokban befalazta ott alagútrendszere bejáratait, valamint hogy pokolgépeket telepített az épületegyüttesben.
A jövő évi magyar európai uniós elnökség alatt a kormány mindent meg fog tenni a Nyugat-Balkán, és benne Észak-Macedónia csatlakozásának felgyorsításáért, amire óriási szükség lenne a blokk hanyatló versenyképességének ismételt megerősítése érdekében is – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Szkopjéban. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az észak-macedón kollégájával, Bujar Osmanival közösen tartott sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy az Európai Unió ma súlyos kihívásokkal néz szembe, s ezekre rossz válaszok születnek, ráadásul a kontinens versenyképessége drámaian visszaesett az ukrajnai háború miatt is. „És úgy lehetne megállítani az Európai Unió gyengülését, ha visszatérünk végre a józan észhez. A józan észhez való visszatérés első lépése az kellene legyen, hogy belássuk, hogy az Európai Uniónak szüksége van a Nyugat-Balkánra” – jelentette ki. „Be kellene látni, hogy az Európai Uniónak szüksége van arra a lendületre, arra a friss energiára, arra a tenni akarásra, arra a gyors fejlődésre, ami a Nyugat-Balkánból jön” – tette hozzá. Majd leszögezte, hogy az EU bővítését ezért haladéktalanul fel kell gyorsítani, aminek az is része, hogy minél előbb meg kell kezdeni a valódi tárgyalásokat Észak-Macedóniával is.
Újabb orosz támadás érte a dél-ukrajnai Herszont csütörtökön, egy ember meghalt. Olekszandr Prokugyin, a régió kormányzója csütörtökön azt írta, hogy az „orosz hadsereg Herszon Korabelnij kerületét támadja”. Egy 68 éves férfi meghalt, egy 54 éves nő pedig kórházba került, miután a homlokán és a combján repeszsérüléseket szenvedett. Korábban az ország középső részén fekvő Poltava régió felett lelőttek egy rakétát, míg Harkivban a helyi hatóságok szerint az infrastruktúrát vették célba Sz-300-as típusú rakéták. A DTEK ukrán energiavállat arról számolt be, hogy egy „frontvonalban lévő” régió egyik településén megszűnt az áram- és vízellátás, miután orosz támadás érte a helyi hőerőművet. A tájékoztatásban nem pontosították, hogy hol történt az eset. A helyi szolgálatok csütörtökön eltakarították a kelet-ukrajnai, Donyeck megyei Szelidove város egyik lakóházát előző nap ért orosz rakétacsapás romjait, és még egy holttestet találtak, így a halálos áldozatok száma háromra emelkedett.
Kína nem akar saját érdekszférát kialakítani magának a világban, senkivel nem akar háborúzni, de hidegháborút sem szeretne – jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök az Egyesült Államokban a Hszinhua hírügynökség által Kína-barátnak nevezett szervezetek által számára adott díszvacsorán. A kínai vezető kölcsönös tiszteletről, a két ország közötti kapcsolatokról és az emberek ezekben betöltött szerepéről beszélt. „Bármilyen fejlődési fokot érjen is el Kína, soha nem akar majd terjeszkedni vagy hegemóniára törni, és soha nem fogja rákényszeríteni akaratát másokra” – mondta Hszi beszédében. „A kínai-amerikai kapcsolatok alapjait népeink fektették le (.), és jövőjüket is ők alakítják majd” – hangsúlyozta. „Több hidat és utat kell építenünk a két ország, az emberek közötti interakciók számára, és nem szabad akadályokat emelnünk eléjük” – tette hozzá.
Időjárás:
Ma mindenhol borús, esős időre számíthatunk.
Este azonban mindenütt felszakadozik a felhőzet.
A hőmérséklet jellemzően 5 – 11 fok körül alakul.
