A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.10.25.
Orbán Viktor miniszterelnök a Karmelita kolostorban fogadta a Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Demokratikus Párt a Macedón Nemzeti Egységért pártelnökét, Hrisztijan Mickoszkit.
A Demokratikus Koalíció a gázárak csökkentését és az ápolási díj emelését javasolja.
További légicsapásokkal folytatta Izrael a Gázai övezetet uraló, iszlamista Hamász szervezet elleni háborút – jelentette be az izraeli katonai szóvivő.
Volodimir Zelenszkij szerint az Oroszország katonai támadása ellen védekező Ukrajna számára csak az ország területének teljes felszabadítása fogadható el.
Belföldi hírek:
Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke kedden a Karmelita kolostorban fogadta a Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Demokratikus Párt a Macedón Nemzeti Egységért (VMRO-DPMNE) pártelnökét, Hrisztijan Mickoszkit – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. Észak-Macedóniában várhatóan 2024 első felében tartják a parlamenti választásokat, és a közvélemény-kutatások szerint a VMRO-DPMNE a legnépszerűbb párt. A Fidesz és a magyar kormány korábban felajánlotta, hogy segíti a konzervatív partnerpárt kormányzati felkészülését. A keddi megbeszélésen szóba került a Nyugat-Balkán országainak európai uniós integrációja is – írta közleményében Havasi Bertalan.
Nem változtatott semmit a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjának magyarországi helyzetén az, hogy a török elnök beterjesztette a parlament elé a skandináv ország belépését jóváhagyó törvénytervezetet – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden New Yorkban. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülésére érkezve közölte, hogy a nap folyamán beszélt török kollégájával, Hakan Fidannal, aki tájékoztatta, hogy Ankarában is a törvényhozás elé terjesztették a svéd NATO-tagság ratifikációját. „A mi helyzetünkön ez nem változtat semmit. Magyarország parlamentje egy szuverén ország szuverén parlamentje, tehát szuverén döntést fog hozni ebben a kérdésben” – szögezte le. „És most azzal, hogy Törökországban is megtörtént az ügynek a parlament elé való beterjesztése, ezzel gyakorlatilag most a török parlament ott tart, ahol a magyar parlament hosszú hónapok óta van, hiszen a magyar parlament számára is a kormány már beterjesztette a ratifikációhoz szükséges határozattervezetet” – mutatott rá.
Brüsszelben nem hajlandók belátni, hogy a nagyobb illegális migráció nagyobb terrorfenyegetést jelent – mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy az illegális migráció és terrorfenyegetés miatt újra épülnek a határok a schengeni övezetben, és ez a helyzet nem fog javulni, csak ha a migráció és a terrorveszély enyhül. Az illegális migráció szétveri azt, amit az EU felépített, pedig a magyar kormány mindig arra figyelmeztetett: az illegális migrációt a külső határokon meg kell állítani, különben veszélybe kerülnek az alapvető értékek, a biztonság és a szabad mozgás, de még a gazdasági kapcsolatok is. Soha ilyen rossz állapotban nem volt még a schengeni övezet – mutatott rá Rétvári Bence. Mindeközben az uniós vezetők továbbra is csak a migrációs paktumot, a migránsok kvóták szerinti szétosztását erőltetik. Nem látják, hogy a migrációt a külső határokon kell megállítani. Egyes rendőri vezetők már arról beszélnek, hogy az egyre több pénzhez jutó és ezáltal egyre erősebb embercsempész-bandákkal alig bírják felvenni a versenyt – mondta az államtitkár.
A Demokratikus Koalíció a gázárak csökkentését és az ápolási díj emelését javasolja – ezekről a párt ügyvezető alelnöke beszélt sajtótájékoztatóján. Molnár Csaba azt mondta, hogy Európában a magyar kormány szerzi be a legdrágábban a gázt, amit a beszerzésihez képest ötszörös áron ad tovább az embereknek. „Ez egy hazaárulással vegyes nyerészkedés” – jelentette ki az ellenzéki politikus. A kormánynak le kell mondania a „rezsin való nyerészkedésről, az extraprofitjáról vagy legalábbis az extraprofit nagyobbik részéről”, és annak értékével egyenlő mértékben kell csökkenteni a gázárakat – hangsúlyozta EP-képviselő. Indítványozta, hogy vezessék be a rezsimoratóriumot, vagyis ne lehessen kikapcsolni a gázt és az áramot azoknál, akik a „hétszeres rezsiemelést megelőzően mindig tisztességesen fizettek”. Molnár Csaba kérte, hogy a kedvezményes árú gáz értékhatárát növeljék legalább a jelenlegi szint duplájára.
Külföldi hírek:
További légicsapásokkal folytatta Izrael a Gázai övezetet uraló, iszlamista Hamász szervezet elleni háborút – jelentette be az izraeli katonai szóvivő. A légierő az elmúlt nap folyamán több mint négyszáz katonai célpontot támadott meg a Gázai övezetben, köztük a Hamász infrastruktúrájának fontos részeit: gyülekezőhelyeiket több környéken, egy alagút lejáratát, amely gyors eljutást biztosította a tengerparthoz, valamint több, mecsetekben berendezett parancsnokságot. A „célzott likvidálásokkal” végeztek a Nuszirat és a Sati zászlóalj parancsnokhelyetteseivel, és az al-Furkan zászlóalj parancsnokhelyettesével. A vadászrepülőgépek több tucat, rakétakilövésre készülő Hamász-fegyverest támadtak meg – közölte a szóvivő. A palesztin egészségügyi minisztérium jelentése szerint „több tucat” palesztin vesztette életét a légierő támadásában a Gázai övezet északi részén található al-Sati menekülttábornál, és sokan a romok alatt rekedtek, köztük nők és gyerekek is. Többórás szünet után Izraelben ismét megszólaltak a légvédelmi figyelmeztetések, kedden ismét izraeli területet támadtak az övezetből. Az északi, libanoni határnál az izraeli légierő egyik repülőgépe a Dov-hegy térségében egy terroristaosztagra lőtt, amely megpróbált rakétákat indítani libanoni területről Izrael felé. A libanoni síita Hezbollah bejelentette, hogy két tagja meghalt, miközben „a szent háború, a dzsihád kötelességét” teljesítették.
A Hamász terrorszervezet folyamatosan azt állítja, hogy nincs elég üzemanyaga a kórházak és az élelmiszergyártás támogatásához, az izraeli hadsereg leleplezte a a földbe rejtett 12 olajtartályát a Rafah átkelő közelében, a Gázai övezet déli részén. „Így néz ki több mint félmillió liter gázolaj” – írta Avichai Adraee alezredes, az Izraeli Védelmi Erők arab nyelvű szóvivője. „A Hamász-ISIS ezt az üzemanyagot a civilektől lopja, és továbbítja alagútjaihoz, rakétavetőihez és vezetőihez. Így néz ki a Hamász prioritási listája”. ,,Gáza lakosai, panaszaitok címzettje nem Izrael. Jechíje Szinwar [az övezet de-facfo ura], Muhammad Deif [a katonai szárny parancsnoka] és más Hamász-ISIS-tagok lökték Gázát ebbe a mélységbe.”
Az Izrael és a Hamász közötti tűzszüneti tárgyalások csak azután lesznek lehetségesek, hogy a palesztin iszlamista mozgalom elengedte az összes túszt – mondta az amerikai elnök. Joe Biden ezt akkor jelentette ki, amikor arról kérdezték, hogy támogatja-e a „túszokat a tűzszünetért” megállapodást. Kifejtette: „A túszokat el kell engedni, utána lehet beszélni”. Szavai nem sokkal azután hangzottak el, hogy a Hamász bejelentette: szabadon enged két Izraelben elrabolt túszt. Izrael több mint 220 túszról tud, akit a Hamász iszlamistái rabolták el és vittek a Gázai övezetbe október 7-én egy példátlanul véres támadás során, amely háborút váltott ki a zsidó állammal. Izrael ostrom alá vonta a Gázai övezetet, hogy „megsemmisítse” az iszlamista mozgalmat. A támadások során több mint 1400 ember halt meg Izraelben, a hatóságok szerint a legtöbbjüket lövedékek találták el. Az izraeli hadsereg közölte, hogy 1500 Hamász-harcos holttestét találták meg.
Személyesen keresett fel kedden több katonai támaszpontot Libanon miniszterelnöke az ország déli részében, ahol két hete összecsapások zajlanak a Gázai övezetet uraló Hamász palesztin iszlamista szervezettel szövetséges Hezbollah síita milícia és az izraeli hadsereg között. A közösségi oldalon közzétett hivatalos tájékoztatás szerint az előre be nem jelentett látogatáson Nadzsib Mikáti kormányfő Szúr városában találkozott Joseph Aounnal, a hadsereg főparancsnokával is. Az utóbbi hetekben a Hezbollah többször intézett támadást Dél-Libanonból izraeli célpontok, köztük civilek lakta települések ellen; az izraeli hadsereg a támadást viszonozta, valamint lezárta a libanoni határ felé vezető utakat. ENSZ-adatok szerint az összecsapások miatt már 47-en haltak meg Libanonban, ebből 31 ember a Hezbollah fegyverese volt.
Barack Obama volt amerikai elnök felszólította Izraelt, hogy a Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-i támadását követő katonai műveletek során „körültekintően járjon el”. Leszögezte, hogy a Hamász „kimondhatatlan brutalitása” után Izraelnek joga van megvédeni polgárait az ilyen erőszakkal szemben, de „a világ szorosan figyel”. „Különösen fontos – amint azt Joe Biden elnök többször is hangsúlyozta -, hogy Izrael katonai stratégiájának megvalósítása során betartsa a nemzetközi jogot, beleértve azokat a jogszabályokat, amelyek arra irányulnak, hogy a lehető legnagyobb mértékben elkerüljék a polgári lakosság halálát vagy szenvedését” – írta Obama. Már több ezer palesztin halt meg a Gázai övezet bombázásában, sokan közülük gyerekek – emelte ki a volt amerikai elnök, hozzátéve, hogy a térségben több százezer ember kényszerült lakóhelye elhagyására.
Az izraeli oktatási minisztérium bejelentette, hogy eltávolít minden utalást Greta Thunberg klímaaktivistára, miután a hétvégén közzétett egy bejegyzést. „A Hamász egy terrorszervezet, amely 1400 ártatlan izraeli, köztük gyermekek, nők és idősek meggyilkolásáért felelős, és több mint 200 embert hurcolt el Gázába” – közölte a minisztérium. „A megosztott álláspont kizárja, hogy oktatási és erkölcsi példakép legyen, és többé nem jogosult arra, hogy inspirációt szolgáltasson az izraeli diákok számára.” Thunberget a hétvégén több száz izraeli klímaaktivista bírálta, miután arról posztolt, hogy „szolidaritásból sztrájkol Palesztináért és Gázáért”. „A világnak fel kell szólalnia, és azonnali tűzszünetet, igazságosságot és szabadságot kell követelnie a palesztinok és minden érintett civil számára” – írta. Az izraeli klímaaktivisták azt írták a nyílt levélben, hogy „megdöbbentek és csalódottak”, Greta Gázával kapcsolatos tweetjei és bejegyzései miatt, és hogy Thunbergnek „meg kellene néznie a Hamász által elkövetett atrocitásokat”.
Kína mindent meg fog tenni, hogy hozzájáruljon a palesztin-izraeli megbékéléshez – közölte a kínai külügyminiszter izraeli kollégájával egy telefonbeszélgetés során. „Kína határozottan támogatni fog bármilyen megoldást, amíg az a békét szolgálja” – mondta Vang Ji kínai külügyminiszter az izraeli Eli Kohennek, aki a konfliktust „a háború és a béke közötti nagy választásnak” nevezte – jelentette a kínai állami média kedden. Vang egyúttal felszólította Izraelt, hogy tegyen hatékony intézkedéseket a kínai állampolgárok és intézmények biztonságának védelme érdekében a Közel-Keleten, hozzátéve, hogy Kína elítéli a konfliktusban a civilek elleni erőszakot és támadásokat. „Minden országnak joga van az önvédelemhez, de be kell tartania a nemzetközi humanitárius jogot, és biztosítania kell a civilek biztonságát” – hangsúlyozta.
Volodimir Zelenszkij szerint az Oroszország katonai támadása ellen védekező Ukrajna számára csak az ország területének teljes felszabadítása fogadható el, ehhez kéri a nemzetközi közösség további támogatását. „Csak területünk teljes felszabadítását tudjuk elfogadni” – jelentette ki az ukrán elnök kedden a Krimi Platform prágai parlamenti csúcstalálkozójához intézett videóüzenetében. Az ukrán kezdeményezésű Krími Platform célja Ukrajna területi egysége helyreállításának támogatása. A prágai parlamenti fórumon több mint negyven ország vesz részt. Magyarországot Hende Csaba, az Országgyűlés alelnöke képviseli. „Bármennyire súlyosnak és kilátástalannak tűnnek is a körülmények, a nemzet jövőjét minden helyzetben meg kell védenünk. Minél több ország támogat minket, annál hamarabb tudjuk visszaverni az orosz agressziót” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij. Leszögezte: elsősorban fegyverekre és lőszerre van szüksége Ukrajnának, a nemzetközi közösségnek pedig hatékonyabban kell ellenőriznie az Oroszország elleni szankciók betartását.
Időjárás:
Ma is marad az esős, változóan felhős-napos időjárás.
Este újabb zivatarok kialakulására kell számítani.
A hőmérséklet jellemzően 14 – 18 fok köré emelkedik.
