Rishi Sunak brit miniszterelnök megígérte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek, hogy a britek Izrael mellett állnak a „legsötétebb órákban” is

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.10.20.A mostani háborús helyzet ellenére is folytatni kell az együttműködést az izraeli űrkutatási szakemberekkel – jelentette ki Ferencz Orsolya a Heti TV-ben.

Az LMP a vasúti közlekedésre fordított források azonnali növelését szorgalmazza és presztízsberuházások helyett érdemi fejlesztéseket sürget.

Rishi Sunak brit miniszterelnök megígérte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek, hogy a britek Izrael mellett állnak a „legsötétebb órákban” is.

Szergej Lavrov orosz külügyminisztert fogadta Kim Dzsong Un észak-koreai vezető – tudatta csütörtökön az orosz külügyminisztérium.

Belföldi hírek:

A mostani háborús helyzet ellenére folytatni kell az együttműködést az izraeli űrkutatási szakemberekkel, hiszen nem lehet nélkülözni azt a tudást és technikai kapacitást, amivel az izraeli űrprogram rendelkezik, jelentette ki Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, országgyűlési képviselő a Heti TV Pirkadat című műsorában. A modern technika sok mindenben segíti a zsidó államot, hiszen ha ez nem állna rendelkezésre, nem lenne vaskupola, szörnyű lenne elképzelni, mit okozott volna az a több ezer rakéta, amit a Hamasz küldött Izraelre. A háborús helyzet kapcsán azt is kiemelte a politikus, nem szabad megengedni, hogy a konfliktus eszkalálódjon. Mert ha Izraelt komoly támadás éri, annak hatásai egész Európában érezhetőek lesznek. Ami Európát és az EU-t illeti, Ferencz Orsolya elmondta, valóban nagyon rossz állapotok vannak Gázában, igenis kell a humanitárius segítség, de ellenőrizni kellett volna azt is, hogy a megszavazott támogatásokat valóban arra a célra fordítsák, amire kellett volna. Pont az ellenőrzések hiánya miatt lettek a vízcsövekből rakéták, a műtrágyából robbanóanyag, a betont pedig a csempészalagutak megerősítésére használták fel. Így mindezek az események is a mostani szörnyű állapotokhoz vezettek, a legaljasabb terrort alkalmazva. Az európai hatások sajnos már most is érezhetőek, az EU migrációt támogató politikája megmutatta rettenetes hatásait. A megoldás egyszerű, őszintén kell beszélni – mondta Ferencz Orsolya.

Az illegális migráció hatalmas veszélyt jelent Európa számára, ezt sokáig próbálták tagadni Európa liberális politikusai, mára azonban mindenki számára világossá vált, hogy Brüsszelben lekicsinyelték az illegális migrációval járó veszélyeket – írta a külgazdasági és külügyminiszter a közösségi-oldalán. Szijjártó Péter – a posztjához csatolt kép alapján arra a hírre reagálva, hogy Szlovénia felfüggeszti a schengeni egyezményt, és határellenőrzést vezet be a magyar határon – közölte: a párhuzamos társadalmak kialakulása és a terrortámadások, valamint a közelmúlt terrorcselekményei az európai emberek fizikai biztonságát fenyegetik. Ugyanakkor kárt szenved az európai gazdaság is, hiszen a schengeni zónán belüli határellenőrzések nehezítik és lassítják a kereskedelmi forgalmat és a vállalatok határon átnyúló működését – tette hozzá. A tárcavezető hangsúlyozta: Európa versenyképessége napról napra romlik, a migráció és az ennek következtében megnőtt terrorfenyegetettség miatt lezárt határok most ennek az amúgy is megroggyant versenyképességnek adnak egy nagy pofont.

Az LMP a vasúti közlekedésre fordított források azonnali növelését szorgalmazza és presztízsberuházások helyett érdemi fejlesztéseket sürget. Süveg Anna, az ellenzéki párt szóvivője úgy fogalmazott: a magyar vasút éppen összeomlóban van, sürgős beavatkozásra van szükség. A szóvivő a fenntartható közlekedés kulcselemének, nemzetstratégiai kulcságazatnak nevezte a vasutat. Hangsúlyozta: a teljes leromlásának elkerülése érdekében azonnal forrásokat kell átcsoportosítani a fejlesztésekre, a pályafelújításokra és járműbeszerzésekre. Az LMP szerint olcsó, használt járművek beszerzésére van szükség, valamint a mellékvonalak újranyitására és országos ütemes menetrend bevezetésére. Nem halogatható tovább a vasutasok életpálya-modelljének kimunkálása sem – sorolta.

Külföldi hírek:

Rishi Sunak brit miniszterelnök megígérte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek, hogy a britek Izrael mellett állnak a „legsötétebb órákban” is. „Tudom, hogy megtesznek minden óvintézkedést, hogy civileknek ne essen bajuk, ellentétben a Hamász terroristáival, akiknek az a céljuk, hogy minél több civilnek essen bántódása” – mondta Sunak. Sunak üdvözölte az izraeli kormány döntését, hogy beengednek humanitárius segélyeket a Gázai övezetbe. „Büszkén állok most Ön mellett. Barátként Izrael legsötétebb óráiban is. Mi szolidaritást vállalunk Önökkel, az izraeli nép mellett állunk és azt akarjuk, hogy győzzenek” – mondta Sunak Netanjahunak. Maga az izraeli miniszterelnök fogalmazott úgy, hogy ez Izrael „legsötétebb órája”. „Ez azt jelenti, hogy hosszú lesz a háború, így szükségünk lesz az Önök folyamatos támogatására” – magyarázta az izraeli kormányfő. Az izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy a Hamász október 7-i támadásának egyik célja az volt, megakadályozza, hogy Izrael rendezze kapcsolatait a térség több országával. Netanjahu egyúttal arra kérte az Egyesült Királyságot, hogy továbbra is támogassa a gázai ellentámadást.

Az Izraeli Védelmi Erők szóvivője, Daniel Hagari ellentengernagy közölte, a hadsereg egyelőre nem zárhatja ki annak lehetőségét, hogy még mindig vannak terroristák Izrael területén, akik az október 7-i támadás során behatoltak Izraelbe. „Még nem fejeztük be a gázai határterület átvizsgálását” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a csapatok találtak és elfogtak egy „kimerült terroristát”, aki megpróbált visszamenni Gázába. A hadsereg szerint az elmúlt napokban nem történt újabb beszivárgás Izraelbe. Mindeközben folytatódik a felkészülés a Hamász elleni háború „következő szakaszaira”, amely várhatóan jelentős szárazföldi offenzívát is magában foglal. Mintegy 15 óra szünet után tegnap ismét rakétákat lőttek ki a határ melletti közösségekre és Askelonra Gázából. Sérülésről nem érkezett jelentés. A Hamász jelentősen visszafogta a rakétázást, az izraeli hadsereg szerint azért, mert egy hosszú háborúra számítva tartalékol készleteivel.

Az izraeli hadsereg csapást mért a Hezbollah célpontjaira a libanoni határ mentén, miután az Irán által pénzelt terrorszervezet páncéltörő rakétákat lőtt ki az észak izraeli Ros Hánikrá településre. Az izraeli hadsereg csütörtökön csapást mért a Hezbollahhoz tartozó célpontokra a libanoni határ mentén – erősítette meg az hadsereg szóvivői egysége. A csapások válaszul érkeztek a szerdai, Észak-Izrael elleni rakétatámadásokra. A megtámadott célpontok között volt egy tengerre néző megfigyelőpont, ahonnan páncéltörő rakétákat lőttek ki Ros Hánikrára. Később több, az észak-izraeli település, így Metula, Málkiá és Mánárá területére kilőtt páncéltörő rakétát azonosítottak. Az IDF tűzzel válaszolt a lövések eredete felé. Ezenkívül az IDF kilenc olyan kilövést azonosított, amelyek libanoni területről az észak-izraeli Kirját Smoná területére hatoltak át. A lövések közül négyet a hadsereg légvédelmi rendszerével elfogtak.

Oroszország bűncselekménynek és elembertelenítő cselekedetnek minősíti a Gázai övezetben lévő egyik kórházra mért csapást – jelentette ki Marija Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője. „Természetesen bűncselekménynek, elembertelenítő cselekedetnek minősítjük az ilyen bűncselekményt” – mondta Zaharova. Az orosz diplomata szerint Izraelnek be kell bizonyítania, hogy nem részese a gázai kórház elleni csapásnak. „Nemcsak a médiában és a közösségi médiában kell kommentárokat közölniük, hanem tényekkel kellene szolgálniuk” – tette hozzá. Az orosz külügyminisztérium szóvivője felszólította az Egyesült Államokat, hogy mutasson be olyan műholdfelvételeket, amelyek segíthetnek tisztázni a helyzetet és azonosítani a tragédiát okozó elkövetőt.

„Az Egyesült Államok és szövetségesei páncélozott járműveket, légvédelmi eszközöket, nagypontosságú rakétákat szállítanak Ukrajnának. A nemzetközi egyezmények megsértésével Washington kazettás bombákat is mellékelt katonai segélycsomagjaihoz. Az F-16-os taktikai vadászrepülőgépek Kijevnek való átadásának kérdése gyakorlati szintre emelkedett. Érkezésük már jövőre várható. Ezekre a fenyegetésekre válaszul megtesszük a megfelelő intézkedéseket és megerősítjük nyugati határainkat” – mondta Sojgu. Rámutatott: a NATO-országok amellett, hogy fegyvert szállítanak, hírszerzési információkkal is ellátják az ukrán fegyveres erőket, ukrán katonákat képeznek számukra, valamint zsoldosokat és tanácsadókat küldenek Ukrajnába. Sojgu szerint a kijevi rezsim védelmével „a kollektív Nyugat hibrid háborút indított Oroszország ellen katonai-politikai, jogi, gazdasági és humanitárius téren”.

Szergej Lavrov orosz külügyminisztert fogadta Kim Dzsong Un észak-koreai vezető – tudatta csütörtökön az orosz külügyminisztérium. Az TASZSZ orosz állami hírügynökség jelentése szerint Lavrov és Kim találkozója több mint egy órán át tartott, de a minisztérium további részleteket nem közölt. Lavrov szerdán érkezett Phenjanba, és korábban megköszönte Észak-Koreának, hogy támogatja Oroszország ukrajnai katonai akcióit, és Moszkva „teljes támogatását és szolidaritását” ígérte Kimnek – közölte az orosz tárca. A Cso Szon Hui észak-koreai külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után Lavrov később újságíróknak azt mondta, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei, Japán és Dél-Korea fokozott katonai tevékenysége aggodalomra ad okot – jelentette az orosz RIA Novosztyi hírügynökség.

A közelmúlt eseményei megmutatták, hogy azokat a migránsokat, akik biztonsági fenyegetést jelentek, azonnal és erővel ki kell utasítani és vissza kell szállítani származási országukba – jelentette ki Ylva Johansson illetékes uniós biztos Luxembourgban, a tagországok bel- és igazságügyi minisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön. Ylva Johansson közölte, a nemzetközi védelemre nem jogosult menedékkérők visszaküldésének rendszere számos partnerországgal kötött megállapodás keretében jól működik, azon országok esetében azonban, amelyek nem működnek együtt az EU-val, a vízumliberalizációs intézkedések felfüggesztésével lehet válaszolni.