A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.10.08.
Emelik a nyugdíjakat, de kérdéses, megőrizhetik-e reálértéküket.
A közoktatás változtatása nélkül aligha lehet kinevelni új magyar Nobel-díjasokat.
Akár Donald Trump lehet az amerikai képviselőház új elnöke.
Már nem fenyegeti a világot egy nagy járvány kitörése.
Hírek:
A kormány újabb félévvel meg akarja hosszabbítani a veszélyhelyzetet. Ha a parlament kétharmados többsége megszavazza, akkor majdnem május végéig tart a rendeleti kormányzás. Ez azt jelenti, hogy a június elején tartandó önkormányzati és európai parlamenti választás kampányát is érinti. A törvénymódosításban az ukrajnai fegyveres konfliktusra és a migráns-helyzetre hivatkoznak. Emlékezetes, hogy a veszélyhelyzetet 2016 márciusában hirdették meg először a tömeges bevándorlás miatt. Utána a koronavírus-járvány, majd az ukrajnai háború következtében nevezték szükségesnek a meghosszabbítását. A rendeleti kormányzás lényege, hogy a parlament utólag hagyhat jóvá törvényeket, amelyeket a kormány saját hatáskörben hoz.
A nyugdíjak novemberi kiigazítása után januártól az ellátás hat százalékos emelésére számíthatnak az érintettek. Varga Mihály pénzügyminiszter egyúttal azt is megerősítette, hogy jövő februárban is várható 13. havi nyugdíj. Az emelés mértékét a várható inflációhoz igazítják, ez a jegybank előzetes számításai szerint jövőre hat százalék körül várható. A miniszter úgy vélte, ezzel sikerül megőrizni a nyugdíjak reálértékét, a központi statisztikai hivatal volt elnöke azonban nem osztja ezt a meggyőződését. Mellár Tamás – aki jelenleg parlamenti képviselő – emlékeztetett rá, hogy a nyugdíjasokat az átlagosnál sokkal erőteljesebben érinti az élelmiszer és az energia árának az alakulása. Miután ezek várhatóan jobban emelkednek, ezért az ellátottak jövőre is hitelezni kénytelenek az államnak – mondta.
A kulturális és innovációs miniszter szerint emeli a magyar felsőoktatási intézmények presztízsét, hogy a héten Nobel-díjjal elismert magyar tudósok itthoni egyetemeken végeztek. Csák János felidézte, hogy az orvosi-élettani Nobel-díjjal kitüntetett Karikó Katalin a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, a fizikai Nobel-díjas Krausz Ferenc pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett. Kiemelte, hogy mindkét, magyar közreműködéssel született felfedezés az emberiség haladását segíti elő és ez összhangban van a díjat alapító Alfred Nobel kívánságával. A Magyar Kutatási Hálózat elnöke úgy vélte, Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díjától óriási lendületet kap a magyar tudomány. Gulyás Balázs fontosnak nevezte, hogy a két tudós alkalmazta óriási elméleti felfedezéseit és elkezdte kiterjeszteni különböző területekre.
A Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke szerint viszont Magyarországon soha nem voltak meg a Nobel-díjat kiérdemlő felfedezéshez szükséges kutatói életpálya feltételei. Pálinkás József atomfizikus elmondta, nagyon sok minden hiányzik a megfelelő feltételekhez, kezdve az oktatástól egészen a finanszírozásig. Kitért arra is, hogy a tudományos életben is megfigyelhető Magyarország bezárkózása, miközben a díjak nyomán sokan igyekeznek most az elismert tudósokhoz – szavai szerint – dörgölőzni. A volt oktatási miniszter szerint alapvető változásokra lenne szükség a magyar közoktatásban, ma ugyanis a rendszer nem alkalmas arra, hogy olyan embereket neveljen, mint a héten Nobel-díjassá vált Karikó Katalin és Krausz Ferenc.
A diákok, a szülők és a tanárok nagyszabású demonstrációra készülnek október 23-án az oktatás helyzete miatt. Ezt erősítették meg a héten a Várban tartott flashmob után. A pedagógusok világnapja és a tavalyi hídfoglalás első évfordulója alkalmából a kordonok előtt szerveztek akciót. Diákok és tanárok együtt demonstráltak az oktatás és más ágazatok szisztematikus kivéreztetése ellen. Az Egységes Diákfront képviselői a napokban az európai parlamentben jártak és tájékoztatták a képviselőket a magyarországi helyzetről. Elmondták azt is, hogy sokan rendőri idézéseket kaptak, és a cél nyilvánvalóan az, hogy elhallgattassák őket. A diákok azonban megerősítették, hogy nem hátrálnak meg.
Diplomáciai nagyüzemnek nevezte a miniszterelnök a spanyolországi Granadában a hét második felében megrendezett összeurópai találkozót. Orbán Viktor előbb részt vett a 47 országot tömörítő Európai Politikai Közösség immár harmadik csúcstalálkozóján, majd az Európai Tanács 27 uniós tagállam részvételével tartott megbeszélésén. A három kiemelt téma az unió tervezett bővítése, a kontinens stratégiai autonómiája, valamint az egyre növekvő migráció elleni küzdelem volt. Orbán Viktor nagyra értékelte, hogy lehetősége nyílt több kétoldalú eszmecserére is. A kormányfő többek között találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, valamint Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel is.
Az unióval is tárgyaló területfejlesztési miniszter bízik benne, hogy az év végéig mindenképpen megállapodhatnak az Európai Bizottsággal a Magyarországnak szánt uniós forrásokról. Az Európai Bizottság egyik alelnöke viszont kategórikusan cáfolta, hogy közel jutottak volna az egyezséghez. Navracsics Tibor azt közölte, a helyreállítási pénzekkel kapcsolatban támogatásokról már megvan a megállapodás, ezt tavaly jóváhagyta a tanács, az 1500 milliárd forintos hitelrésszel kapcsolatban pedig a tárgyalások végén vannak. Hozzátette, magyar részről eleget tettek a bizottság valamennyi feltételének. Věra Jourová alelnök azonban úgy nyilatkozott, hogy egyelőre még messze vannak a megegyezéstől. Az Európai bizottság ugyanis szerinte még nem kapott választ egy sor fontos kérdésre.
Szlovákiában hetekig elhúzódó kormányalakítási tárgyalásokra számít az egy héttel ezelőtti választásokon győztes párt vezetője. Robert Fico bízik benne, hogy stabil, négy éven át működő kormányt tud alakítani, de egyelőre még kérdéses, hogy létre tud-e hozni olyan koalíciót, amely többségre tehet szert a 150 tagú pozsonyi parlamentben. A pártvezető fontosnak nevezte a visegrádi négyek működőképességét, de jelezte, hogy álláspontja közel áll a magyar kormányfőéhez. Így például mielőbbi béketárgyalásokat szorgalmaz Ukrajnában és hallatni akarja hangját olyan ügyekben, amelyekben nem ért egyet az Európai Unió jelenlegi irányvonalával. Azt is közölte, hogy a migráció megfékezése érdekében határellenőrzést vezetne be a magyar-szlovák határon.
A lengyel kormányfő szerint az egy hét múlva esedékes választáson a szavazók arról döntenek, szuverén állam marad-e Lengyelország, vagy európai provinciává válik. Mateusz Morawiecki sikeresnek ítélte a kormánykoalíciót 2015 óta, két kormányzati cikluson át vezető Jog és Igazságosság (PiS) párt működését. A fő ellenzéki párt, a Polgári Platform elnöke eközben arról beszélt, hogy elkerülhetetlenné vált a változás hazájában. Donald Tusk azt mondta, a jövőorientált Lengyelország – ellenzéki győzelem esetén – „toleráns, sokszínű, európai és mosolygós” lesz. A választást egyébként eldöntheti, hogy az ország az ellenzék sikere nyomán várhatóan könnyebben hozzáférhet az egyelőre visszatartott uniós forrásokhoz.
Spanyolországban már az ügyvezető kormányfő próbálkozhat az új kabinet megalakításával, miután a júliusi választásokon győztes Néppárt vezére kudarcot vallott. VI. Fülöp spanyol király a héten újra tárgyalt a pártok vezetőivel és immár Pedro Sánchezt kérte fel kormányalakításra. A második helyen végzett Szocialista Munkáspárt főtitkára azt mondta, diszkrét megbeszélésekre készül egy új koalícióról, de a megállapodások kötelezőek lesznek. Az eddigi kormányfőnek jó esélye van arra, hogy megszerzi a parlamenti többséget, miután várhatóan meg tud majd állapodni a katalán pártokkal és így számíthat a mérleg nyelvét jelentő hét képviselőjük szavazatára. Mint mondta, az országot nem lehet kormányozni politikai pluralitásának és területi sokszínűségének megértése nélkül.
Az Egyesült Államokban az sem kizárt, hogy a bukott elnököt választják a kongresszus héten leváltott elnöke helyére. Kevin McCarthyt saját párttársai, a republikánusok fosztották meg posztjától. Azt kifogásolták, hogy a demokratákkal együtt szavazott és így megmentette a csődtől a demokrata kormányzatot. Utódlása viszont jelentős nehézségekbe ütközik és így merült fel, hogy az újabb elnöki ciklusra készülő Donald Trumpot jelöljék a posztra. A volt elnök ugyan nem képviselő, de ez a szabályok szerint nem lehet akadálya megválasztásának. Az már nagyobb gond, hogy feddhetetlennek kellene lennie, viszont jelenleg hat per is folyik ellen. Ha viszont mégis megválasztanák, az a különleges helyzet állna elő, hogy – mint a képviselőház elnöke – ő lenne a demokrata elnök, Joe Biden második helyettese.
Magyar nemzeti zarándoklat készül a Vatikánba. Jövő tavaszra tervezik, hogy a hívekkel együtt így mondjanak köszönetet Ferenc pápa április végi magyarországi útjáért. Minderről Erdő Péter bíboros nyilatkozott, miután Veres Andrással, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökével a katolikus egyházfőnél járt. Mint közölték, sokat beszélgettek az ukrajnai háborúról és elsősorban a folyamatosan érkező menekültekről. A Vatikánban egyébként már tart a több hetesre tervezett szinódus. Ferenc pápa azt hangoztatta, hogy az egyház tagjai közös úton, egységben haladva tudnak választ adni korunk kihívásaira. Mint mondta, az egyház nem lehet merev, vagyis nem kell a világ ellen a múltba visszatekintve fegyverkeznie.
Az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója szerint már meg lehet akadályozni egy olyan világméretű járvány kitörését, mint amilyent a koronavírus okozott. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz úgy látja, rendelkezésre állnak a szükséges eszközök, az oltások és a természetes folyamatok által létrejött immunitás, valamint egy széles körű tudás magáról a vírusról. A főigazgató szavait a magyar külgazdasági és külügyminiszter idézte, amikor bejelentette, hogy az egészségügyi szakember rövidesen a magyar fővárosba látogat. Szijjártó Péter Genfben találkozott vele. Arról is beszámolt, hogy a látogatás alkalmával hivatalosan is átadják a Világszervezet budapesti központját, ahol egy 100 fős nemzetközi stáb dolgozik a világ legfontosabb egészségügyi kérdésein.
Időjárás:
Egyelőre még tart a kellemes nyarat idéző idő. A több órás napsütés mellett elszórtan lehet záporeső. Sokfelé megerősödik a szél. A hőmérséklet napközben 17 és 27 fok között alakul, estére pedig 10 és 18 fok közé hűl le a levegő. A hét elején is hasonló időre számíthatunk.
