A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.09.21.
Ha szerda, akkor kormányülés – jelezte Orbán Viktor a közösségi-oldalán közzétett bejegyzésben.
Az LMP kiemelt célnak tartja a tömegközlekedés fejlesztését, az ellenzéki párt szerint ugyanis minden eszközzel segíteni kell, hogy az emberek az autózás helyett a közösségi közlekedést válasszák.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés keretein belül találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán, valamint Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is.
Növekszik a nukleáris balesetek veszélye az orosz kézen lévő zaporizzsjai atomerőműnél – figyelmeztetett a délkelet-ukrajnai Enerhodar polgármestere.
Belföldi hírek:
Ha szerda, akkor kormányülés – jelezte Orbán Viktor a közösségi-oldalán közzétett bejegyzésben. Emellett a miniszterelnök megosztott egy képet is a kormányülésről, ami mellé azt írta, hogy „Reggel kormányülés Budapesten, délután frakcióülés Esztergomban. Nekünk Magyarország az első!” A Magyar Nemzet azt írta hagyományosan az aktuális parlamenti szezon kezdete előtt a kormánypártok kihelyezett frakcióülést tartanak, aminek a következő két napban a helyszíne Esztergom lesz. Ismert, hogy a kormánypártok tanácskozásához rendre fontos döntések kapcsolódnak.
Tizenöt magyar intézmény is felkerült a Quacquarelli Symonds (QS) felsőoktatási intézményeket értékelő nemzetközi rangsorának európai listájára – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára a közösségi-oldalára feltöltött videóban. A regionális európai lista 46 ország egyetemeit vizsgálta és a legjobb 690 intézmény közé 15 magyar egyetem is bekerült: az első háromszázban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a 208., a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) a 238., a Szegedi Tudományegyetem a 242., míg a Debreceni Egyetem a 258. helyen szerepel. A legjobb négyszázba bekerült a Pécsi Tudományegyetem, a győri Széchenyi István Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem is. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a magyar egyetemek nemzetközi versenyképességének erősödése Magyarország jövőképességének kulcsa is, a modellváltás pedig elősegítette az egyetemek nemzetközi elismertségét, hozzájárulva ezzel az ország hosszú távú fejlődéséhez.
Öt év alatt 30 százalékkal gyorsult az ügyintézés a kormányablakokban, miközben folyamatosan nő a kormányhivatalokban dolgozók munkája iránti bizalom és az ügyfelek elégedettsége – mondta a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára. György István a területi államigazgatási szervek dolgozóinak képzését célzó európai uniós projekt zárórendezvényén elmondta: az elmúlt évek fejlesztéseinek – köztük ennek a továbbképzésnek – az eredménye az ügyfelek számára is érzékelhető. Az állampolgári visszajelzések szerint ugyanis nő a kormányhivatalokban dolgozóik munkája iránti bizalom és az ügyfelek elégedettsége is emelkedik, ez most már 80 százalék feletti – hangzott el. Hozzátette: 2017-ben még 12 perc volt a kormányablakokban az egy ügyfélre eső átlagos kiszolgálási idő, tavaly ez már 8,5 perc volt, vagyis az ügyintézés átlagosan 30 százalékkal gyorsult. A kollégák egyre biztosabb kézzel és tudással intézik el az állampolgárok ügyeit – emelte ki az államtitkár. A 8 milliárd forintos projektben 38 ezer közszolgálati szakember képzése valósult meg.
Az LMP kiemelt célnak tartja a tömegközlekedés fejlesztését, az ellenzéki párt szerint ugyanis minden eszközzel segíteni kell, hogy az emberek az autózás helyett a közösségi közlekedést válasszák. Süveg Anna szóvivő azt mondta: a klímavédelmi célok csak így érhetők el, és a városaink levegője is csak így fog tisztulni. A párt olyan úgynevezett klímabérlet bevezetését javasolja, amely a vármegye- és országbérlettel szemben a helyi közlekedésre is érvényes. A szolgáltatás minőségén is javítani kell – hangsúlyozta a szóvivő. Kijelentette: a csak kínai érdekeket szolgáló Budapest-Belgrád vasút fejlesztésére szánt ezermilliárd forintból rendbe lehetne tenni a fontosabb pályákat, jó minőségű motorvonatokat is be lehetne szerezni és a menetrendet is ütemessé lehetne tenni.
Külföldi hírek:
Joe Biden amerikai elnök személyesen hívta meg Benjamin Netanjahu miniszterelnököt a Fehér Házba, és támogatásáról biztosította Izraelt egy New York-i találkozó során, amely enyhíteni látszott a feszültséget, amely az elmúlt hét hónapban a két férfi kapcsolatát jellemezte. „Még ha vannak is nézeteltéréseink, az Izrael iránti elkötelezettségem, tudja, vasszilárd” – mondta Biden Netanjahunak, amikor szerdán az ENSZ Közgyűlésének alkalmából egy manhattani szálloda egyik szobájában beszélgettek. „Azt hiszem, Izrael nélkül egyetlen zsidó sincs biztonságban a világon. Izrael nélkülözhetetlen” – mondta Biden. A két elnök több mint 40 éve ismeri egymást, de Biden nagyon nyilvánosan hangoztatta, hogy nem helyesli Netanjahu igazságügyi reformtervét, amely ellenzői attól tartanak, hogy Izraelt diktatúrává változtatja. A terv ellenzői a héten Netanjahu amerikai útjának minden állomásán tüntettek Netanjahu ellen. Ott voltak a repülőtéren, amikor hétfőn leszállt Kaliforniában, és a szállodája előtt, amikor kedden megérkezett New Yorkba. A tüntetők a találkozó előtt a szálloda előtt is összegyűltek, izraeli zászlókat lengetve, sípokat fújva és „demokráciát” kiáltozva.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés keretein belül találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán, valamint Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, azt követően, hogy a nap folyamán megbeszélést folytatott Olaf Schulz német kancellárral. Az Ukrajna 2022-es orosz inváziója óta fennálló feszült kapcsolatok tükrében, a megbeszélést mindkét fél pozitívnak minősítette. Zelenszkij a teremből kilépve “jónak” nevezte a találkozót, amely az első volt a két vezető között, Netanjahu tavaly decemberi visszatérése óta a hatalomba. A Miniszterelnöki Hivatal szerint a találkozó “barátságos” volt, és Izrael ígéretet tett arra, hogy továbbra is humanitárius segítséget nyújt, beleértve a taposóaknák felszámolásában való segítségnyújtást. Az Erdogannal folytatott beszélgetés során Netanjahu üdvözölte az Izrael és Törökország közötti erősödő kapcsolatokat.
Az izraeli védelmi miniszter szerint a Barak harckocsi új korszakot nyit az IDF történetében. Az IDF új, fejlett és mesterséges intelligenciával működő Barak harckocsija üzemképes és megkezdődött a hadrendbe állítása – jelentette be a védelmi minisztérium. Az új harckocsit több mint öt éve fejlesztik és gyártják. A védelmi minisztérium védelmi kutatási és fejlesztési igazgatósága, az IDF szárazföldi erői, a páncélos hadtest és a 401. dandár közös erőfeszítésével fejlesztették ki. A harckocsit úgy tervezték, hogy figyelje a környezetét, és az információkat feldolgozza, majd egyszerű és könnyen kezelhető módon mutassa be a katonáknak. Ennek részeként a harckocsit úgy programozták, hogy még mielőtt az ellenség megtámadná a harckocsit, ő veszi célba veszi azt.
Az izraeli rendőrség vizsgálatot indított egy tank ellopása miatt az Eljakim csomópont melletti kiképzőbázisról. A Merkava 2 típusú tank nem volt használatban, sem normál sem tartalékos minőségben. A harckocsi álló célpontként szolgált a katonák számára a tüzelő zónában, amely időnként nyitva áll a nyilvánosság előtt. A Védelmi Minisztérium képviselője panaszt tett a rendőrségen. A bejelentés kézhezvételekor a rendőrség keresésbe kezdett, és nem sokkal később megtalálták a tankot a Neser városa melletti roncstelepen. A bűnügyi nyomozó részleg is vizsgálja az esetet.
Tűzszüneti megállapodás jött létre a vitatott hovatartozású dél-kaukázusi Hegyi-Karabahban, egy nappal az után, hogy Azerbajdzsán „terrorellenes műveletet” indított a térségben – erősítette meg az azeri védelmi minisztérium. Nikol Pasinján örmény kormányfő közölte: országa nem vett részt a tűzszüneti megállapodás előkészítésében. Hozzátette: hivatala tudomásul vette a karabahi hatóságok döntését, hogy elfogadják a tűzszüneti megállapodást. Ismételten hangsúlyozta, hogy 2021 augusztusa óta Örményország nem állomásoztat csapatokat Hegyi-Karabahban. Az orosz védelmi minisztérium megerősítette az orosz javaslatra létrejött tűzszünet hírét, és közölte, hogy az orosz békefenntartók részt vesznek a megvalósításában. Az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint a tűzszünet közép-európai idő szerint tegnap 11 órakor életbe is lépett.
Megteltek a menedékkérőket és az orosz támadás miatt Ukrajnából elmenekült embereket befogadó központok Berlinben – írta egy német lap a tartományi menekültügyi hivatal (LAF) adatai alapján. A befogadóközpontok kapacitása „kvázi nulla” – mondta a hivatal szóvivője. Kimutatásuk szerint az év eleje óta 9936 menedékkérő érkezett a tartományi rangú német fővárosba, 40 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Mellettük mintegy 11 ezer ukrajnai menekültről is gondoskodni kellett, a tavaly érkezett bő húszezer után. Az utóbbi időszakban hetente nagyjából ezer menedékkérő – többnyire szíriai, török, afganisztáni, grúz és moldovai állampolgár – és 350 ukrajnai menekült érkezett. Az év végéig további 9-10 ezer emberre lehet számítani. A hatóságok a többi között azt tervezik, hogy kibérelnek egész szállodákat és hosteleket, közösségi szállássá alakítják a 2008-ban bezárt tempelhofi repülőtér egy újabb hangárját, menedékkérőket és ukrajnai menekülteket helyeznek el egy bezárt ideggyógyászati klinika épületeiben is, amelyeket az eredeti tervek szerint le kellene bontani.
Növekszik a nukleáris balesetek veszélye az orosz kézen lévő zaporizzsjai atomerőműnél – figyelmeztetett a legnagyobb európai atomerőműnek otthont adó, orosz megszállás alatt álló, délkelet-ukrajnai Enerhodar polgármestere. „A félelem napról napra növekszik, mivel több veszélyes tényező is közrejátszik” – mondta Dmitro Orlov a dpa német hírügynökségnek nyilatkozva. Orlov távozott Enerhodarból, miután az orosz csapatok elfoglalták a várost, és jelenleg a közeli Zaporizzsja város – az azonos nevű megye székhelye – polgári és katonai közigazgatását vezeti. Elmondása szerint komoly az esélye egy műszaki katasztrófának az atomerőműben. „Az erőmű külső ellátásra szorul, és szeptember óta hat olyan incidens fordult elő, amelynek következtében megszakadt az áramszolgáltatás. Az elmúlt negyven év alatt egyetlen hasonló eset sem fordult elő” – figyelmeztetett. A háború előtt több mint ötvenezren éltek Enerhodarban. A polgármester az üzemben foglalkoztatott tízezer ember közül csak minden ötödik maradt ott. Orlov arról is beszámolt, hogy az orosz megszállók fenyegetik, zaklatják, sőt kínozzák az alkalmazottakat, hozzátéve, hogy az üzemből hiányzik a szakképzett munkaerő, mert az oroszok nem biztosították a munkaerő pótlását.
Irán nukleáris programját vette védelmébe a síita állam elnöke az ENSZ 78. ülésszakán elmondott beszédében, mindazonáltal leszögezte: nukleáris fegyvernek nincs helye az iráni védelmi stratégiában. Ebrahim Raiszi aláhúzta: a nemzetközi szankciók nem akadályozták meg az országot abban, hogy előrelépést érjen el atomprogramjában, s hozzátette, hazája ragaszkodik a nukleáris energia békés célú felhasználásához. Teherán szombaton tudatta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ), hogy megfosztotta a szervezet több fontos tisztségviselőjét az iráni nukleáris létesítmények ellenőrzésére feljogosító engedélytől. A döntést az iráni hatóságok nem sokkal Németország, Franciaország és Nagy-Britannia csütörtökön közzétett döntése után jelentették be, melyben az államok azt közölték, nem oldják fel az Irán elleni szankciókat. Az iráni nukleáris létesítményekben a 2015-ben Bécsben aláírt atomalku rendelkezései értelmében megfigyelőkamerákat is felszereltek, amelyeket azonban tavaly eltávolítottak. A bécsi atomalku rendelkezett arról, hogy az iráni nukleáris tevékenység korlátozásáért cserébe lehetővé teszik a Teheránnal szemben hozott nyugati szankciók feloldását. Az Egyesült Államok azonban 2018-ban kilépett a megállapodásból, az amerikai szankciók ismételten életbe léptek, és erre válaszul Teherán is visszavonta a megállapodásban vállalt egyes korlátozásait.
Időjárás:
Ma is napsütéses, meleg időben lesz részünk.
Este helyenként kisebb záporok kialakulására van esély.
A hőmérséklet jellemzően 25 – 30 fok köré emelkedik.
