Napi Tóra, saharit Ki távo hetiszakasz 2. kommentár, 5783. Elul 11.
|
 |
|||
Ki távo hetiszakasz 2. kommentár, 5783. Elul 11.
A bikkurim (zsengék) parancsa arról szól, hogy az első termést (hét különleges fajtából – búza, árpa, szőlő, füge, gránátalma, olajbogyó és datolya) a Szentélybe kellett vinni, odaadni a kohénnak, és különleges nyilatkozatot is kellett tenni. A Tóra ezt a szakaszt a következő paranccsal zárja: „Örülj mindannak a jónak, amit Örökkévaló Istened adott neked és házad népének – neked, a levitának és a köztetek lévő idegeneknek” (26:11). Első pillantásra a Tóra azt követeli a termést (f)elhozó földművestől, hogy érezze át Isten áldását és fejezze ki örömét mindazért, amit Isten adott neki, valamint ossza meg ezen áldásokat a levitákkal, akik az isteni szolgálatot végezték és nem kaptak megművelhető földeket, valamint az Izrael földjén a létfenntartásukért küzdő idegenekkel. Bölcseink közül többen is kiemelik, hogy a micva alapvetően szerénységre int, mert az Ország földjét helyes felfogással megművelő emberek nem esnek abba a tévedésbe, hogy úgy érzik, a sikeres termés kizárólag kezük munkájának köszönhető. A parancs pozitív hozadékaként felismerik, hogy a föld egyedüli tulajdonosa Isten, és az áldásokoknak is Ő a fő forrása. Bár mindez igaz, de van másik olvasat is. Folyt. köv.
Szép napot mindenkinek!
KIVÉTELESEN 6.45: Saharit (Hegedűs)
