A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.08.10.
Elkészült az aratókoszorú, amivel a földeken dolgozók megköszönik az idei termést, és kérik rá az Isten ÁLDÁSÁT, mondta Jakab István a Heti TV-ben.
Az LMP – Magyarország Zöld Pártja törvénymódosítást nyújt be annak érdekében, hogy a magántőkealapokra is vonatkozzon az adatközzétételi kötelezettség.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök környezete ellentmond Becalel Szmotrich pénzügyminiszter kijelentéseinek.
Az ukrán erők súlyos harcok közepette orosz támadásokat vertek vissza az ország keleti régióiban – közölte az ukrán hadsereg.
Belföldi hírek:
Idén 63 milliárd forint forrást biztosít a kormány a felsőoktatási intézmények energiaár-növekedésből adódó többletkiadásaira – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium. A tárca tájékoztatása szerint az „elhúzódó háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt kialakult” energiaár-növekedésből adódó többletkiadások komoly terhet jelentenek a magyar felsőoktatási intézményeknek is. Ezért az állami felsőoktatási intézmények és egyetemi klinikák a megnövekedett energiaszámlák kompenzációjaként az első félévben már 4,2 milliárd forint előleget kaptak – közölték. Ezt az összeget a kormány nyáron tovább emelte 22,4 milliárd forinttal az egyetemi klinikák és 4,1 milliárddal az állami intézmények számára. A legutóbbi kormánydöntés értelmében pedig az alapítványi, valamint egyházi fenntartású felsőoktatási intézmények jutottak további 32,1 milliárd forint kompenzációhoz – jegyezték meg.
Ha nem tudjuk a határt őrizni az illegális bevándorlóktól, akkor nemcsak a magyar emberek biztonsága kerül veszélybe, de összeomlik a schengeni rendszer is – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Bakondi György hangsúlyozta: az európai határ támadás alatt áll és nincs információ, hogy csökkenne az érkező illegális migránsok száma. Hozzátette: az Európai Unió ebben a helyzetben nem az európai emberek biztonságát helyezi előtérbe, sokkal inkább az érkező migránsok legalizálását és a tagállamok közötti automatikus szétosztását. Az EU „migránsgettók” létrehozására akarja rábírni a tagállamokat – fogalmazott. Közlése szerint az ideérkezők elsősorban biztonsági kockázatot jelentenek, és ha a határt Magyarország nem tudja megfelelően őrizni, akkor nemcsak a magyar emberek biztonsága kerül veszélybe, hanem összeomlik a schengeni rendszer is, ami éppen azon alapszik, hogy a külső határokat erősen őrzik annak érdekében, hogy a belső határokon ne legyen ellenőrzés. Bakondi György.
Elkészült az aratókoszorú, amivel a földeken dolgozók megköszönik az idei termést, és kérik rá az Isten ÁLDÁSÁT, mondta Jakab István, az országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke a Heti TV Pirkadat című műsorában. Jakab István beszélt az elmúlt napok hatalmas esőzéseiről is. Mint hozzátette, a mezőgazdaságban közismert mondás, hogy az eső hol áldás, hol pedig átok. A klímaváltozás hatása többek között az is, hogy rövid időszak alatt hatalmas mennyiségű csapadék zúdul le, ami komoly problémákat is okozhat, például villámárvizeket. Szerencsére a katasztrófavédelem és a vízügyi szakemberek felkészültek minden lehetőségre, és sikeresen veszik fel a küzdelmet a megemelkedett vízmennyiséggel. Ami az uniós pénzeket illeti, Jakab István megjegyezte, az Agráralapból folyamatosan érkeznek a támogatások, ezek kapcsán nem is volt vita, de a vízgazdálkodást illetően más forrásokról van szó. Ami az EU vízgazdálkodási politikáját illeti, a szakember szerint az reményre adhat okot, hogy az a zöldnek nevezett gondolat háttérbe szorult, ami az öntözés visszaszorítását támogatta, de még nem jöttek el a nagyobb változások. Támogatni kellene Magyarországot abban a tekintetben is, hogy ne follyék ki jóval több víz az országból, mint amit felhasználunk. Tisztában kell azzal lenni, hogy a mezőgazdaság és az ország jövőjét is a modern vízgazdálkodás jelenti.
Az LMP – Magyarország Zöld Pártja törvénymódosítást nyújt be annak érdekében, hogy a magántőkealapokra is vonatkozzon az adatközzétételi kötelezettség a Nemzeti Adó- és Vámhivatal úgynevezett tényleges tulajdoni adatbázisában, közölte az MTI sajtóközlemenyben. Az LMP írásbeli kérdése nyomán derült ki, hogy a kormány szerintük el akarja tüntetni a magántőkealapok tényleges tulajdonosi körét, ami véleményük szerint egyértelműen arra utal, hogy így akarja védeni a pénzmosást ipari méretekben alkalmazó NER-elitet.
Külföldi hírek:
Egy hónappal ezelőtt az Izraeli Védelmi Erőket egy robbanás lepte meg a libanoni határ közelében. Először úgy vélték, hogy aknavető gránátról van szó, de néhány órával később a hadsereg megerősítette, hogy valójában egy páncéltörő rakéta volt amelyet Izrael területére lőttek ki, és Ghadzsar falu kerítésénél robbant fel. A Kan közszolgálati műsorszolgáltató szerint a katonai nyomozás véget ért, és eredményei sokkal komolyabbak, mint amilyennek kezdetben vélték. Először is a nyomozás szerint két rakétát lőttek ki az Izraeli Védelmi Erők járőröző csapatára. Ráadásul a két páncéltörő rakétát kilövő osztag egy palesztin szervezethez tartozik, és az izraeli becslések szerint a lövöldözést a Hezbollah terrorszervezet jóváhagyása nélkül hajtották végre. Kétségtelen, hogy ha a rakéták eltalálták volna az Izraeli Védelmi Erők katonáit, Izrael a biztonsági eszkaláció közepén lenne. Ez azt jelzi, hogy az északi határon a feszültség csúcspontján van, és most kiderült, hogy közel volt az eszkalálóció, mivel ezek a rakéták nem Ghadzsar kerítését célozták, hanem egy kb. tíz harcost szállító járművet.
Az izraeli védelmi minisztérium biztonsági emberei meghiúsítottak egy kísérletet, amelynek során 10 felderítő drónt akartak becsempészni a Gázai övezetbe – közölte az izraeli védelmi minisztérium szóvivője közleményben. Gázai terrorista csoportoknak szánt drónokat foglaltak le az izraeli erők az Erez átkelőnél. A drónokat egy fekete táskába rejtették egy kisbuszban a gázai határon lévő Erez átkelőnél – áll a közleményben. A közlemény hozzátette, hogy a biztonsági személyzet szerint a drónokat a gyanú szerint a Gázai övezetben működő terrorista csoportok felderítési célokra szánták. „Az Erez átkelőnél lévő éber biztonsági őröknek és a K9-es egységnek köszönhető, hogy megakadályozták ezt a csempészkísérletet. A jármű átvizsgálása során egy speciálisan kiképzett kutya észlelte a gyanús csomagot, és a csomagra ülve jelezte annak jelenlétét”.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök környezete ellentmond Becalel Szmotrich pénzügyminiszter kijelentéseinek, mely szerint a miniszterelnök támogatta lépését a kelet-jeruzsálemi felsőoktatási források befagyasztása kapcsán, jelentette a Kan közszolgálati műsorszolgáltató. „Koordinálok a miniszterelnök úrral. Találkoztam vele, elmagyaráztam neki, és ő támogatja ezt az álláspontot. Megkaptam a beleegyezését” – nyilatkozta Szmotrich a Kan közrádiónak. A miniszterelnök emberei ugyanakkor azt mondták, Netanjahu arra törekszik, hogy elmagyarázza Szmotrichnak a pénz átutalásának szükségességét. A miniszterelnök környezetének szavai mellett ott van az Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjének, Tzachi Hanegbinek és a védelmi szervezetek vezetőinek álláspontja is a jelenlegi program szükségességéről. A pénzügyminiszter két hónapra befagyasztotta a kelet-jeruzsálemi ötéves programra elkülönített 2,5 milliárd sékelt, azaz mintegy 242 milliárd Forintot. A pénzeszközök befagyasztására a Héber Egyetem arabok akadémiai és felsőoktatási integrációját előkészítő kurzusa számára való 200 millió sékel átutalása ellen történt.
Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter döntése nyomán kétezer katonával erősítik meg a lengyel-fehérorosz határ védelmét, ez ezer fővel több, mint amennyit ezen a héten a lengyel határőrség főparancsnoka kért – közölte szerdán Maciej Wasik belügyminiszter-helyettes. Tomasz Praga, a lengyel határőrség főparancsnoka hétfőn ezerfős katonai kontingens vezénylését kérte a Fehéroroszországgal közös határ védelmére a növekvő migrációs nyomás miatt. Maciej Wasik szerdán a PAP hírügynökségnek elmondta: a határőrség támogatására nem ezer, hanem kétezer katonát csoportosítanak át. A döntést a kormány biztonsági bizottsága és Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszter hozta. Az új katonák a két héten belül érkeznek Lengyelország keleti határára – jelentette be Wasik. Megerősítette: növekszik a migrációs nyomás, bár nem olyan mértékben, mint 2021-ben, amikor a lengyel-fehérorosz határszakaszon kitört a migrációs válság.
Az ukrán erők súlyos harcok közepette orosz támadásokat vertek vissza az ország keleti régióiban – közölte az ukrán hadsereg szerdán. Andrij Kovaljov, az ukrán vezérkar szóvivője azt mondta, hogy az elmúlt napban több mint 30 ütközet zajlott. „Súlyos harcok folynak” – tette hozzá. Tájékoztatása szerint az orosz hadsereg előrenyomult a Harkiv megyében lévő Kupjanszk városától mintegy 10 kilométerre lévő Szinkivka közelében, amelyet tavaly foglaltak el az ukránoktól. Orosz támadások voltak továbbá a szomszédos Donyeck megyében, az orosz erők által ellenőrzött Bahmuttól délre, Kliscsijivkánál – mondta. Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes Kijevben közölte, hogy az orosz csapatok fokozták a harcok hevességét Kelet-Ukrajnában, miközben igyekeznek visszaszerezni a tavaly ősszel elvesztett állásaikat Harkiv régióban.
Az ukrán elnök azzal vádolta az orosz erőket, hogy a kelet-ukrajnai pokrovszki rakétatámadás során szándékosan civileket, mégpedig az első rakéta becsapódása után kiérkező mentőalakulatok tagjait vették célba. Volodimir Zelenszkij a Telegramon hangsúlyozta: az orosz fél célja az volt, hogy minél nagyobb károkat és fájdalmat okozzon.
Negyvenegy ember meghalt, mert elsüllyedt a hajó, amellyel Olaszországba tartottak Észak-Afrikából – jelentette a túlélők beszámolóira hivatkozva az ANSA olasz hírügynökség. Az ANSA és a RAI olasz közszolgálati televízió híradása szerint a négy túlélőt – két férfit, egy nőt és egy kísérő nélküli kiskorút – a máltai zászló alatt közlekedő Rimona teherszállító hajó mentette ki a Szicíliai-szorosban, majd átadták őket az olasz parti őrségnek, amely a dél-olaszországi Lampedusa szigetére szállította őket. A Guineából és Elefántcsontpartról érkezett túlélők a mentőkkel közölték, hogy a tunéziai Szfákszból indultak útnak Olaszország felé. Elmondásuk szerint a tengerbe veszett áldozatok között három gyerek is van. Legutóbb a hétvégén járt szerencsétlenül két, migránsokat szállító hajó Lampedusa szigeténél. A balesetekben mintegy harminc ember – köztük két gyerek – eltűnt, egy nőt és egy kisgyereket holtan találtak, 57 embert viszont sikerült kimenteni.
Mohamed Bazoum puccsal elmozdított nigeri elnök és családja azonnali szabadon engedését sürgette az amerikai külügyminiszter. Hozzátette, hogy sikerült telefonon beszélnie az afrikai ország leváltott, jelenleg házi őrizetben lévő elnökével. Matthew Miller amerikai külügyi szóvivő ugyancsak leszögezte: Washington továbbra is bízik a diplomáciai megoldásban, „ugyanakkor igyekszik realistán látni a dolgokat”. Mindeközben a Nigerben július végén puccsal hatalomra jutott junta megtagadta a belépést az ENSZ, az Afrikai Unió (AU) és a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségének (ECOWAS) tagjaiból álló tárgyalóküldöttség számára. A junta által felállított tanács közleményben leszögezte: „egy ilyen delegáció, tekintettel az ECOWAS Nigerrel kapcsolatos álláspontjára, teljes mértékben értelmetlen”. Az ECOWAS eredetileg vasárnapig szabott határidőt a házi őrizetben tartott Bazoum szabadon engedésére és hivatalába való visszahelyezésére, ellenkező esetben katonai beavatkozást helyezett kilátásba.
Időjárás:
Ma helyenként kialakulhatnak kisebb záporok, zivatarok. Később mindenütt melegedni kezd az idő.
Este nyugodt, csillagfényes időre számíthattuk.
A hőmérséklet jellemzően 23 – 27 fok köré emelkedik.
