A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.07.18.
Simicskó István egy interjúban beszélt a Parlament őszi ülésszakának munkatervéről.
Más ellenzéki frakciók tagjainak támogatásával az Alkotmánybírósághoz fordul a Párbeszéd, a „köz nélküli közmeghallgatásról” szóló kormányrendelet megsemmisítését kérve.
Benjamin Netanjahu: Egy demokratikus országban nem lehetséges egy végrehajtási politika egy bizonyos csoporttal szemben.
Az orosz Nyomozó Bizottság szerint a Krími híd ellen terrortámadás történt, Oroszország nem hosszabbítja meg a fekete-tengeri gabonaegyezményt.
Belföldi hírek:
A jelenlegi szabályozás áttekintésével „szeretnénk elérni”, hogy a jövőben ne legyen lehetőség a magyar választások külföldi befolyásolására – mondta a KDNP parlamenti frakcióvezetője az Országgyűlés őszi ülésszakán várható törvényhozási munkáról a Magyar Nemzetnek. Simicskó István jelezte: a most hatályos törvények alapján is törvénytelen, ha külföldről beleavatkoznak Magyarország belügyeibe. „El fogunk készíteni egy további szigorítást tartalmazó módosítást is” – fűzte hozzá a kormánypárti politikus. Emlékeztetett: a parlament nemzetbiztonsági bizottsága megbízta a Nemzeti Információs Központot, hogy végezze el „a botrányos guruló dollárok ügyének mélyreható vizsgálatát, hogy a baloldal honnan és milyen módon kapott illegálisan forrásokat a tavalyi választási kampányára”. Az őszi ülésszak munkatervéből megemlítette a gyermekvédelmi törvény szigorítását is, mivel „fontos, hogy a gyermekeinket megóvjuk”. Emellett közlekedési tárgyú törvények, agrártörvények, munkavédelmi törvény, a közbiztonság megerősítése érdekében szükséges törvények, vagyongazdálkodási törvények, valamint a pénzmosás elleni küzdelem erősítése is napirenden lesz – közölte.
Az országban hat helyszínen a korábban kórházakhoz tartozó szakápolási létesítmények szociális intézményekhez kerültek át – mondta a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára oroszlányi sajtótájékoztatóján. Fülöp Attila hozzátette, az intézkedés 334 férőhelyet érint, hat helyszínen. A szakápolási központok az idősotthonok egy speciális formáját jelentik. Az átalakítás azoknak az ellátottaknak jelenthet változást, akik nem igényelnek folyamatos orvosi felügyeletet, viszont szakszerű ápolásra van szükségük, illetve az új fenntartási formában közösségi programokat, otthonos teret kínálnak a gondozottaknak.
Más ellenzéki frakciók tagjainak támogatásával az Alkotmánybírósághoz fordul a Párbeszéd – ZÖLDEK, a „köz nélküli közmeghallgatásról” szóló kormányrendelet megsemmisítését kérve – közölte Tordai Bence, az ellenzéki párt társelnöke. Kijelentette: a kormánynak egyszerűen nem volt felhatalmazása az Ukrajna elleni orosz agresszióra hivatkozó különleges jogrend alapján egy ilyen, a háborúhoz, annak hatásai kivédéséhez semmilyen módon nem kapcsolódó ügyben kormányrendelettel felülírni a vonatkozó törvényeket, sőt az alaptörvényt.
Eddig 2,3 millióan töltötték le telefonra az EgészségAblak applikációt, illetve több mint 2 millió leletet is letöltöttek, így már minden magyar ember egyetlen ujjlenyomattal elérheti az összes leletét – mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkár a IX. kerületi Drégely utcai háziorvosi rendelőben. A politikus hangsúlyozta: egy ujjlenyomattal bárki hozzáférhet az összes leletéhez, laboreredményéhez, zárójelentéséhez, minden más egészségügyi dokumentumához. Az alkalmazás népszerű, eddig 360 ezer receptet töltöttek le azon keresztül. „A cél, hogy minél könnyebb és gyorsabb legyen mindenkinek az egészségügyi ellátása, illetve minél könnyebben hozzáférhetőek legyenek a már feltöltött információk” – fűzte hozzá. Az államtitkár utalt arra, hogy az alkalmazás az oltási igazolványból indult ki, ez bővült további funkciókkal, mint az e-recept és az e-lelet. A mindig kéznél levő leletek csökkentik a tévedés lehetőségét, emelte ki. Beszélt arról is, hogy az 1812-es Egészségvonal a hét minden napján 24 órában elérhető, ahol tájékoztatást nyújtanak egészségügyi szolgáltatásokról, segítenek a szolgáltatók keresésében, valamint minden további EESZT-vel kapcsolatos kérdésben is.
Külföldi hírek:
Joe Biden amerikai elnök hétfőn telefonon tárgyalt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel. A telefonbeszélgetés során Biden meghívta Netanjahu miniszterelnököt, hogy találkozzon vele az Egyesült Államokban, miután hét hónapig tartózkodott egy ilyen ajánlat megtételétől Washington folyamatos elégedetlensége miatt az igazságügyi reformmal és Jeruzsálem ciszjordániai politikájával kapcsolatban. A miniszterelnöki hivatal azonban feltűnően nem közölte, hogy a találkozóra a Fehér Házban kerülne sor, ahogy Netanjahu valószínűleg remélte. Az elmúlt hetekben felerősödtek azok a találgatások, hogy a két fél a szeptemberi ENSZ-közgyűlés magas szintű hetének margóján ülhet le egymással, amikor várhatóan mindkét vezető New Yorkban lesz. A meghívást egy „meleg és hosszú” telefonbeszélgetés során nyújtották át – közölte Netanjahu hivatala. Négy hónap óta ez volt az első alkalom, hogy a két fél beszélt egymással. A miniszterelnök elfogadta a meghívást, és a vezetők megállapodtak abban, hogy stábjaik elkezdenek dolgozni az időpont egyeztetésén.
Israeli PM Benjamin Netanyahu
A főügyész helyettese levelet intézett a kormánytitkárhoz, azt írva neki, hogy a tüntetéseken a „kvóták” betartására vonatkozó irányelv sértené a törvény előtti egyenlőséget, jelentette a Kan közszolgálati műsorszolgáltató. Múlt vasárnap a kormány felkérte a főügyészt, hogy adjon részletes utasításokat a (kormányellenes) tüntetések levezetésére vonatkozóan. Ezen túlmenően a kormány pontosítást kért a fennálló helyzettel kapcsolatban – hogy egyenlő végrehajtás esetén hogyan alakulhat ki olyan helyzet, hogy az eredmény vizsgálatakor óriási a szakadék a múltban meghozott végrehajtási intézkedések mennyisége és típusa között, és a között, amit az elmúlt hat hónapban alkalmaztak. ,,Egy demokratikus országban nem lehetséges egy végrehajtási politika egy bizonyos csoporttal szemben, és egy másik végrehajtási politika egy másik embercsoporttal szemben” – mondta Benjámin Netanjahu miniszterelnök az ülés kezdetén tett nyilatkozatában. Netanjahu szerint a törvénysértések közé tartozik a fő közlekedési utak elzárása, fennakadások a Ben Gurion repülőtéren, az adók elmulasztására való felszólítás, a közéleti személyiségek zaklatása „lázadásra szólítás, tiltakozások szervezése azzal a céllal, hogy a hadsereg teljes egységeit megbénítsák, és sok más területen megszegjék a törvényt.”
Az Etiópiából és az Oroszországból történő aliját leszámítva az Izraelbe irányuló bevándorlás 2023 első félévében hirtelen csökkent, jelentette a Ynet hírportál a Zsidó Ügynökség adataira hivatkozva. A visszaesés számottevő a tavaly év azonos időszakához képest, és bár a csökkenő tendencia egybeesik a kormány igazságügy átalakítására irányuló terveinek bejelentésével, a kormány tisztviselői a bevándorlás régóta észlelhető regionális csökkenésével magyarázzák a megtorpanást. Összességében, a különleges kvóta alapján az országba érkező etióp bevándorlókat leszámítva, év eleje óta 20%-kal csökkent a bevándorlók száma, azaz mindössze 29 293 zsidó érkezett Izraelbe, az előző év azonos időszakában regisztrált 36 132 új oléval szemben.
Határozottan elítélem Oroszország cinikus lépését, hogy az ENSZ és Törökország erőfeszítései ellenére megszünteti a fekete-tengeri gabonakezdeményezést – írta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közösségi-bejegyzésében. A Kreml hétfőn bejelentette, hogy nem újítja meg az éjfélkor lejáró a fekete-tengeri orosz-ukrán gabonaegyezményt, hozzátéve, hogy Moszkva kész azonnal visszatérni az egyezményhez, ha teljesülnek a feltételei. Egyébként a bejelentést megelőzően egyes média szerint az ukránok robbantást hajtottak végre az orosz területen lévő Kercsi-hídon a Krím-félszigetnél, mindössze pár órával az ukrán gabonaegyezmény lejárta előtt. Von der Leyen bejegyzésében azt írta: EU azon dolgozik, hogy a világ kiszolgáltatottjai számára élelmiszerbiztonságot biztosítson, és szolidaritási sávok segítségével továbbra is ki fogja juttatni az agrár-élelmiszeripari termékeket Ukrajnából a globális piacokra.
Az orosz Nyomozó Bizottság szerint a Krími híd ellen terrortámadás történt, amelyet az ukrán különleges szolgálatok hajtottak végre – derült ki a hatóság sajtószolgálatának hétfői közleményéből. A TASZSZ orosz hírügynökség által ismertetett dokumentumban a hivatal azt írta: „A nyomozás szerint július 17-ére virradó éjjel a Krími híd egyik szakaszát megrongálták az ukrán különleges szolgálatok által elkövetett terrorcselekményben. Két civil – egy férfi és egy nő, aki a hídon közlekedő személygépkocsiban utazott – meghalt. Kiskorú lányuk megsérült”.
A jelenlegi súlyos biztonsági kockázatok elterelik a figyelmet az emberiség előtt álló legfőbb kihívásokról, a világ újbóli blokkosodása gyakorlatilag lehetetlenné teszi a környezetvédelemmel és a klímaváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatok teljesítését – jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban. A tárcavezető az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának magas szintű ülésére érkezve kiemelte, hogy a világszervezet 2015-ben fogadta el fenntartható fejlődési céljait, hogy válaszokat találjanak a bolygó megőrzésével összefüggésben felmerülő „elképesztő kihívásokra”, ezek azonban mára sajnos egészen más „fénytörésbe” esnek. „Ha az elmúlt nyolcvan évet tekintjük, akkor a globális biztonság most van a legnagyobb veszélyben, a harmadik világháború kitörésének veszélye ugyanis nagyobb, mint bármikor korábban” – mutatott rá. ” Sérelmezte, hogy a súlyos biztonsági kockázatok egyfelől a világ ismételt blokkosodásához vezetnek, másfelől elterelik a figyelmet a legfőbb fenntarthatósági kihívásokról.
A Földközi-tenger medencéjében fekvő országok vezetőinek részvételével nemzetközi konferenciát hívott össze július 24-re Rómába az olasz miniszterelnök, aki ezt a Tunézia és az Európai Unió között létrejött szándéknyilatkozat vasárnapi aláírását követően jelentette be. Giorgia Meloni hangsúlyozta, hogy a konferencia új utakat és új partnerségi kapcsolatokat nyithat a migráció megfékezése érdekében. Az olasz kormányfő elmondta, hogy a résztvevők között lesz Kaisz Szaíd tunéziai államfő, valamint számos más, a migráció által közvetlenül érintett mediterrán ország vezetője. Meloni részt vett annak a stratégiai partnerségi szándéknyilatkozatnak az aláírásán, amelyre a tunéziai fővárosban Kaisz Szaíd és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke között került sor. A megállapodáscsomag egyebek között az embercsempészek elleni küzdelemről szól – közölte a tunéziai államfő hivatala és a találkozón szintén jelen lévő Mark Rutte holland kormányfő.
Időjárás:
Ma is folytatódik a napsütéses, tovább fokozódó hőség.
Este mindenütt megnövekszik a felhőzet, helyenként kisebb zivatarokra is számítani kell.
A hőmérséklet jellemzően 31 – 36 fok körül alakul.
