A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.07.12.
A vilniusi NATO-csúcs legfontosabb témái az ukrajnai háború és Svédország NATO-csatlakozása – közölte a külgazdasági és külügyminiszter.
Tévút, hogy a kormány újabb áremelésekkel és megszorításokkal akarja kezelni az általa okozott válságot – vélekedett a Demokratikus Koalíció ügyvezető alelnöke.
Izraelben országszerte útelzárásokkal tiltakoztak az izraeli parlament, a kneszet éjjel első olvasatban elfogadott, az ésszerűség jogi elvét korlátozó törvénye ellen.
Orbán Viktor miniszterelnök Vilniusban, a NATO-csúcstalálkozó helyszínén megbeszélést folytatott Jun Szogjol dél-koreai államfővel.
Belföldi hírek:
A kormány megmentette a Dunaferrt a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) aktív szerepvállalásával – közölte a GFM. Hozzátették, hogy a Liberty Steel nyertes ajánlata fontos mérföldkő, de a munka neheze csak most kezdődik. A külföldi menedzsment felelőtlensége, az elhibázott szankciók és az energiaválság miatt 2022 végére a Dunaferr fizetésképtelenné vált, a gyár működése ellehetetlenült, több ezer dolgozó munkája veszélybe került. Az üzem olyan rossz állapotban volt, ahonnan sikeres talpra állásra Magyarországon még nem volt példa – írták. A közlemény szerint a Dunaferr a magyar ipar és foglalkoztatás kiemelt szereplője, az acélipar pedig stratégiai ágazat, amely a kormány számára kiemelt prioritást jelent, ezért a gyár megmentésében a GFM többek közt jogszabályok megalkotásával és a felek közötti koordináció kialakításával működött közre.
Szétnéztem a csatatéren, mi maradt a választások megnyerése után − fogalmazott Lázár János építési és közlekedési miniszter Koji Lászlóval, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke részvételével megtartott közös sajtótájékoztatón, amely arról szólt, hogyan változnak az állami beruházások. Az Országgyűlés a múlt héten fogadta el az állami építési beruházások teljes életciklusát szabályozó új törvényt, mely augusztus 1-jétől hatályos. A törvény az összes, legalább 50 százalékban magyar költségvetési, illetve uniós forrásból finanszírozott beruházásra vonatkozik a jövőben. A miniszter szerint komoly változásokra volt szükség. Mint mondta, minden harmadik beruházás állami beruházás volt 2010 és 2022 között, ami 28 ezer milliárd forintot emésztett fel. Ugyanakkor 5500 milliárd forintnyi beruházást kellett leállítani, ami nem azt jelenti, hogy ezek soha nem fognak megvalósulni. Emellett a tárca megörökölt 3300 milliárd forint értékű beruházást, ami folyamatban volt. Ezeket be kell fejezni. Hozzátette: megszüntették a különböző építési ügynökségeket, integrálták azokat a minisztériumba, így négy helyettes államtitkárság látja el a feladatokat.
A vilniusi NATO-csúcs legfontosabb témái az ukrajnai háború és Svédország NATO-csatlakozása – közölte a külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán. Szijjártó Péter a vilniusi NATO csúcsra indulva azt írta, hogy Magyarország álláspontja egyértelmű: minél előbb béke kell Ukrajnában, mert csak így lehet emberéleteket menteni. „Svédország kapcsán pedig szintén világos az álláspontunk: a kormány támogatja a NATO-csatlakozást, ezért is terjesztettük már hosszú hónapokkal ezelőtt az erről szóló javaslatot az Országgyűlés elé. Már csak technikai kérdés a ratifikációs folyamat lezárása” – fogalmazott a tárcavezető.
Tévút, hogy a kormány újabb áremelésekkel és megszorításokkal akarja kezelni az általa okozott válságot – mondta a Demokratikus Koalíció ügyvezető alelnöke. Molnár Csaba arról beszélt, hogy a sajtóban megszólaló szakértők szerint az élelmiszer-árstopok kivezetése újabb élelmiszerdráguláshoz fog vezetni. A csirkemell vagy a sertéscomb 500-600 forinttal drágulhat kilónként, míg az étolaj akár negyven százalékkal is többe kerülhet – közölte a politikus. Az EP-képviselő úgy fogalmazott: „az árstopok kivezetése az egyik első lépése az Orbán-kormány legújabb megszorítócsomagjának, amiben a kormány hozzá fog nyúlni már a családtámogatásokhoz is, az erről szóló kormányhatározat szerint”.
Külföldi hírek:
Izraelben országszerte útelzárásokkal tiltakoztak az izraeli parlament, a kneszet éjjel első olvasatban elfogadott, az ésszerűség jogi elvét korlátozó törvénye ellen, amellyel megakadályoznák, hogy az izraeli bíróságok az „ésszerűségre” hivatkozva felülbírálhassanak választott tisztségviselők által hozott döntéseket. Kedden a jogrend átalakítása ellen tiltakozó „Káplán-erők” – vagyis a tel-avivi Káplán úton a kormány ellen rendszeresen tüntetők parancsnoksága – polgári engedetlenséget hirdetett, melynek részeként izraeli zászlót lobogtatók tízezrei tartották fel a forgalmat az ország számos fontos főútján. A rendőrség őrizetbe vett 42 tüntetőt, számos helyen összecsapások voltak a rendőrök és a tüntetők között, és több helyen vízágyút is bevetettek. A hét elején több ismert orvos is egyébként nyilvános levélben arra kérte a rendőrséget, hogy ne alkalmazzanak vízágyút, mert az előző hetek több százezres, demonstrációin többen súlyosan megsérültek miatta.
A Palesztin Hatóság vezetője, Mahmúd Abbász szokatlan látogatást tervez Dzseninbe, körülbelül egy héttel az Izraeli Védelmi Erők “Otthon és kert” hadműveletének befejezése után, jelentette a Kan közszolgálati műsorszolgáltató, két palesztin forrásra hivatkozva. Abbász látogatása meglehetősen ritka esemény, hiszen hosszú évek óta nem tette be a lábát a városba. Ez nyilvánvalóan annak tudható be, hogy a Palesztin Hatóság elvesztette az irányítást Dzsenin-körzet különböző részei, köztük a menekülttábor felett. Abbász a tervek szerint a menekülttábort is meglátogatná, de erről valószínűleg a végső döntést érkezésekor, a helyszínen kialakult helyzet alapján hozzák meg.
A nukleáris fegyverek jelentette fenyegetésre hívta fel a figyelmet az indonéziai külügyminiszter, hangsúlyozva: a délkelet-ázsiai térséget „egyetlen téves számítás választja el az apokalipszistől és a globális katasztrófától”. Retno Marsudi a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) külügyminisztereinek Jakartában kezdődő tanácskozása előtt tett nyilatkozatában egyúttal sürgette a nagyhatalmakat, kössenek egyezményt annak érdekében, hogy a térségben ne legyenek nukleáris fegyverek. „Nem lehetünk valóban biztonságban, amíg atomfegyverek vannak a régióban” – szögezte le a tárcavezető, hozzátéve, hogy a nukleáris fenyegetés reális, „nem lehet többé kivárásra játszani”.
Dél-Korea hordozható aknakereső eszközöket és védőruhákat küldött Ukrajnának – jelentette be kedden a szöuli védelmi minisztérium. A minisztérium korábban arról számolt be, hogy a katonai szállítmányokat teherszállító repülővel juttatja el Ukrajnába. A katonai szállítógép a közlés szerint a hétvégén érkezett Lengyelországba. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felesége, Olena Zelenszka májusi szöuli látogatásán kérte Dél-Korea segítségét egyebek mellett az ukrajnai aknamentesítéshez.
A török hadsereg modernizálásáról és Svédország NATO-csatlakozásáról egyeztetett telefonon Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter és török kollégája, Yasar Güler – jelentette be a Pentagon. Az egyeztetésre nem sokkal azt követően került sor, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök beleegyezett, haladéktalanul továbbítja a Svédország csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet a török parlamentnek. Erdogan hozzátette: Ankara szorosan együtt fog dolgozni a testülettel a ratifikáció érdekében. Törökország 2021 októberében közölte: 20 milliárd dollár értékben vásárolna F-16-os repülőgépeket az amerikai Lockheed Martin fegyvergyártótól, valamint mintegy 80, a már meglévő harci gépekhez való modernizációs csomagra is bejelentette igényét.
Lettországban a védelemre fordított kiadások már jövőre elérhetik a GDP három százalékát – közölte Krisjanis Karins lett miniszterelnök. „Azt tervezzük, hogy a honvédelemre fordított kiadások 2027-ben elérhetik a GDP 3 százalékát. Az ország pénzügyminisztere azonban közölte, hogy amennyiben folytatjuk a korszerű fegyverek vásárlását, akár már jövőre elérhetjük a három százalékot” – mondta Karins újságíróknak a Vilniusban zajló NATO-csúcstalálkozón. Lettország bejelentette, hogy növeli az országban állomásozó NATO-zászlóalj létszámát. Kanada és Lettország megállapodást írt alá a lettországi NATO-zászlóalj megerősítéséről, amelynek értelmében Kanada maximum további 1200 katonát telepít Lettországba.
Az európai vezetők nem látják be, hogy a NATO hibát követ el az orosz határ felé való terjeszkedéssel – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Peszkov a Vilniusban tartott NATO-csúcs fejleményeivel kapcsolatban újságírók előtt úgy vélekedett: az észak-atlanti szövetség közép- és kelet-európai terjeszkedése volt az elsődleges ok, amely a jelenleg fennálló ukrajnai konfliktushoz vezetett. A Kreml szóvivője szerint Svédország várható felvétele a NATO-ba egyértelműen negatív hatással lenne Oroszország biztonságára. Hozzátette: Moszkva a finn csatlakozásra adott válaszokhoz hasonló intézkedésekkel fog reagálni a svéd csatlakozásra. Noha Peszkov csalódottságát fejezte ki Törökország döntése kapcsán, elmondta: Moszkvának nem voltak illúziói azzal kapcsolatban, hogy Ankarának a szövetség tagjaként milyen kötelességeknek kell megfelelnie. Hozzátette: Oroszországnak és Törökországnak ugyan megvannak a maga nézeteltérései, számos dologban mégis azonosak az érdekeik, így Moszkva szeretné továbbfejleszteni kapcsolatait Ankarával.
Franciaország Nagy-Britanniához csatlakozva nagy hatótávolságú SCALP rakétákat készül szállítani Ukrajnának, ami lehetővé teszi az ukrán erők számára, hogy mélyen a frontvonalak mögött csapást mérjenek az orosz csapatokra és az utánpótlásaikra. Emmanuel Macron francia elnök a NATO vilniusi csúcstalálkozójára érkezésekor elmondta, úgy döntött, hogy növeli az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás mértékét, hogy segítse Kijev ellentámadását. Azt azonban nem árulta el, hogy pontosan hány darab rakétáról lesz szó. Egy francia diplomáciai forrás szerint 50 SCALP rakéta küldéséről van szó. Egy másik, a döntést ismerő forrás szerint a fegyverek egy részét már leszállították Ukrajnának, amely már hónapok óta kéri a nagyobb hatótávolságú rakétákat, de az Egyesült Államok még nem egyezett bele átadásukba.
A szövetségesek akkor fogják meghívni Ukrajnát a NATO-ba, amint egyhangú álláspontot képviselnek a kérdésben, és teljesülnek a csatlakozás feltételei − jelentette ki Jens Stoltenberg a NATO-tagállamok vezetőivel tartott egyeztetést követően a kétnapos vilniusi csúcstalálkozón. A NATO-főtitkár szavai szerint a tárgyalásokon nem született konkrét menetrend Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban. Stoltenberg ugyanakkor elmondta, amint ezek a feltételek teljesülnek, úgy Ukrajna felvétele „simábban” fog menni, mint más tagállamoké, a bürokratikus akadályok nagy része megszűnik. A szövetségesek emellett – mint a főtitkár mondta – megállapodtak egy NATO–Ukrajna Tanács létrehozásáról is, amely lehetővé tenné Kijev számára, hogy biztonsági válsághelyzetben összehívják a NATO döntéshozóit.
Orbán Viktor miniszterelnök Vilniusban, a NATO-csúcstalálkozó helyszínén megbeszélést folytatott Jun Szogjol dél-koreai államfővel Magyarország és Dél-Korea együttműködésének fejlesztési lehetőségeiről − tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. A felek megállapították: Dél-Korea immár évek óta az egyik legnagyobb külföldi beruházó Magyarországon, és a kereskedelmi kapcsolatok is rekordokat döntögetnek. Orbán Viktor megerősítette, hogy Magyarország a gazdasági kapcsolatok további erősítésére törekszik, olyan ágazatokban is, mint az atomenergetika vagy a védelmi ipar.
Időjárás:
Ma is marad a meleg napstéses idő, időnként és helyenként megerősődő széllel.
Este több felé kell ziatarokra is számítani.
A hőmérséklet jellemzően 30 – 34 fok körl tetőzik.
