110 éve született Scheiber Sándor főrabbi, világszerte elismert magyar zsidó tudós
Száztíz éve, 1913. július 9-én született Scheiber Sándor főrabbi, az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója, a múlt évszázad második felének legnagyobb magyarországi zsidó vallástudósa és pedagógusa. Közösségszervezői munkáját és tudományos munkáját egyaránt a magyar zsidóság fizikai és szellemi túlélésének szolgálatába állította. Írásunkkal rá emlékezünk.
Scheiber Sándor születési éve akár szimbolikus is lehet: 1913 július 9-én, Támmuz havának első napjaiban születik meg: az utolsó békeév, a neológia nagy korszaka utolsó pillanatának szülötte. A modern és magyar zsidóság a világháborúban és utána már nem lesz többé, nem is lehet sem magától értetődően modern, sem magától értetődően magyar.
Amikor ő nő fel és válik rabbivá, a 19. század befogadó nacionalizmusa megsemmisül, a jogegyenlőség korszaka lezárul. A „haladó” neológia tartós defenzívába szorul. Belső tartalma problémává válik, és ő ennek a problémás neológiának lesz a legnagyobb képviselője fokozatosan, miután 1938-ban rabbivá avatják. Nagyreményű tudósként kezdi pályáját, éveken át kutat külföldön, annak a filologizáló, adatgyűjtő, hatásokat kimutatni és dokumentálni igyekvő, az európai és a magyar kultúra történetében zsidó motívumokat kereső, néprajzi és irodalmi érdeklődésű neológ tudományosságoknak a folytatója, amelyet mesterei boldogabb időkben műveltek.
Fotó: Villányi András
Egy neológ zsidónak egyszerre kell hinnie és tudnia. Tudnia, mi, melyik szöveg miből és hogyan alakult ki és hinnie a zsidó szöveghagyomány isteni inspirációjában: a szívnek van két rekesze, ahogy Scheiber utóda a Rabbiképző élén, hagyományvonalának lezárója, Schweitzer József mondta egyszer.
A neológia részben tehát kultúrzsidóság is. És ha őszinték szeretnék lenni magunkhoz, láthatjuk, hogy egyre inkább az. Ha a magyar érzésű, a magyar társadalomba maradéktalanul integrálódott zsidók egyedül vallásuk révén zsidók, akkor ahhoz, hogy zsidók maradjanak, nagyon vallásosnak kell lenniük.
A neológok jelentős része nem volt nagyon vallásos, ismeretesen. Vagyis maradt a kultúrájára, tudományra büszke magyar zsidóság egyre inkább kulturális hagyománnyá váló vallási élete, Scheiber ennek a kultúrával átitatott vallásgyakorlatnak volt a megteremtője, életben tartója 1950 és 1985 között, a Rabbiképző vezetőjeként, Rákosi és Kádár Magyarországán.
A világszerte elismert zsidó filológust számos külföldi tudós társaság, egyetem tisztelte meg a díszdoktori címmel.
Az 1985. március 3-án, Budapesten elhunyt tudós rabbiról halála után memoárkötetek, beszédgyűjtemények jelentek meg, díjakat és tanintézeteket neveztek el róla, sőt fotóalbumot is szenteltek emlékének.
Címlapfotó: Villányi András
