Benjámin Netanjahu: a szelektív fellépés a tüntetéseken „végzetes” lenne a demokráciára nézve

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.07.10.A kormány háborús időkben is megvédi a nyugdíjakat és a nyugdíjasok biztonságát; ezt garantálja a most elfogadott 2024-es költségvetés – mondta Rétvári Bence.

Legalább az inflációt követő mértékű béremelésre van szükség a szociális ágazatban, Hohn Krisztina az LMP népjóléti és családügyi szakszóvivője szerint.

Benjámin Netanjahu: a tüntetéseken alkalmazott rendfenntartásnak egységesnek kell lennie minden gyűlésen, hozzátéve, hogy a szelektív fellépés „végzetes” lenne a demokráciára nézve.

Az ukrán védelmi miniszterhelyettes egy friss közleményben elismerte hazája felelősségét a Krími-híd elleni tavaly októberi támadásban.

Belföldi hírek:

A kormány háborús időkben is megvédi a nyugdíjakat és a nyugdíjasok biztonságát; ezt garantálja a most elfogadott 2024-es költségvetés – mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Rétvári Bence közölte: az ukrajnai háború, az elhibázott szankciók, az infláció, az áremelkedések a nyugdíjasokat veszélyeztetik leginkább. Mi azonban ebben az időszakban nem elveszünk a nyugdíjasoktól, mint ahogy azt a más kormányok tették, hanem igyekszünk még többet adni” – fogalmazott. A kormány jövőre is biztosítja az inflációkövető nyugdíjemelést, az emelt összegű 13. havi nyugdíjat, valamint megvédi a nyugdíjasok számára különösen fontos rezsicsökkentett árakat is – olvasható a bejegyzésben.

A kötelező betelepítési kvótával és a migránsgettókkal kapcsolatos brüsszeli intézkedéseket nem fogjuk végrehajtani – jelentette ki Deutsch Tamás. Az európai parlamenti képviselő bicskanyitogatónak nevezte, hogy Brüsszel a hatalmával visszaélve támadja hátba Magyarországot és mindenféle politikai büntetőintézkedéseket kezdeményez azért, mert úgy ítéli meg, hogy jogilag kifogásolható az illegális migránsokkal szemben sikeres magyar modell. Kijelentette: Európa védelmezői vagyunk, hiszen tavaly a negyedmilliót is meghaladta azon illegális migránsok száma, akiket hazánk megállított a szerb-magyar határon, míg az elmúlt fél évtizedben egymillió, Európába törvénytelen módon belépni szándékozó migráns bejutását akadályozta meg Magyarország, amivel „ranglistavezető”. Deutsch Tamás úgy fogalmazott, hogy „botrányos új európai megoldást akarnak kötelező erővel letolni hazánk torkán.

A kormány erkölcsileg és anyagilag is megbecsüli a polgárőröket – közölte Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója a közösségi-oldalán, jelezve, a kormány hamarosan együttműködési megállapodást ír alá az Országos Polgárőr Szövetséggel. Nyitrai Zsolt az országos polgárőrnap alkalmából jelezte, a lakiteleki országos találkozón a munkájukat önkéntesen végző több mint 65 ezer polgárőrt köszöntötték, akik szabadidejükben a közbiztonság fenntartásán és országunk határvédelmén is dolgoznak. „Magyarország kormánya erkölcsileg és anyagilag is megbecsüli a polgárőröket. Ők számíthatnak Magyarország kormányára. Köszönjük önkéntes és áldozatos munkájukat” – mondta. Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke a felvételen arról beszélt, a társadalmi és gazdasági nehézségek ellenére a polgárőrség 2022-ben történelmének legsikeresebb évét zárta.

Legalább az inflációt követő mértékű béremelésre van szükség a szociális ágazatban, szemben a kormány rendelettervezetében szereplő minimális emeléssel – mondta az LMP népjóléti és családügyi szakszóvivője. Hohn Krisztina – a közösségi-oldalán is közvetített – sajtótájékoztatón emlékeztetett rá, hogy a kormány július 5-én társadalmi egyeztetésre bocsátotta a szociális szektor bérrendezését is tartalmazó rendelettervezetet, amelyhez nyolc napig lehet észrevételt tenni. Elmondta: a tervezet két melléklete béremelésről szól ugyan, de csak az összevont pótlék minimális emelését tartalmazza, és azokat érinti leginkább, akik 30 évnél régebben dolgoznak a szektorban. „Ez semmi” – jelentette ki.

Külföldi hírek:

Benjámin Netanjahu miniszterelnök vasárnap azt mondta, hogy a tüntetéseken alkalmazott rendfenntartási politikának egységesnek kell lennie minden gyűlésen, hozzátéve, hogy a szelektív fellépés „végzetes” lenne a demokráciára nézve. A kabinet heti ülésének kezdete előtt tett nyilvános megjegyzéseiben Netanjahu kifejtette, hogy miért hívták meg külön Gali Baharav-Miara főügyészt és vezető rendőrtiszteket, köztük Kobi Shabtai rendőrfőnököt, hogy részt vegyenek az ülésen. Mint mondta, a cél az volt, hogy tisztázzák a tüntetéseken való végrehajtó erők politikáját.

Benny Gantz, ellenzéki vezető szerint a kabinetülés „a bűnüldöző szervek tisztviselői elleni félelemkeltő kampány csúcspontja” volt. A párttagokhoz szólva hozzátette, hogy ahogy fogalmazott „Netanjahu és Ben Gvir horrorshow-ja felveti az aggodalmat, hogy a kormány nem egyenlő, hanem inkább zsarnoki végrehajtásra törekszik” a reform ellen tiltakozókkal szemben. „Az, hogy a kabinet összehív egy ülést a végrehajtásról egy ellene irányuló tiltakozó mozgalom esetében, a közrontás példátlan cselekedete” – mondta Gantz.

Izrael-szerte tömeges tüntetéseket tartottak a hétvégén a kormány tervezett igazságügyi reformja ellen, immár a 27. egymást követő héten, a fő demonstrációra Tel-Avivban került sor, amelyen a jelentések szerint 140 ezren vettek részt. A szervezők közleményükben közölték, hogy országszerte több mint 150 helyszínen tartottak gyűléseket, ugyanakkor felhívást intéztek az izraeli lakossághoz, hogy „készüljenek fel a keddre, és csatlakozzanak az ellenállás napjához, amennyiben az izraeli kormány hétfő este valóban elfogadja a diktátumtörvényt”. Becslések alapján több mint 400 000 ember jelent meg a különböző tüntetéseken országszerte. Illetve ezrek tüntettek az éjszaka folyamán Yoav Gallant védelmi miniszter otthona előtt az Afikim kibucban.

Isaac Herzog Izrael Állam elnöke kijelentette, hogy a koalíció vitatott igazságügyi reformmal kapcsolatos törekvéseivel kapcsolatban elérhető közelségbe kerültek a kompromisszumok, és ragaszkodott ahhoz, hogy az ellenzékkel folytassák a tárgyalásokat a jogszabályról, mivel a kormány egyoldalú szavazásra készül az egyik vitatott törvényjavaslatról. A modern cionizmus alapítójának, Theodor Herzlnek Jeruzsálemben tartott éves megemlékezésén Herzog a cionista mozgalom sikerét azzal hozta összefüggésbe, hogy vezetői ragaszkodtak a „konszenzusos megoldások” megtalálásához és a „különbségek áthidalásához”, utalva arra, hogy ezeket a tanulságokat az igazságszolgáltatásért folytatott küzdelemben is alkalmazni kell.

Szokatlan incidens látott napvilágot a múlt hétről a libanoni határon, Manara környékén: Több tucat gyanúsított, többségük a libanoni hadsereg katonája, és számos Hezbollah operatív lépte át a határt izraeli területre. A katonai rádió riportja szerint az eset egy nappal a páncéltörő rakétatámadás előtt történt, amikor az Izraeli Védelmi Erők a Ramim-gerinc térségében mérnöki munkákat végeztek. A határt átlépő libanoni katonák fegyveresek voltak és egyenruhát viseltek. Az izraeli hadsereg inkább óvatos volt, tartózkodott a tömegoszlató eszközöktől, és az esetet az ENSZ dél-libanoni békefenntartó erőin (UNIFIL) keresztül próbálta megoldani. Alig húsz perccel később – amely alatt a libanoniak a határ izraeli oldalán maradtak anélkül, hogy áthatoltak volna a tényleges határkerítésen, visszatértek libanoni területre. A kék vonal néven ismert határvonalat kék hordók jelzik a határ mentén, és néhány méterre vannak az izraeli kerítéstől, amely teljes egészében izraeli területen épült. A hadsereg megerősítette a riport állításait.

A Palesztin Hatóság Fatah-frakciójához tartozó fegyveresek százai vonultak az utcára Ciszjordánia több részén a hétvégén, az utóbbi évek egyik legnagyobb erődemonstrációján a levegőbe lőttek és Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnökét támogató jelszavakat skandáltak. Fokozódik a feszültség a Gázai-övezetet irányító Hamásszal. — jelentette a The Jerusalem Post. A feszültség akkor érte el tetőpontját, amikor a Fatah két magas rangú tisztségviselőjét, Mahmúd al-Aloult és Azzam al-Ahmedet elzavarták a dzsenini menekülttáborban nemrégiben végrehajtott izraeli katonai művelet során megölt palesztinok temetéséről. A két tisztségviselő kiutasítása dühös reakciókat váltott ki a Fatah több képviselője, köztük a frakció fegyveres szárnya, az Al-Aksza Mártírjainak Brigádjai részéről. A Fatah azzal vádolta a Hamász tagjait, hogy megalázzák a „mártírok temetését”, és megfogadta, hogy szigorúan megbüntetik a felelősöket.

Az amerikai erők dróntámadásban megölték az Iszlám Állam nevű terrorszervezet szíriai vezetőjét, Uszama al-Muhádzsirt – jelentette be az Egyesült Államok közel-keleti és közép-ázsiai műveleteit irányító Középső Parancsnokság (Centcom). A támadást ugyanazokkal az MQ-9 Reaper típusú drónokkal hajtották végre, amelyeket a nap egy korábbi időpontjában orosz vadászgépek zavartak meg – állt a Centcom közleményében. Az amerikai védelmi minisztérium egyik tisztségviselője szerint Muhádzsir motorkerékpáron utazott, amikor lecsaptak rá az északnyugat-szíriai Aleppó tartományban. Hírügynökségek szerint civilek nem estek a támadás áldozatául.

Az ukrán védelmi miniszterhelyettes egy friss közleményben elismerte hazája felelősségét a Krími-híd elleni tavaly októberi támadásban a TASZSZ orosz hírügynökség jelentése szerint. Hanna Maljar azt írta közösségi-oldalán: 273 nap telt el azóta, hogy Ukrajna támadást hajtott végre a Krími-híd ellen, aminek az volt a célja, hogy zavart keltsenek az oroszok hadtáp-utánpótlásában. Május 27-én Vaszil Maljuk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat vezetője közvetve megerősítette, hogy a különleges szolgálat felelős a hidat ért támadásért. Tavaly október 8-án egy teherautót robbantottak fel az Oroszországból a félszigetre vezető Krími-hídon. Az incidensben négy ember meghalt, és egy közelben lévő tehervonat dízelolajat szállító tartálykocsijai is kigyulladtak. Az orosz Szövetségi Nyomozó Bizottság vezetője, Alekszandr Basztirkin terrorcselekménynek minősítette az incidenst, és azt állította, hogy az ukrán különleges szolgálatok állnak a háttérben.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint a heti vilniusi NATO-csúcson foglalkozni kellene az ukrajnai Zaporizzsjában lévő atomerőmű helyzetével. A NATO-tagországok vezetői kedden és szerdán a litván fővárosban, Vilniusban találkoznak. Az orosz szóvivő Ukrajnát a zaporizzsjai atomerőmű rendszeres megrongálásával vádolva azt írta, hogy „a NATO-csúcstalálkozónak kiemelt figyelmet kell szentelnie ennek a kérdésnek”. Hozzátette: a szövetség tagjainak túlnyomó többsége a közvetlen hatásövezetben lesz, ha valami történne. Vilnius egyébként mintegy ezer kilométerre van a legnagyobb európai atomerőműtől.

Szigorúbb határellenőrzést sürgett a Németországba irányuló szabályozatlan migráció elleni küzdelemben Markus Söder bajor miniszterelnök. A konzervatív német Keresztényszociális Unió (CSU) vezető politikusa egy nyilatkozatban kijelentette: „minden országnak, amelynek külső (uniós) határai vannak, követnie kellene a mi határrendészeti példánkat, továbbá a szövetségi kormánynak is fokoznia kellene a határellenőrzést”. Bajorország, amely a legnagyobb területű német tartomány Ausztriával, Csehországgal és Svájccal határos. Söder példának állította a bajor határőrséget, amely nyolcvanezer gyanúsítottat fogott el, „köztük embercsempészeket, kábítószer-kereskedőket és más súlyos bűnözőket”.

Az Egyesült Államok biztonságosan megsemmisítette az utolsó vegyifegyver-állományát is – jelentette be Joe Biden amerikai elnök. „Az Egyesült Államok több mint 30 évig fáradhatatlanul dolgozott rajta, hogy megsemmisítse vegyifegyver-állományát” – áll a közleményben. Biden hozzátette: a fegyverek megsemmisítése „egy lépéssel közelebb visz bennünket” a vegyi fegyverek borzalmaitól mentes világhoz. Közleményt adott ki a témában az amerikai külügyi tárca is. Eszerint a folyamat lezárása tanúskodik arról, hogy milyen fontos szerepet játszik a nemzetközi együttműködés és az átláthatóság a fegyverzetellenőrzés és -korlátozás terén. Ugyanakkor a minisztérium felhívta a figyelmet arra, hogy a vegyi fegyverek birtoklásának, fejlesztésének és bevetésének veszélye továbbra is fennáll, ezért változatlan odafigyelést igényel.

Időjárás:

Ma tovább fokozódik a kánikula, mindenütt napsütéses idő várható.

Este helyenként kisebb zivatarok kialakulásál kell számolni.

A hőmérséklet jellemzően 31 – 35 fok körül tetőzik.