A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.06.30.
Tuzson Bence vezetése alatt a minisztérium fókuszába a jogi szuverenitás védelme és az ítélkezési gyakorlat áttekintése kerül majd – mondta a politikus.
A Párbeszéd arra kéri az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló törvényt.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök közölte, hogy az úgynevezett „felülbírálati záradék” – kormánya reformtervének egyik legvitatottabb eleme – nem fog változni.
Főként humanitárius kérdésekről tárgyalt Moszkvában Jurij Usakovval, Vlagyimir Putyin orosz elnök külpolitikai tanácsadójával Matteo Zuppi bíboros.
Belföldi hírek:
Tuzson Bence, az igazságügyi miniszteri poszt várományosa arra kérte a miniszterelnököt, hogy az európai uniós ügyek kerüljenek el a tárcától, amely tiszta, hagyományos igazságügyi minisztériumi struktúrában működne. A politikus azt is elmondta: vezetése alatt a minisztérium fókuszába a jogi szuverenitás védelme és az ítélkezési gyakorlat áttekintése kerül majd. Tuzson Bence – aki Varga Juditot váltja az igazságügyi tárca élén – hangsúlyozta: Orbán Viktor miniszterelnököt arra kérte, hogy „egy tiszta, hagyományos Igazságügyi Minisztérium” jöjjön létre, és az európai uniós ügyek a kormányzati struktúrán belül máshova kerüljenek. A leendő tárcavezető kiemelte: a minisztérium fókuszába egyrészt Magyarország jogi szuverenitásának védelme kerül majd, másrészt fontos témaként az ítélkezési gyakorlat áttekintését nevezte meg, hangsúlyozva, hogy jogszolgáltatásnak mindig az emberek a szempontjait kell a legfontosabbnak tartania. Fontos, hogy a bíróság függetlenségének megőrzése mellett tovább fejlődjön a gyors és hatékony igazságszolgáltatás, úgy, hogy az emberek számára egy világos joggyakorlat alakuljon ki – mondta.
A nemzeti összetartozás tudata és érzése a magyar nemzetpolitika elmúlt 13 évének egyik legfontosabb eredménye – hangsúlyozta Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a Márton Áron-ösztöndíj tehetséggondozó program zárókonferenciáján az Óbudai Egyetemen. A politikus a köszöntőjében arról beszélt, hogy Magyarország kormánya nagy hangsúlyt fektet a határon túli magyarokért való felelősségvállalásra. Kiemelte: 2010-ben történelmi fordulatot hajtott végre a kormány a nemzetpolitikában. Az állampolgárság megadása, a választójog biztosítása jelképes lépések voltak egy nagy egész, a nemzeti összetartozás szolgálatában – fogalmazott. A diaszpóra magyar származású fiataljai számára meghirdetett ösztöndíjprogramról Szilágyi Péter elmondta: a Márton Áron-ösztöndíj „egybegyűjti és buzdítja azokat, akik erőforrásaikat az alkotás szolgálatába kívánják állítani, olyan módon, hogy közben látják maguk körül a Kárpát-medence tudományos és művészeti közösségét”.
A négy kiválasztott teljes mértékben megkezdte a felkészülést, mondta Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, országgyűlési képviselő a Heti TV Pirkadat című műsorában. Nekik, ha még lenne munkakönyv, az szerepelne a munkakör megnevezésében, hogy űrhajós. A jelöltek teljes munkaidőben készülnek a megmérettetésre, igaz, közülük csak egy jut majd el a nemzetközi űrállomásra. Az egész űrprogramnak nemzetközi szinten is csak akkor van sikere, ha megvalósul az összefogás. Jelenleg a Földön az orosz-ukrán háború és a szankciók kapcsán is megszakadtak a kapcsolatok az oroszokkal, akik a világűr kutatásában az elsők között vannak. Az űrkapcsolatok is megszakadtak, de mindezt a nemzetközi űrállomáson nem lehet figyelembe venni. Ott egymás mellett dolgoznak orosz, amerikai és más nemzetiségű űrhajósok, talán az ő példájuk is megmutatja a világnak, szükség van az összefogásra. Végezetül a politikus beszélt új munkájáról, amit az országgyűlésben végez. Mint megjegyezte, számos hasonlóság, és persze sok különbség is van az országgyűlési „patkó” és a józsefvárosi képviselőtestületi terem között, ahol eddig dolgozott. De, mint megjegyezte, a „Tisztelt Ház”-ban is ugyanúgy az emberekért kell dolgozni.
A Párbeszéd arra kéri az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló törvényt – közölte az ellenzéki párt társelnöke. Szabó Rebeka azt mondta, hogy a 2006-ban elfogadott jogszabályt 2010-ig 24 esetben alkalmazták, 2010 óta azonban a kormány több mint háromezer beruházást nyilvánított kiemeltté. Ez a törvény súlyosan sérti az alaptörvénynek azt a részét, amely szerint Magyarország egy független, demokratikus jogállam – értékelt a képviselő. Hozzátette, a jogszabály következtében az emberek gyakorlatilag nem tudnak beleszólni abba, hogy hol és milyen nagyberuházások valósuljanak meg, ugyanis a kiemelt beruházások során nem kell településképi vagy építészeti véleményt kérni, ahogy nem kell megfelelni az önkormányzatok területrendezési szabályozásainak sem. Szabó Rebeka szerint a törvény miatt a természeti erőforrások védelme és az egészséges környezethez való jog is sérül.
Külföldi hírek:
Benjámin Netanjahu miniszterelnök egy interjúban elmondta, hogy az úgynevezett „felülbírálati záradék” – kormánya igazságügyi reformtervének egyik legvitatottabb eleme – nem fog változni. A felülbírálati záradék szerint a parlament, a Knesszet egyszerű többséggel felülbírálhatná a Legfelsőbb Bíróság döntéseit. Netanyahu azt mondta, hogy ez el lett vetve „ Hozzátette, hogy „figyel a közvélemény impulzusára, és arra, hogy szerintem mi fog átmenni a rostán”. Az év elején a kormány olyan törvényjavaslatot terjesztett elő, amelynek célja a bírói hatalom ellenőrzésének radikális korlátozása. Bár Yariv Levin igazságügyi miniszter eredetileg felvetette, hogy a Knesszet felülbírálhatná a Legfelsőbb Bíróság által hozott döntéseket, a végül előterjesztett törvényjavaslat lehetővé tette volna a Knesszet számára, hogy olyan jogszabályokat fogadjon el, amelyek mentesek a bírósági felülvizsgálat alól, amit a héber média továbbra is „felülbírálati záradékként” emleget. Márciusban Netanjahu befagyasztotta a kormánya által a Knesszetben keresztülvitt törvénytervezeteket, hogy lehetővé tegye a kompromisszumos tárgyalásokat. A hónap elején azonban a kormány újraindította a törvényhozás előrehaladását, mivel a tárgyalások megfeneklettek.
Yoav Gallant izraeli védelmi miniszter elítélte a tartalékosok újabb fenyegetéseit, miszerint megtagadják a szolgálatra jelentkezést a kormánynak az igazságügyi rendszer átalakítására vonatkozó tervei miatt. „Nem engedhetjük meg, hogy bárki politikai kampányok eszközeként használja az IDF-et, vagy névtelen emberek gyújtogató nyilatkozatainak részeként. A szolgálatmegtagadásra való felhívások és az önkéntes szolgálat abbahagyására vonatkozó fenyegetések aláássák az IDF mint a nép hadseregének alapvető értékeit, és veszélyeztetik a kompetenciáját” – mondta Gallant az IDF dél-izraeli, Bahad 1 néven ismert tisztiiskolájában tartott kadétok diplomaosztó ünnepségén. „Bárki, aki elutasításra szólít fel, nem egy legitim tiltakozás részeként cselekszik, ezzel a legfontosabb dolgunkat, Izrael állam biztonságát károsítja” – mondta.
Telefonon tárgyalt egymással Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és Mohammad Bageri, az Iráni Iszlám Köztársaság fegyveres erőinek vezérkari főnöke – közölte a moszkvai védelmi minisztérium. A tájékoztatás szerint a felek megvitatták a kétoldalú katonai és haditechnikai együttműködés aktuális kérdéseit, illetve véleményt cseréltek a regionális biztonsági kérdésekről és a nemzetközi helyzetről. A felek megerősítették a párbeszéd elmélyítésére és a kapcsolatok fejlesztésére irányuló szándékukat a védelmi ágazatban. Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára Moszkvában megbeszélést folytatott Ahmadreza Radannal, az iráni rendfenntartó erők főparancsnokával az orosz és iráni különleges szolgálatok és rendvédelmi szervek közötti együttműködés folytatásáról.
Főként humanitárius kérdésekről tárgyalt Moszkvában Jurij Usakovval, Vlagyimir Putyin orosz elnök külpolitikai tanácsadójával Matteo Zuppi bíboros, az ukrajnai háború ügyében közvetítő pápai megbízott – közölte Paolo Pezzi moszkvai katolikus érsek a KNA katolikus hírügynökségnek nyilatkozva. A főpap tájékoztatása szerint a találkozón főként a hadifoglyokról és a kiskorú menekültek megsegítéséről esett szó. A Kreml közlése szerint Usakov az ukrajnai konfliktus politikai-diplomáciai megoldásának lehetséges módozatairól tárgyalt a pápai küldöttel. „Már többször kijelentettük, hogy nagyra értékeljük a Vatikán erőfeszítéseit és kezdeményezéseit az ukrajnai válság békés megoldására, és üdvözöljük a pápa törekvését, hogy segítsen véget vetni az ukrajnai fegyveres konfliktusnak” – hangsúlyozta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Oroszország tervszerűen Csehország politikai, gazdasági és társadalmi stabilitása ellen tevékenykedik, ezért veszélyt jelent az ország biztonsága számára. Ez a megfogalmazás olvasható Csehország új nemzetbiztonsági stratégiájában, amelyet nemrég fogadott el a kormány – jelentette a CTK hírügynökség a dokumentumot ismertetve. Az új nemzetbiztonsági stratégia elfogadására azért van szükség, mert a korábbi, 2015-ben készült dokumentum már nem felel meg a mai követelményeknek – mondta Jan Lipavsky cseh külügyminiszter a hírügynökségnek. Kína a cseh értékelés szerint megkérdőjelezi a jelenleg fennálló nemzetközi rendet, aminek negatív következményei, kihatásai vannak az egész euroatlanti övezet, így Csehország biztonságára is. További országok, amelyek az új nemzetbiztonsági stratégia szerint veszélyt jelentenek Csehország számára: Észak-Korea és Irán. Bizonytalanság forrása a Balkán is, tekintettel az egyes ottani államok és etnikumok közötti számos megoldatlan problémára – mondta.
Elkezdődött az uniós vezetők kétnapos brüsszeli csúcstalálkozója. Ennek keretein belül tárgyalásokat folytatnak az Ukrajnának nyújtandó további támogatásrokról, a migrációról, valamint az unió Kína-politikájának további alakításáról is. Az ülésre érkezve a migráció kérdésével kapcsolatban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy az ülésen három jelentést fog előterjeszteni az EU külső határainak megerősítéséről. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök üdvözölte és jó kiindulási pontnak nevezte a bizottság több mint 12 milliárd eurós támogatását az EU migrációs politikájának finanszírozására. Olaf Scholz német kancellár is beszélt a migrációról. Mint fogalmazott: Németország nagyon határozott lenne abban is, hogy „migrációs partnerségeket” hozzon létre külső országokkal, például Afrikában, hogy csökkentse az EU-ba jogosulatlan utazást megkísérlő emberek számát. A német politikus azonban ismételten leszögezte, hogy nem szabad megállítani a migrációt.
Marokkó meghatározatlan időre visszahívta svédországi nagykövetét, egyben a külügyminisztériumba kérette Svédország rabati ügyvivőjét, miután egy férfi széttépte és elégette a Korán muszlim szent könyv egy példányát Stockholm központi mecsetjének közelében. A marokkói fővárosban, Rabatban közölték Svédország külképviseletének ügyvivőjével, hogy a királyság határozottan elítéli „a támadást”, és elutasítja a „sértő és elfogadhatatlan” cselekedetet. Marokkó szerint a svéd kormány a felelős azért, hogy az effajta provokációk megismétlődhetnek. Salwan Momika, egy Svédországba menekült 37 éves iraki férfi megtaposta a koránt, szalonnaszeleteket csúsztatott bele, majd elégette néhány oldalát. A demonstráció a svéd főváros legnagyobb mecsetje előtt történt mintegy száz bámészkodó jelenlétében. Az eset egybeesik az íd al-adhával, a muszlimok világszerte megtartott áldozati ünnepével.
Időjárás:
Ma is marad a változóan felhős-napos időjárás.
Este egy hidegfront okozhat változást az időjárásba, helyenként kisebb eső is előfordulhat.
A hőmérséklet jellemzően 27 – 30 fok köré emelkedik.
