A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.06.16.
A 2024. évi költségvetés általános vitája lezárult; a benyújtott törvényjavaslat a stabilitás, a kiszámíthatóság, a biztonság pályáján tartja az országot – közölte Varga Mihály.
A Demokratikus Koalíció ötpontos béremelési csomagot készített – jelentette be sajtótájékoztatóján a párt EP-képviselője.
Yoav Gallant izraeli védelmi miniszter csütörtökön Brüsszelben találkozott és tárgyalt amerikai kollégájával, Lloyd Austinnal.
Az éves karbantartási munkálatok sikeres lezárása után újraindult a földgázszállítás Magyarországra a Török Áramlat vezetéken keresztül.
Belföldi hírek:
A jövő évi költségvetés tervezetének általános vitájakor a büdzsé főbb számairól, valamint annak irányáról vitatkoznak a képviselők, mondta Dunai Mónika a Fidesz országgyűlési képviselője a Heti TV Pirkadat című műsorában. A politikus kijelentette, nem lesz egyszerű a következő év, a kormánynak mindent patikamérlegen kell kiszámolnia, hogy mire jut és mire nem jut forrás. Ennek a helyzetnek az okai ismertek, amikhez hozzájött még az EU által újból belengetett migránskvótával való fenyegetés is. Ám a nehéz helyzet ellenére a kormány számára teljesen egyértelmű, hogy a fontos támogatási rendszerek, valamint a kiemelt célcsoportok is megmaradnak. Dunai Mónika arról is beszélt, hogy rövidesen új képviselője lesz a Fidesz országgyűlési frakciójának, hiszen Bajkai István halála miatt az országos listáról Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztos teszi le a képviselői esküt.
Hétfőn megemlékeznek a közelmúltban elhunyt Bajkai István országgyűlési képviselőről. Bajkai István lelki üdvéért Székely János főtisztelendő megyéspüspök úr tart Szentmisét Június 19-én, hétfőn 17.00-kor az Egyetemi Templomban, jelentette a gyászoló család. Az eseményre szeretettel és tisztelettel várnak Mindenkit.
„Egyre durvább a háború a szomszédban, egyre többen halnak meg és egyre nő az eszkaláció kockázata. Itt az ideje, hogy felcsavarjuk a békepárti többség hangerejét” – írta közösségi-oldalán a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter leszögezte: most emberéleteket kell menteni, és az csak békében lehetséges. „A béketeremtésben kritikus fontosságú szerepet töltenek be (vagy inkább kellene, hogy betöltsenek) a nemzetközi intézmények, közülük is leginkább az ENSZ. Nincs szélesebb körű szervezet az ENSZ-nél, ezért a működését nem szabad(na) átpolitizálni, hiszen pont az ENSZ-nek van a legnagyobb esélye a béketárgyalások megkezdésére” – fogalmazott posztjában a miniszter. Hozzátette: ebből a szempontból jó hír, hogy szeptembertől egy olyan ember veszi át az ENSZ Közgyűlésének elnöki pozícióját, aki hozzánk hasonlóan elkötelezett a béke ügye iránt. A Trinidad és Tobagó-i Dennis Francis számára kulcskérdés a béke ügyének előmozdítása – hangsúlyozta, kiemelve: New York-i találkozójukon biztosították egymást kölcsönös támogatásukról. “Egyre többen vagyunk, akik békét akarunk” – zárta bejegyzését Szijjártó Péter.
A 2024. évi költségvetés általános vitája csütörtökön lezárult; a benyújtott törvényjavaslat a stabilitás, a kiszámíthatóság, a biztonság pályáján tartja az országot – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi-oldalán. Posztjában a tárcavezető kiemelte: a vitában eddig nem hangzott el olyan átfogó, egységes és a realitásokkal is számoló ellenzéki vélemény, amely alternatívája lehetne a kormány által elkészített „védelmi költségvetésnek”. A megalapozatlan, pusztán mindenre több pénzt költeni akaró javaslatok a deficitet és az adósságot, ezzel a kockázatokat növelnék – írta. „Maradjunk a stabilitás, a kiszámíthatóság, a biztonság pályáján, ezt tartalmazza a benyújtott törvényjavaslat” – fogalmazott a pénzügyminiszter.
A Demokratikus Koalíció (DK) ötpontos béremelési csomagot készített – jelentette be sajtótájékoztatóján a párt EP-képviselője. Dobrev Klára elsőként azt említette, hogy bevezetnék az európai minimálbér-szabályozást. Emellett megerősítenék az oktatást, a szakképzést és a szakszervezetiséget, mert jobb képzettséggel, erősebb érdekvédelemmel magasabb béreket lehet kiharcolni a munkahelyeken – tette hozzá. Arról is beszélt, hogy kidolgoztak egy, a „mainál sokkal igazságosabb”, a béremeléseket segítő adórendszert. Ennek során különös figyelemmel voltak a kis- és közepes vállalatokat terhelő adókra – hangsúlyozta a politikus. A DK a jövőben csak azoknak a cégeknek adna állami és uniós támogatásokat, amelyek versenyképest fizetést adnak a dolgozóiknak – közölte az EP-képviselő.
A szakképző intézmények további, infrastrukturális fejlesztésének, valamint a szakképzés és a felsőoktatás még szorosabb együttműködésének fontosságát hangsúlyozta a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára csütörtökön Vácon, az Apáczai Csere János-díjak és az Oktatói Szolgálati Emlékérmek átadásakor. Hankó Balázs a szakképzésben dolgozó 25 ezer oktató munkáját megköszönve azt mondta, tevékenységük hozzájárul ahhoz, hogy a társadalom ne csak munkaalapú, hanem tudásalapú is legyen. Az államtitkár emlékeztetett: a szakmai egyeztetéseket követően 2020-ban kezdődött meg a szakképzés rendszerének megújulása, ez magában foglalja a szakmaszerzést, az érettségit, és eljuttatja a diákokat az egyetemi felvételiig. Az idén 74 százalékkal emelkedett a technikumokból felsőoktatásba jelentkezők száma – emelte ki Hankó Balázs.
Külföldi hírek:
Benjámin Netanjahu miniszterelnök számításai nem váltak be és nem sikerült az összes jelölt elleni szavazás révén újabb hónapot nyernie a bírói kinevezéseket jóváhagyó testület tagjainak kiválasztását illetően. Végül két szék közé esve, az ellenzék jelöltje, a jes atidos Karine Elharrar mégis zöld utat kapott, köszönhetően négy koalíciós képviselő támogatásának – illetve egy tartózkodásának -, akik szembementek Netanjahu direktívájával. A kormány által, eddigi összetételét tekintve sokat kritizált testület összeállítását az igazságügyi reformmal kapcsolatos kompromisszumra irányuló erőfeszítések kulcskérdésének tekintik, míg az ellenzék arra hivatkozik, hogy a hagyományok szerint, 1990 óta rendre egy ellenzéki és egy kormánypárti képviselő került megválasztásra. A több irányból is erősödő nyomásnak kitéve, a miniszterelnök hajlott a kétpárti kinevezésre, de a koalíción belüli tarthatatlannak tűnő belső feszültség miatt az összes jelölt elleni szavazással próbálta érvényteleníteni a titkos plenáris voksolást.
Miután egy ellenzéki képviselőt választottak be a bírák kiválasztási bizottságába, Itamar Ben Gvir nemzetbiztonsági miniszter felszólított mindenkit, hogy „haladéktalanul” fogadják el azt a törvényt, amelynek célja, hogy a koalíció teljes ellenőrzést gyakoroljon a bírák kinevezése felett. A törvényjavaslat a törvénybe iktatás küszöbén állt, de március végén befagyasztották, hogy lehetővé tegyék a bírói tárgyalások lefolytatását, a nyilvánosság akkor jelentős és növekvő ellenállása közepette.
Yoav Gallant izraeli védelmi miniszter csütörtökön Brüsszelben találkozott amerikai kollégájával, Lloyd Austinnal, a témát Irán adta. „A találkozó Iránról, Iránról és Iránról fog szólni” – mondta egy izraeli tisztviselő a találkozót megelőzően a Walla hírportálnak. Egy neve elhallgatását kérő forrás szerint a találkozót azért tartják a belga fővárosban, mert Benjamin Netanjahu miniszterelnök megtiltotta a minisztereknek, hogy Washingtonba látogassanak, amíg nem kap meghívást a Fehér Házba.
Izrael közölte az orosz kormánnyal, nagyon aggódik amiatt, hogy az ukrajnai háborúban egyre erősödik az Iránnal folytatott katonai együttműködése, és hogy Teheránt fejlett fegyverrendszerekkel látja el, mondta Benjámin Netanjahu miniszterelnök az izraeli képviselőknek egy zárt ajtós meghallgatáson, melyről a Walla hírportál riportere, Barak Ravid számolt be, három, az ülésen jelenlévő képviselőt idézve. Izrael Moszkvával való kapcsolata nagyon érzékeny kérdéssé vált az orosz invázió kezdete óta. Az orosz invázió óta Izraelre nyomást gyakorolt az Egyesült Államok és más nyugati országok, hogy tegyen többet Ukrajna támogatásáért, beleértve a katonai segítségnyújtást is. Izrael csakúgy, mint Magyarország, nem hajlandó támadó fegyverrendszereket adni Ukrajnának, de az Oroszországnak nyújtott növekvő iráni katonai segítség lassan arra késztetheti Izraelt, hogy többet tegyen Kijev segítéséért.
A nemrég megkezdett ukrán ellentámadás mutatja, hogy Kijev képes visszafoglalni területeket, ami azt bizonyítja, hogy a szövetségesek katonai támogatása változást hoz a harctéren – jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben. Jens Stoltenberg a NATO-tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozására érkezve azt mondta, noha nem látható, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a békére, vagy a béketárgyalásokra készülne, tudnia kell, hogy nem győzhet a harctéren. „Ha azt akarjuk, hogy Ukrajna majd eredményesen vegyen részt a béketárgyalásokon, további területeket kell visszaszereznie, ahhoz pedig fegyverekre van szüksége” – fogalmazott. Kijelentette: Oroszország nukleáris retorikája felelőtlen és veszélyes, emellett új nukleáris „képességekbe fektetett”, a fegyverek egy részét a szövetséges országok közelébe, a NATO keleti szárnyának határára telepítették. Mindez nem indokolja, hogy a NATO változtasson nukleáris berendezkedésén – húzta alá.
Az éves karbantartási munkálatok sikeres lezárása után újraindult a földgázszállítás Magyarországra a Török Áramlat vezetéken keresztül, így a betárolás menetrendszerűen halad tovább a téli időszakra – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Szentpéterváron. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy eredményesen véget értek a karbantartási munkálatok, így a hét elején az orosz fél újraindította a Magyarország földgázellátását alapvetően biztosító Török Áramlatot, és a tranzit mostanra elérte a normál menetrend szerinti mennyiséget, így idén is sikeresek lesznek a kormány betárolási törekvései. „A magyarországi földgáztárolók feltöltése a téli időszakra jól, menetrendszerűen halad” – húzta alá. Kiemelte, hogy a betárolt mennyiség már fedezi hazánk éves fogyasztásának több mint 37 százalékát, míg Európában ez az érték átlagosan alig több mint 21 százalék. „Tehát jóval az európai töltöttségi szint fölött vagyunk, jóval felkészültebbek vagyunk a téli időszakra, mint az európai átlag” – fogalmazott.
Albin Kurti koszovói miniszterelnök mindenáron háborút akar kirobbantani – hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb elnök a szerbiai közszolgálati televízióban, miután a szerb rendőrség a koszovói különleges rendőrség három tagját fogta el Szerbiában. A szerb köztársasági elnök elmondta milyen lépéseket tesz Pristina, hogy fokozza a feszültséget Szerbia és Koszovó között. Hozzátette: attól tart, hogy átlépték a Rubicont, és nehéz lesz visszatérni a normális kerékvágásba. „Válaszúthoz értünk, ahol azt kell eldönteni, hogy békét vagy háborút akarunk-e” – fogalmazott.
Li Csiang kínai miniszterelnökkel egyeztetett Pekingben Mahmúd Abbász palesztin elnök. A megbeszélések során az idén beiktatott Li „a kínai nép régi barátjának” nevezte Abbászt, aki „fontos lépéseket tett a kínai-palesztin kapcsolatok előmozdítása érdekében”. A látogatáson tartózkodó Abbász, ahogy arról mi is beszámoltunk, az előző nap Hszi Csin-ping kínai elnökkel is egyeztetett, mely során a felek kitértek az izraeli-palesztin békefolyamatra és a kétállami megoldás fontosságát hangoztatták. Peking régóta tart fenn diplomáciai kapcsolatokat a Palesztin Hatósággal, azonban a térségben mind ez idáig elsősorban gazdasági szerepet vállalt. Év eleje óta már több vezető politikus is ellátogatott Kínába, köztük Emmanuel Macron francia államfő és Ursula von den Leyen, az Európai Bizottság elnöke is, június 18-án pedig várhatóan Pekingbe érkezik Antony Blinken amerikai külügyminiszter is.
Időjárás:
Ma erősen felhős égbolt lesz a meghatározó. Többfelé kell számítani esőre.
Este mindenütt megszűnnek a záporok, helyenként kiderül az ég.
A hőmérséklet jellemzően 20 – 25 fok között alakul.
