A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.06.08.
Orbán Viktor miniszterelnök és kormányának tagjai részt vettek a 2024. második félévi magyar EU-elnökség tanácsi formációit elnöklő miniszterek felkészítő fórumán.
Aláírásgyűjtésbe kezd a Momentum a magyar oktatás érdekében – jelentette be Donáth Anna, a párt európai parlamenti képviselője.
Jariv Levin izraeli igazságügyi miniszter szerdán kijelentette, hogy a jelenlegi rendszer szerinte diszkriminatív a politikai jobboldallal szemben és „méltatlan” a demokráciához.
Felrobbantották a Togliatti-Odessza ammóniavezetéket Ukrajnában, az incidensnek polgári sebesültjei vannak – jelentette be Igor Konasenkov orosz altábornagy.
Belföldi hírek:
Orbán Viktor miniszterelnök és kormányának tagjai szerdán részt vettek a 2024. második félévi magyar EU-elnökség tanácsi formációit elnöklő miniszterek felkészítő fórumán a Karmelita kolostorban – tájékoztatott Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. Magyarország megkezdte a felkészülést az európai uniós elnökségre – jelentette be a miniszterelnök. „Tapasztalatban, felkészültségben nincs hiány; kormánya második elnökségére készül, ami Európában szinte példa nélküli” – hangsúlyozta. Készen állunk az Európa előtt álló kihívások összehangolt, hatékony kezelésére – mondta Orbán Viktor. Megköszönte az Európai Tanács főtitkársági kollégáinak, Didier Seeuws általános és intézményi politikáért felelős főigazgatónak valamint Agnieszka Bartol kommunikációs főigazgatónak, hogy elfogadták a meghívást, és Budapestre látogattak, hogy a két napos felkészülési értekezleten megosszák tapasztalataikat a magyar miniszterekkel.
A kormány háborús időben is megvédi a magyar családokat: a jövő évi költségvetésben a háború és az azzal járó rendkívüli kiadások ellenére is 3300 milliárd forintot fordít a családtámogatásokra és a családi adókedvezményekre – közölte a kormányszóvivő a kormány hivatalos közösségi-oldalára feltöltött videónyilatkozatában. Szentkirályi Alexandra emlékeztetett: az Országgyűlés hamarosan megkezdi a 2024-es költségvetés tárgyalását, és ilyenkor mindig az a kérdés, hogy mire mennyi jut. „Ráadásul most háborús idők vannak, rendkívüli kiadások terhelik az országot, többet kell költeni az ország biztonságára, az energiavásárlásra és védeni kell a munkahelyeket is” – fűzte hozzá. A kormányszóvivő közlése szerint a kormány egy nagyon erős családtámogatási rendszert épített ki, amelyet minden gazdasági kihívás vagy politikai támadás ellenére fenntartott, évről évre bővített.
A pedagógusok béremelése már rég elindulhatott volna, ha a baloldal politikusai nem akadályozzák meg, hogy Magyarország megkapja a neki járó uniós forrásokat – vélekedett Nacsa Lőrinc. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakciószóvivője kifejtette: minden idők legnagyobb pedagógusokat érintő béremelése jöhet, az ezt megalapozó törvény már a parlament előtt van. Most már csak arra várnak, hogy Brüsszel fizesse ki végre a Magyarországnak jogosan járó uniós forrásokat – jegyezte meg Nacsa Lőrinc. Rámutatott: a pedagógusok, a tanárok béremelése már rég elindulhatott volna, ha a baloldal politikusai szerinte nem akadályozzák meg, hogy Magyarország megkapja a neki járó forrásokat.
Aláírásgyűjtésbe kezd a Momentum a magyar oktatás érdekében – jelentette be a párt európai parlamenti képviselője. Donáth Anna a Széll Kálmán téren felállított aláírásgyűjtő pultok előtt elmondta, korábbi kezdeményezésük támogatását kérik a társadalom minden tagjától, hogy az Európai Bizottság kösse az uniós források kifizetését a tanárok és diákok három követelésének teljesítéséhez. Azonnali 50 százalékos pedagógusbéremelésre van szükség, vissza kell vonni a pedagógusok új életpályájáról szóló előterjesztést, azaz a státusztörvényt, valamint átfogó oktatási reformot kell kidolgozni – sorolta a követeléseket.
Külföldi hírek:
Jariv Levin izraeli igazságügyi miniszter szerdán kijelentette, hogy folytatja az igazságszolgáltatás átalakítását, mert a jelenlegi rendszer szerinte diszkriminatív a politikai jobboldallal szemben, „érvénytelen” és „alkalmatlan” a bírák kiválasztására, és „méltatlan” a demokráciához. Azzal egy időben beszélt, hogy a Knesszet arra készül, hogy megválassza két képviselőjét az igazságügyi kinevezési hatóságba. A Knesszet emelvényéről szólva Levin nem mondta, hogy nem hajlandó összehívni a bírói kiválasztási bizottságot – a testületet, amely az igazságügyi rendszer átalakításának középpontjában áll, de rettentően bírálta annak jelenlegi összetételét.
Soron kívül magyar állampolgárságot kapott Izraelben „Széna téri vadmacska”, a holokauszt túlélő, majd 1956-os harcos Tova Meir. A soron kívül megítélt magyar állampolgárságot Panyi Miklós parlamenti és stratégiai államtitkár adta át a 96 éves holokauszt túlélőnek, aki 1956-ban a Széna téri felkelőcsoportban harcolt, majd elhagyta Magyarországot. „Nagyon örülök az állampolgárságnak. Úgyis magyar vagyok, hát legyen állampolgárságom is” – mondta Tova Meir a rendezvény után, melyen kibucának egész közössége köszöntötte az idős asszonyt, s a helyi kórus énekelt a beszédek között. Munkásságát Ron Lusztig, a magyarajkú izraeliek cfáti emlékmúzeumának igazgatója és Panyi Miklós méltatta. Fantasztikus élettörténet, az ellenállás, az élni akarás, az újrakezdés története – hangsúlyozta Panyi Miklós.
Várható, hogy idén júliusban az izraeli belügyminisztérium változtat az eddigi gyakorlaton, és csak egy év után ad ki útlevelet a visszatérési törvény alapján az országba érkező új bevándorlóknak, az oléknak. A Kneszet törvényelőkészítő bizottsága már jóváhagyta azt a törvénytervezetet, miszerint július 10-től visszaállítják az egyéves tartózkodási kötelezettséget, és csak annak elteltével adnak ki izraeli útlevelet az új bevándorlóknak. A törvényjavaslat alapján a belügyminiszter mindaddig megtagadhatja az útlevél kiadását az izraeli visszatérési törvény alapján érkezett új bevándorlóknak, amíg nem bizonyított, hogy az olé életvitelszerűen Izraelben él, azaz egy évig legalább ideje 75%-át az országban tölti. A mostani jogszabálytervezet kezdeményezői szerint korábban meredeken megemelkedett az olyan új bevándorló olék száma, akik anélkül kaptak izraeli útlevelet, hogy valójában letelepedtek volna Izraelben.
Folytatódik a nyomozás a szombati súlyos terrortámadás ügyében, amelyben három harcos elesett az egyiptomi határon. Valószínűleg a nyomozás az incidens kudarcainak és esetleges mulasztásainak láncolatára irányul. A terrortámadás után nehéz és megrendítő beszélgetés zajlott Ido Szaad ezredes, a Paran-dandár parancsnoka és a Gepárd-zászlóalj férfi és női harcosai között. A harcosok azt állították, hogy ésszerűtlen egyedül vagy párban lenniük az egész őrködés alatt magukra hagyva, hozzátéve, hogy még az elit egység katonái sem csinálnak ilyet. Hozzátették, hogy nem rendelkeznek éjjellátó eszközzel, egyes pozíciókban nincs rádiójuk és nincs kerámia védőmellényük sem. Ráadásul azt mondták, hogy néha át kell kiabálniuk a közeli poszton állóknak, hogy beszélhessenek velük. A parancsnok azt válaszolta, hogy a posztokat beton elemekkel erősítik meg, és kerámia védőmellényeket is biztosítanak.
Személyesen fogja vezetni a jövő héten a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) küldöttségét Ukrajnában, a zaporizzsjai atomerőműnél esedékes következő látogatáson Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója. „A kahovkai vízerőmű duzzasztógátjának aggodalmat keltő lerombolása után személyesen fogom vezetni a jövő héten a NAÜ támogató missziójának következő, megerősített rotációját a zaporizzsjai atomerőműnél” – írta a főigazgató a Twitteren az APA osztrák hírügynökség jelentése szerint. Ez „fontos momentum a nukleáris biztonság szempontjából” – fűzte hozzá. Grossi bejelentése előtt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tájékoztatta a NAÜ főigazgatóját a duzzasztógát felrobbantásának várható következményeiről az Ukrinform ukrán hírügynökség jelentése szerint.
Elkezdődött a Vatikán béketeremtésre irányuló humanitárius diplomáciai missziója Matteo Zuppi bíboros kijevi látogatásával. Az Olasz Püspöki Kar elnöke a pápa különleges küldöttjeként az ukrán fővárosban politikai vezetőkkel találkozott. A misszió célja az, hogy enyhítse a feszültséget a konfliktusban álló felek között és felmérje, mik lennének Ukrajna számára az igazságos béke feltételei. Az olasz sajtó elemzései szerint a találkozó kellemes légkörben zajlott és igen értékes tárgyalásokra került sor. Zuppi bíboros a több száz ártatlan civil lemészárlásának helyszínére, Bucsába is ellátogatott. A bíboros célja az volt, hogy meghallgassa és behatóan megismerhesse az ukrán fél álláspontját, majd beszámoljon róla Ferenc pápának. A szentatya ezt követően dönt majd arról, hogy mik legyenek a következő diplomáciai lépések.
Felrobbantották a Togliatti-Odessza ammóniavezetéket Ukrajnában, az incidensnek polgári sebesültjei vannak – jelentette be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerdán. A tábornok szerint terrorcselekmény történt, amelyet ukrán diverzánsok követtek el a Harkiv megyei Maszljutivka település közelében. Közölte, hogy a sebesültek, akik között nincsenek orosz katonák, orvosi ellátásban részesültek. A beszámoló szerint az ammónia maradványait a vezeték sérült szakaszain keresztül elvezetik ukrán területről. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a vezeték helyreállítása egy-három hónapig is eltarthat, amennyiben a helyszín megközelíthető lesz. Hangsúlyozta, hogy Oroszország mindent meg fog tenni az incidens kivizsgálása érdekében. Azt állította, hogy Kijev az egyetlen fél, amely nem érdekelt a csővezeték működésének helyreállításában.
Európának stratégiai autonómiára van szüksége, ugyanis a kontinens rosszul fog járni, ha önálló döntési képesség és érdekérvényesítés nélkül állandóan más világpolitikai szereplők kottájából játszik – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Párizsban. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a francia szenátus külügyi és védelmi bizottságával folytatott tárgyalást követően elmondta, hogy elsősorban az ukrajnai háborúról és annak következményeiről egyeztettek. „– A háború következményeként Európa rendkívüli mértékben meggyengült politikailag és gazdaságilag” – figyelmeztetett. – „Politikailag azért, mert az elmúlt egy év, három hónap és két hét nem volt elegendő arra, hogy mi itt, Európában elérjük azt, hogy közelebb kerüljünk a békéhez, nem tudtuk megállítani ezt a háborút” – mutatott rá.
Bár a legtöbb zsidó szervezet és zsidó vezető támogatja Joe Biden amerikai elnök múlt héten bejelentett, példátlanul széleskörű stratégiáját az antiszemitizmus elleni küzdelemről, néhányan egy csipetnyi kritikával fűszerezték a hozzászólásaikat. Az egyik legbefolyásosabb zsidó szervezet, a Ronald Lauder elnök által vezetett Zsidó Világkongresszus megköszönte a Fehér Háznak az új tervet, de némi célzott kritikát is megfogalmazott: „Konkrét tettekre van szükség, nem csak szavakra” – fogalmazott a Zsidó Világkongresszus a Fehér Ház stratégiájára reagáló közleménye. Egy másik befolyásos zsidó szervezet, a B’nai B’rith is reagált az új tervre. A B’nai B’rith elnöke, Seth J. Riklin, és vezérigazgatója, Daniel S. Mariaschin közleményében úgy fogalmazott, hogy „csalódottak, amiért a dokumentum megemlíti az antiszemitizmus Nexus definícióját”. Hozzátették, hogy „úgy gondoljuk, hogy ez a definíció lehetővé teszi Izrael gyűlölködőbb nemezisei számára, hogy ellenségeskedésüket Izrael „éles kritikája” mögé rejtsék.
Dél-Korea és Izrael 18 millió dollár, azaz mintegy 6,2 milliárd forint értékű beruházási megállapodást írt alá szerdán Szöulban a robottechnológia és a mesterséges intelligencián alapuló technológiák terén, hogy fellendítsék a kétoldalú együttműködést a fejlett ipari ágazatokban is – közölte a dél-koreai ipari minisztérium. A megállapodást a Szöulban tartott üzleti szemináriumon írták alá, amelyen Li Csang Jang dél-koreai kereskedelmi, ipari és energiaügyi miniszter és Eli Kohen izraeli külügyminiszter mellett száznál is több kormányzati képviselő és cégek küldöttei vettek részt mindkét országból. Összesen hat megállapodást kötöttek, a közös beruházások értéke meghaladja a 18 millió dollárt. A projektek között szerepel egy idősek gondozására szolgáló robot kifejlesztése, valamint egy, a mesterséges intelligencián alapuló számítógépes platform kialakítása is. A többi megállapodás olyan ágazatokban teszi lehetővé a fejlesztési együttműködést, mint a biotechnika, az intelligens mobilitási szolgáltatások, a kiberbiztonság vagy az automata járművezetési technológiák.
Időjárás:
Ma is többnyire erősen felhős égbolt lesz a jellemző. Helyenként azonban kisüthet a nap.
Este kisebb záporok, zivatarokra kell számítanunk.
A hőmérséklet jellemzően 23 – 27 fok köré emelkedik.
