Benjámin Netanjahu: Ez egy 250 millió sékelig terjedő egyszeri támogatás a házas jesiva tanulók számára

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.05.23.Tamím bin Hamad ál-Száni katari emír fogadta Orbán Viktor miniszterelnököt Dohában.

Az LMP elfogadhatatlannak tartja, hogy Debrecenben egy második akkumulátorgyár is épüljön – mondta Csárdi Antal.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megállapodott a Jahadut Hatorával egy 250 millió sékelig terjedő egyszeri támogatásban a házas jesiva tanulók számára.

Másfél év után Bahrein ismét nagykövetet küld Libanonba, helyreállítva ezzel a Bejrút és Manáma között másfél éve megszakadt diplomáciai kapcsolatokat.

Belföldi hírek:

Tamím bin Hamad ál-Száni katari emír fogadta Orbán Viktor miniszterelnököt Dohában. A magyar kormányfő mellett részt vett a megbeszélésen Varga Mihály pénzügyminiszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója és Korom Ferenc nagykövet is – tájékoztatott a Miniszterelnöki Sajtóiroda. A katari tárgyalások napirendjén a kétoldalú energetikai, gazdasági és pénzügyi együttműködés fokozása, újabb beruházási lehetőségek feltérképezése és a világpolitika aktualitásai szerepeltek. A magyar delegáció célja Magyarország energiabiztonságának fokozása, az ukrajnai háború kapcsán pedig a békés, diplomáciai rendezés támogatása a káros szankciós és háborús politika erőltetése helyett – közölte Havasi Bertalan. Orbán Viktor hétfői videójában arról beszélt, hosszú, kimerítő és eredményes tárgyalást folytatott az ország vezetőjével, a katari emírrel.

Óriási a nyomás az ukrajnai fegyverszállítások, az újabb szankciók ügyében, azonban a kormány ennek ellenére sem adja fel a béke melletti elkötelezettségét és a nemzeti érdekeit – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy továbbra is harcias a hangulat, a tagállamok többsége a magyar kormánnyal szemben hisz abban, hogy a háborúnak lehet katonai megoldása, miközben ez a harcok elhúzódásának kockázatával jár. Aláhúzta, hogy óriási a nyomás az Európai Békekeret következő 500 millió eurós részletének elfogadása és az Oroszországgal szembeni tizenegyedik szankciós csomag jóváhagyása érdekében is. „A nyomás ellenére sem adjuk fel a béke iránti elkötelezettségünket, a nyomás ellenére sem adjuk fel a kárpátaljai magyar közösség védelmét, a nyomás dacára sem adjuk fel a nemzeti érdek képviseletét” – figyelmeztetett.

Átadták hétfő délelőtt a 3-as metró Lehel téri és Nagyvárad téri, megújult állomásait, amelyek kora délután kapcsolódnak be az utasforgalomba. Ezzel befejeződött a metróvonal öt és fél évig tartó rekonstrukciója. Az utolsóként felújított állomások átadásán, a 3-as metróvonal rekonstrukciójának záróeseményén, a Nagyvárad téri állomáson Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter azt mondta: a beruházás nemcsak Budapestnek és Magyarországnak, hanem az Európai Unió (EU) számára is fontos. A felújítással a kormány, a főváros és az EU együttműködése kézzelfoghatóan is testet öltött – jelentette ki, hozzáfűzve: bízik abban, hogy a jövőben, az uniós források megérkezésével, több ilyen együttműködésnek adhatnak majd teret. Karácsony Gergely főpolgármester köszönetet mondott a kormánynak, az EU-nak, a beruházásban közreműködőknek, valamint megköszönte a Budapesten közlekedők türelmét. Azt mondta, a metróvonal felújítása nagy kihívás volt a városnak, de azt reméli, hogy amikor a megújult, akadálymentesített metrót használják az emberek, azt fogják gondolni, hogy megérte.

Az LMP elfogadhatatlannak tartja, hogy Debrecenben egy második akkumulátorgyár is épüljön, ott valójában egyetlen gyárra sincs szükség – mondta Csárdi Antal, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese. A politikus kijelentette: az akkumulátorgyárak idehozatala sem gazdasági, sem fenntarthatósági szempontból nem érdeke Magyarországnak. Az üzemek százmilliárdos nagyságrendű támogatásokat kapnak, eközben a kormány mintegy ezermilliárd forint értékű infrastrukturális beruházást végeztet miattuk; a gyárak a munkaerőt külföldről hozzák majd be, később robotizálnak, és a kedvezmények miatt átlagosan 4 százaléknyi adót fizetnek a nyereségük után – sorolta kifogásait. Csárdi Antal szerint arra sincs érv, miért kell termőföldeket, valamint a víztartalékot feláldozni az akkumulátorgyárakért. Kijelentette azt is: az üzemek a nyereségüket kiviszik majd az országból, miközben a környezetterhelés Magyarországot érinti.

Külföldi hírek:

A hétfői Kneszet plénumban zajló állami költségvetésről és a mellé csatolt salátatörvényekről szóló vita hátterében Benjámin Netanjahu miniszterelnök hivatala az ultraortodoxokkal fennálló válság megoldásán dolgozott, és megállapodott a Jahadut Hatorával egy 250 millió sékelig terjedő egyszeri támogatásban a házas jesiva tanulók számára. A Likud kijelentette, hogy az összeg a koalíciós alapok részét képezi, és nem fogja átlépni a jelenlegi költségvetési keretet. Egy koalíciós forrás szerint az ultraortodoxokkal kötött megállapodás üzenet Itamar Ben-Gvirnek. A megállapodás szerint minden házas jesiva tanuló legfeljebb 2500 sékelt kap, amivel kompenzálják a január-júniusi havi fizetések közötti rést, ennek teljes összege elérheti a 250 millió sékelt is. Az esetleges további költségvetési igényeket kizárólag az ultraortodox oktatási koalíciós alapok fel nem használt többletéből finanszírozzák.

Az Otzma Jehudit képviselője, Limor Son Har Melech telepes aktivista szerint a 2005-ös kivonulási törvény egy részét hatályon kívül helyező, márciusban elfogadott törvény végső célja négy kiürített zsidó település újratelepítése a Nyugati part északi részén. A megjegyzést annak nyomán tette, hogy Bezalel Smotrich pénzügyminiszter, aki egyben a védelmi minisztérium minisztere is, bejelentette, hogy egy új katonai rendelet hatályon kívül helyezi az izraelieknek az egyik ilyen volt település, Homesh területén való letelepedési tilalmát. Son Har Melech, aki Homesh lakója volt, mielőtt 18 évvel ezelőtt kiürítették, élesen bírálta az IDF Központi Parancsnokságának parancsnokát, Yehuda Foxot, aki kiadta a parancsot, mivel az csak Homesh területére vonatkozott, és nem terjesztették ki a másik három településre.

Matthew Miller amerikai külügyminisztériumi szóvivő közleményben bírálta Itamar Ben Gvir nemzetbiztonsági miniszter templomhegyi látogatását. „Aggodalommal tölt el bennünket a provokatív látogatás a jeruzsálemi Templomhegyen/Haram al-Sarifban és az azt kísérő retorika is. Ezt a szent helyet nem szabad politikai célokra használni, és felszólítunk minden felet, hogy tartsa tiszteletben szentségét” – mondta Miller. „Tágabb értelemben megerősítjük az Egyesült Államok régóta fennálló álláspontját, amely támogatja a jeruzsálemi szent helyek történelmi status quóját, és hangsúlyozzuk Jordánia különleges szerepét a jeruzsálemi muszlim szent helyek őrzőjeként” – zárult az amerikai külügyminisztérium nyilatkozata.

Közvetlen tárgyalások folynak az izraeli-szaúdi járatok indításáról. Amerikai tisztviselők közölték az izraeliekkel, hogy erőfeszítéseket tesznek a megállapodás megkötésére még június előtt, amikor a mekkai zarándoklat megkezdődik. Egy izraeli tisztviselő azt mondta, hogy folynak a tárgyalások arról, hogy Izraelből közvetlen járatok induljanak Dzsiddába a Mekkába zarándoklók számára, és becslések szerint egy hónapon belül létrejöhet a megállapodás. Az izraeli muszlimoknak eddig Jordánián keresztül kellett utazniuk, hogy teljesítsék vallási kötelességüket a zarándoklaton.

Másfél év után Bahrein ismét nagykövetet küld Libanonba, helyreállítva ezzel a Bejrút és Manáma között másfél éve megszakadt diplomáciai kapcsolatokat – jelentette be hétfőn Abdallah Bouhabib libanoni külügyminiszter. A tárcavezető – akit az al-Dzsumhúríja című libanoni lap idézett – azt mondta, bahreini kollégája az Arab Liga dzsiddai csúcstalálkozóján értesítette a döntésről, melyet Nadzsib Mikáti libanoni elnök is üdvözölt. Bahrein Szaúd-Arábiával, Kuvaittal és az Egyesült Arab Emírségekkel együtt 2021 októberében hívta haza nagykövetét, miután Libanon akkori távközlési minisztere, George Kordahi bírálta a Szaúd-Arábia vezette arab koalíció beavatkozását a jemeni polgárháborúba.

Helyreállították a zaporizzsjai atomerőművet tápláló távvezetéket, így a nukleáris létesítmény az ukrán energiarendszerről kap áramot – közölte az Ukrenerho ukrán áramszolgáltató vállalat. A közlemény szerint az orosz erők reggeli légitámadása ellenére Ukrajna energiarendszere stabilan működik, a megtermelt áram elegendő a fogyasztói igények fedezésére. Ugyanakkor a keleti országrészben, Dnyipro város közelében megrongálódott több nagyfeszültségű vezeték, emiatt leállt a régió egyik nagy teljesítményű erőműve, valamint számos alállomás és elosztórendszer is. Emiatt a zaporizzsjai fogyasztóknál átmenetileg nem volt áram, de a szakemberek tartalékrendszerekkel már helyreállították a fogyasztók áramellátását. Az Ukrenerho tájékoztatása szerint az újabb orosz légicsapások ellenére éjszaka – amennyiben csökken a lakossági fogyasztás – folytatódik az ukrán áramexport Moldovába és Lengyelországba, és Ukrajna nem szorul árambehozatalra külföldről.

Megkezdődött az előzetes aknamentesítés az orosz hadsereg által elfoglalt Bahmutban – közölte Gyenyisz Pusilin, a kelet-ukrajnai Donyecki terület Moszkva által megbízott vezetője hétfőn a Rosszija 24 hírtelevízióval. Pusilin szerint nagyon aprólékos és nehéz munka vár a tűzszerészekre, tekintettel a „felszabadított” Donyeck megyei városban lezajlott harcok léptékére. Elsőrendű feladatnak nevezte azoknak a helyeknek az ellenőrzését, ahol civilek tartózkodhatnak. Közölte, hogy az orosz fegyveres erők folytatják az előrenyomulást Marjinka és Avgyijivka körzetében. Jevgenyij Prigozsin, a város bevételében kulcsszerepet kapott Wagner magánhadsereg alapítója a sajtószolgálata által közzétett hangüzenetben megerősítette, hogy megkezdődött az aknamentesítés.

Örményország kész elismerni Azerbajdzsán területi integritását, amely magában foglalja Hegyi-Karabahot is, azzal a feltétellel, hogy Baku szavatolja az ottani örmény lakosság biztonságát – jelentette ki Nikol Pasinján örmény miniszterelnök. „Örményország elismeri Azerbajdzsán 86,6 ezer négyzetkilométeres területét, feltételezve, hogy Azerbajdzsán is kész elismerni Örményország területi integritását 29,8 ezer négyzetkilométeren. Azerbajdzsán 86,6 ezer négyzetkilométere magában foglalja Hegyi-Karabahot is” – mondta Pasinján. Hozzátette: „A hegyi-karabahi örmények jogainak és biztonságának kérdését a Baku-Sztyepanakert formátumban kell megvitatni”. Reményét fejezte ki, hogy a felek mielőbb meg tudnak állapodni a békemegállapodás aláírásáról. Kijelentette: „Örményország továbbra is elkötelezett a régió békeprogramja mellett.

A biztonsági együttműködés fokozásáról állapodtak meg hétfőn Szöulban Dél-Korea és az Európai Unió csúcstalálkozóján. Jun Szuk Jol dél-koreai elnöknek az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével közösen kiadott nyilatkozata szerint egyetértettek abban, hogy stratégiai párbeszédet kezdenek egy jövőbeni biztonsági partnerség kiépítése érdekében. Arról is megállapodtak, hogy olyan területeken is magasabb szintre emelik az együttműködést, mint a klímaváltozás, a kereskedelem és az ellátási láncok, valamint az egészségügy. Jun Szuk Jol a találkozót követő sajtótájékoztatóján azt mondta: „Dél-Korea és az Európai Unió fontos partnerei egymásnak, azonosan gondolkodnak az olyan egyetemes értékekről, mint a szabadság, az emberi jogok és a jogállamiság”.

Időjárás:

Ma is folytatódik a meleg, túlnyomóan napos idő.

Este mindenütt kisebb felhősödés kezdődik, kisebb esőre is számítani kell.

A hőmérséklet jellemzően 24 – 28 fok köré emelkedik.