„A liberalizmus már nem pártnév, hanem életforma” – Szent-Iványi István szerint a parlamentből eltűnt, de a társadalomban tovább él
Breuer Péter vendége ezúttal Szent-Iványi István volt, volt külügyi államtitkár, nagykövet, európai parlamenti képviselő és egykori pártelnök. A beszélgetés középpontjában az állt, van-e még helye a liberalizmusnak a magyar politikában, mit jelenthet az új kormány külpolitikai iránya, és hogyan változhat Magyarország viszonya Izraelhez, az Európai Unióhoz és a saját diplomáciai apparátusához. A volt diplomata szerint a liberalizmus nem tűnt el, csak már nem pártformában jelenik meg, hanem a társadalom gondolkodásában.
Nincs liberális párt, de a liberalizmus nem tűnt el
A beszélgetés egyik alapkérdése az volt, maradt-e bármi a magyar politikában abból a liberális hagyományból, amelynek Szent-Iványi egykor ismert szereplője volt. A válasza szerint pártszinten valóban eltűnt ez az irány, de ettől még nem veszett el. Úgy fogalmazott: „Én liberálisnak tartom magam.” Azt is hozzátette, hogy a liberalizmus szerinte ma már nem feltétlenül zászlóra írt pártnév, hanem sokkal inkább a társadalom szövetébe beépült gondolkodásmód.
Szerinte az emberi jogok, a kisebbségi jogok és a szabadságjogok iránti érzékenység továbbra is jelen van Magyarországon, csak már nem külön politikai márkaként működik. A liberalizmust ezért „metaideológiának” nevezte: olyasminek, ami sok ember életfelfogásában ott van, akkor is, ha nem nevezik nevén.
Izraelben létrejöhet az ellenzéki fordulat
A beszélgetés másik hangsúlyos témája az izraeli politika volt. Szent-Iványi örömmel beszélt arról, hogy Jaír Lapid és Naftali Bennett közös politikai konstrukcióban gondolkodnak, mert ebben valós alternatívát lát Benjamin Netanjahu jelenlegi politikájával szemben. Nem tagadta, hogy kritikusan szemléli Netanjahu személyét és kormányzását, ezért fontosnak tartja, hogy Izraelben létrejöhessen egy új koalíció.
Külön jelentőséget adott annak, hogy Lapid hajlandó háttérbe lépni a szélesebb együttműködés érdekében. Azt mondta, ez annak a jele, hogy a személyes ambícióknál fontosabb lett az ország politikai állapota. Szent-Iványi személyes szálat is megemlített: jó kapcsolatban volt Lapid édesapjával, Tomi Lapiddal, akit nagyra tartott, és akinek örökségét a fia szerinte továbbviszi.
„Trump mondhatja, hogy őt támogatja, de ez nagyon durva”
Erős kritikával szólt Donald Trump egyik nyilatkozatáról is, amelyben az amerikai elnök Izraellel kapcsolatban olyan hangot ütött meg, amelyet Szent-Iványi elfogadhatatlannak tart. Egyértelműen úgy fogalmazott: „Ez nagyon durva.” Szerinte az, hogy egy szövetséges ország vezetője nyíltan beleszóljon egy másik állam demokratikus döntéseibe, túlmegy a támogatás határán.
A magyar helyzetre áttérve azt mondta: az Európai Unió részéről is volt politikai szimpátia az ellenzéki változás iránt, de szerinte ez nem hasonlítható ahhoz a nyílt és személyes beavatkozáshoz, amit Trump képviselt. Úgy látja, az uniós vezetők reakciója részben abból fakadt, hogy Orbán Viktor hosszú ideje rendre akadályozta az európai döntéshozatalt.
A diplomatáknál nem jöhet újabb tisztogatás
A leendő új kormány külpolitikai mozgásteréről szólva Szent-Iványi arról beszélt, hogy a diplomáciában szükség lesz cserékre, de nem lehet mindent egyetlen politikai söpréssel megoldani. Szerinte vannak kulcspozíciók – például Berlin, Brüsszel vagy London –, ahol indokolt lehet a váltás, mert ezek a helyek közvetlenül megjelenítik a kormány politikáját. Ugyanakkor a teljes külügyi apparátus lecserélése nemcsak lehetetlen, hanem szakmailag is káros volna.
Abban bízik, hogy a következő időszak inkább a közszolgálati logika megerősítéséről fog szólni, és nem újabb tisztogatási hullámról. Szerinte az lenne a helyes, ha a diplomaták szakmai tudása kerülne előtérbe, és nem az, ki melyik politikai korszakban került pozícióba.
Franciaország és Európa jövője is fordulóponthoz ér
A beszélgetés végén szóba került Franciaország is, ahol Szent-Iványi szerint az ország jövője és egyben az európai projekt stabilitása is nagyban függ attól, mi történik a következő választásokon. Elismerte, hogy a bevándorlás kérdése ma már nagyon sok országban valós társadalmi feszültség, és a szélsőségesebb pártok előretörését részben ez magyarázza.
Ugyanakkor abban reménykedik, hogy a radikálisnak tartott erők közül is lesznek olyanok, amelyek kormányzati helyzetben szelídülnek, ahogy ezt Giorgia Meloni példáján is látni véli. Európa jövője szerinte most azon múlik, lesznek-e olyan politikai szereplők, akik képesek rendet tenni anélkül, hogy szétvernék az együttműködés kereteit.
Szent-Iványi István a beszélgetés végére sem lett kevésbé sarkos: a parlamentben ma nincs liberális párt, de attól még a szabadságpárti gondolkodás nem tűnt el. Csak már nem zászlókon, hanem reflexekben, döntésekben és életformákban él tovább.
