„Már új miniszterelnök alatt találkozunk” – migráció, Izrael és Trump játszmája a Heti TV stúdiójában
Seres Attila ezúttal Fináli Gábor rabbival, Kovács Andrással és M. Kende Péterrel beszélgetett a Világ zsidó szemmel legújabb adásában. A műsorban egyszerre került terítékre az Európai Parlament migrációs állásfoglalása, az izraeli belpolitika egyik legélesebb törésvonala, valamint az iráni–amerikai–izraeli konfliktus következő szakasza. A közös kérdés most is ugyanaz volt: ami történik, az jó-e a zsidóknak – és ha nem, mennyire kell aggódni miatta.
Ki mondhatja meg, meddig szabad bírálni az illegális migrációt?
Az adás első témája az Európai Parlament legutóbbi állásfoglalása volt, amely a migrációról szóló közbeszéd határait feszegeti. A vita középpontjába gyorsan az a kérdés került, hogy hol húzódik a határ a felelős bírálat és a megbélyegzés között, és ki jogosult ezt a határt meghúzni.
Seres Attila azt vetette fel, hogy ez a kérdés a magyar zsidó közösség biztonságát is közvetlenül érinti, hiszen a tömeges iszlamista bevándorlás hatása Nyugat-Európában már régóta látható. M. Kende Péter szerint ugyanakkor nem látszik, hogy Európa vissza akarna térni a 2015 előtti állapotokhoz, vagyis a teljesen kontrollálatlan beengedéshez. Fináli Gábor ennél tovább ment: szerinte 2015 óta az európai társadalmak megtanulták, mit jelent a nyakló nélküli bevándorlás, ezért ez a mostani próbálkozás inkább jogi és retorikai visszaszorítás, mint valódi fordulat.
A vita egyik legérzékenyebb pontja a szólásszabadság kérdése volt. Seres Attila attól tart, hogy ha az illegális migráció bírálata is fokozatosan tabuvá válik, abból később sokkal súlyosabb korlátozások nőhetnek ki. A stúdió többsége ezzel szemben úgy látta, hogy az Európai Parlament állásfoglalása önmagában még nem jelent közvetlen veszélyt, és nem valószínű, hogy valódi, kikényszeríthető tilalommá alakul.
A harediek és a hadsereg: ez lehet az izraeli választás egyik fő kérdése
A műsor második nagy témája az izraeli belpolitika volt. Seres Attila azt vetette fel, hogy a közelgő izraeli választások egyik kulcskérdésévé válhat a haredi, vagyis ultraortodox közösségek katonai szolgálata. A vita nem új, de a háborús helyzet miatt sokkal élesebbé vált: miközben Izrael egyszerre több fronton áll nyomás alatt, egyre nehezebb megindokolni, hogy egy jelentős társadalmi csoport miért marad kívül a közös teherviselésen.
Fináli Gábor részletesen elmagyarázta, hogy a haredi közösség ellenállása nem pusztán gyakorlati, hanem mélyen teológiai és kulturális természetű. Szerinte ők nem egyszerűen attól tartanak, hogy katonák lesznek, hanem attól, hogy a hadsereg mint „olvasztótégely” kiszakítja őket abból a vallási világból, amely egész identitásukat meghatározza. A hadseregben női kiképzőtisztek vannak, vegyes rendezvények vannak, más szabályok szerint élnek – vagyis az ultraortodox közeg szemében nemcsak szolgálatról, hanem életforma-vesztésről is szó van.
Ugyanakkor az is elhangzott: a kérdés már nem söpörhető félre. A háborúban elesett katonák, a hadirokkantak és az ismétlődő mozgósítások súlya alatt az izraeli társadalom egyre kevésbé fogadja el ezt a kivételezett helyzetet. A stúdióban többen úgy látták, hogy ez a vita az őszi kampány egyik döntő törésvonalává válhat.
Trumpnak van terve – vagy már csak sodródik?
A harmadik blokkban ismét a közel-keleti háború került elő. Seres Attila abból indult ki, hogy az amerikai–izraeli fellépés mögött mégiscsak van valamiféle stratégiai vízió: Irán meggyengítése, a kínai–orosz–iráni tengely lazítása, és a térség erőviszonyainak tartós átrendezése. A többiek jóval szkeptikusabbak voltak.
Kovács András szerint a fő probléma az, hogy az eredeti cél, Irán nukleáris képességeinek felszámolása, továbbra sem látszik teljesültnek. Fináli Gábor még keményebben fogalmazott: szerinte Irán nem Irak, nem Líbia és nem Afganisztán, ezért az a logika, amely gyors térdre kényszerítéssel számolt, eleve hibás volt. M. Kende Péter pedig arra emlékeztetett, hogy Donald Trump mindezt nem erre a mandátumra kapta, és ha az amerikai választók úgy érzik, hogy beleragadt egy újabb közel-keleti konfliktusba, annak belpolitikai ára lehet.
Tűzszünet van, de a kérdések maradtak
A beszélgetés végén szó esett arról is, hogy az adás felvételének idején éppen fegyverszünet van, de ettől még a válság korántsem zárult le. A Hormuzi-szoros helyzete, Irán további lépései és az izraeli stratégiai célok mind nyitott kérdések maradtak.
A stúdióban nem alakult ki teljes egyetértés arról, hogy Izrael most valóban közelebb került-e a tartós biztonsághoz. Abban viszont igen, hogy a következő hetek nemcsak a Közel-Kelet, hanem Magyarország szempontjából is meghatározóak lesznek. A műsor végén Seres Attila már arra utalt: a következő adásban jó eséllyel már új miniszterelnök alatt ülnek majd ugyanebben a stúdióban.
