A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.04.17.
Idén is országszerte tartottak megemlékezéseket, április 16-án Budapesten ismét elindult az Élet Menete, Izrael Állam budapesti nagykövete is felszólalt.
Az LMP – Magyarország Zöld Pártja tisztelettel emlékezik a holokauszt magyarországi áldozataira, írták a párt tárelnökei.
Ma van a Holokauszt Túlélők Jogaiért Hatóság a Holokauszt Mártírjai és Hősei Emléknapja.
„Példátlan véres harcok zajlanak a város agglomerációjának közepén” – mondta Szerhij Cserevátyi, Ukrajna keleti katonai parancsnokságának szóvivője.
Belföldi hírek:
Magyarországon minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása. A holokauszt első, magyar zsidókat is érintő tömegmészárlása 1941. augusztus 27-28-án az ukrajnai Kamenyec-Podolszkijban történt, ahol a német SS 23 ezer zsidót végzett ki, többségük Magyarországról kitoloncolt, javarészt hontalan ember volt. Magyarország német megszállása után a Sztójay-kormány sorra hozta a zsidóellenes jogszabályokat a sárga csillag viselésétől a kerékpárok beszolgáltatásán át a zsidók lakásának igénybevételéig. Majd megjelent a gettósításról szóló rendelet, amelynek értelmében a kisebb települések zsidóságát nemre és korra tekintet nélkül összegyűjtötték, majd gettókba, gyűjtőtáborokba szállították őket. Budapesten csillagos házakba zsúfolták a zsidónak minősített embereket. A tömeges deportálások 1944. május 15-én kezdődtek. Az Adolf Eichmann által irányított német törzskar a magyar közigazgatás és a csendőrség közreműködésével néhány hónap alatt 437 ezer vidéki zsidót hurcolt haláltáborokba, Auschwitzba napi négy szerelvény, összesen 147 vonat indult. Budapest zsidóságának elhurcolását Horthy Miklós kormányzó a nemzetközi tiltakozás hatására július 6-án leállította.
Idén is országszerte tartottak megemlékezéseket, április 16-án Budapesten ismét elindult az Élet Menete, amelynek résztvevői a Koltói Anna tértől sétáltak a Bethlen Gábor téri zsidó munkaszolgálatosok emlékművéhez. Az idei séta a munkaszolgálatosoknak állított emléket, a menet körülbelül 1,5 kilométeres útvonala Budapest két munkaszolgálatos emlékműve között haladt. A megemlékezés a Koltói Anna téren, a munkaszolgálatosok emlékművénél kezdődött. A téren beszédet mondott az idei menet díszvendége, Katharina von Schnurbein, az antiszemitizmus elleni harc és a zsidó élet támogatásának európai bizottsági koordinátora, illetve Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael Állam budapesti nagykövete és David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. A megemlékezésen a rabbinikus teendőket Tótha Péter Joel, a Magyar Honvédség vezető tábori főrabbija látta el. A menetet Verő Tamás főrabbi és Michel Gourary, az Élet menete nemzetközi szervezetének európai igazgatója indította el.
Radnóti Miklós Töredék című 1944-es versével emlékezett meg a holokauszt magyarországi áldozatairól Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. A vidéki Magyarországról a történelmi források szerint 400-500 ezer zsidó honfitársunkat hurcolták el. Radnóti Miklós költőt – akit korábban munkaszolgálatra köteleztek – a Győrhöz közeli Abdánál lőtték agyon.
Az LMP – Magyarország Zöld Pártja tisztelettel emlékezik a holokauszt magyarországi áldozataira, írták a párt tárelnökei. Schmuck Erzsébet és Ungár Péter leírta: Történelmünk egyik legszomorúbb fejezete 1944. április 16-án kezdődött, amikor zsidó honfitársainkat gettósították és deportálták. A gyűlöletkeltés több százezer ártatlan áldozattal járt, melynek áldozatai és társtettesei is magyarok voltak. Nem fogunk megfeledkezni azokról, akik szenvedtek és életüket vesztették a történelem egyik legsötétebb időszakában. A holokauszt emlékeztet bennünket arra, hogy mindig figyeljünk a gyűlöletre és a megkülönböztetésre, és hogy az ilyen cselekedetek soha ne forduljanak elő újra. Adózunk az áldozatok emléke előtt, és tanulnunk is kell a múlt bűneiből. Társadalmunk jövőjét a szolidaritásra, az egymás és a jövő generációk iránti felelősségre, az emberi méltóság feltétlen tiszteletére kell építenünk.
Felháborodott tweet-sorozatban kelt ki az izraeli 14-es csatorna újságírója a budapesti széder-esten történtek miatt, aki még az izraeli külügyminisztériumot is megkereste az ügyben. „Ó szégyen, ó szégyen: egy antiszemita a széder-asztalnál – a Biden-adminisztráció pártfogása alatt!” – írta Gilad Zwick. Zwick emlékeztetett arra is, Gyöngyösi korábban a náci Németországhoz hasonlította Izraelt, továbbá arra, hogy a Jobbik most az Orbán Viktor vezette magyar kormány ellenében egyesült ellenzék része. Az újságíró, hanem megkereste az izraeli külügyet is, hogy megtudja, mit gondol a diplomáciai testület a történtekről. Szűkszavú, de üzenettel is felérő választ kapott, amit szintén kitweetelt. Mint írta, „azután az este után, amikor az antiszemita vezért és holokauszttagadót vendégül látta Biden nagykövete Budapesten, a külügyminisztérium élesen odaszúrt a Fehér Háznak: Izrael állam folyamatosan elítéli és kerül minden érintkezést a szélsőséges-szélsőjobboldali Jobbik nevű párttal és tagjaival az antiszemita és Izrael-ellenes álláspontjuk miatt” – nyilatkozta az izraeli külügy.
Külföldi hírek:
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök találkozott az idei fáklyagyújtókkal az este a Yad Vasemben megrendezésre kerülő éves holokauszt-emlékünnepség előtt. Netanjahu meghallgatta a holokauszt-túlélők személyes vallomásait, akik idén fáklyákat gyújtanak, és akiket azért választottak ki, mert történetük illeszkedik az idei év témájához, amely a „zsidó ellenállás a holokauszt idején” címet viseli. „Az önök történetei az emberi szellem és a népünkben rejlő lélek nagyságának példaképei” – mondta Netanjahu a csoportnak. „Az önök személyes történetei összefonódnak nemzeti újjászületésünk történetével, és ezt semmi sem illusztrálhatja jobban”.
Ma van a Holokauszt Túlélők Jogaiért Hatóság a Holokauszt Mártírjai és Hősei Emléknapja. A megemlékezésre készülve vasárnap friss adatokat tettek közzé a túlélőkről, és 2023-as helyzetükről Izraelben. Az adatok szerint jelenleg 147 199 túlélő és a holokauszt idején elkövetett antiszemita atrocitások áldozata él Izraelben, akiknek átlagéletkora 85,8 év. Az Izrael Államban ma elismert túlélők 63%-a Európában – többségük, 37%-uk (55 300 túlélő) a volt Szovjetunió területén született. Romániában 16 635, Lengyelországban 7 554 , Bulgáriában 3 992, Magyarországon 2 065 és Németországban 1 952 született. Továbbá a túlélők 37%-a Ázsiából és Észak-Afrikából származik. Marokkóból és Algériából 27 765, akik antiszemita támadások és különféle korlátozások célpontjai voltak a Vichy-rezsim alatt. Irakból 16 137 származik, akik az 1941. júniusi Farhud-pogrom túlélői. Míg 9969 származik Líbiából és Tunéziából, mindkét ország faji törvényeket hozott és a zsidókat kényszermunkatáborokba küldte. Az Izrael államban ma élő túlélők 60%-a nő, számuk körülbelül 89 ezer. A túlélők 21%-a (kb. 31 ezren) betöltötte a 90-et, közülük 1161-en a 100-at. A legfiatalabb túlélők 76 évesek, 1946-os születésűek, akik nem a háború alatt születtek. Az este világszerte számos megemlékezés veszi kezdetét.
A szombat kimenetele után országszerte ismét izraeliek százezrei tüntettek a koalíció tervezett igazságügyi felülvizsgálati reformja ellen. Több mint 150 helyen tartottak a tervezett igazságügyi reform elleni demonstrációt, a helyi médiumok becslése szerint a tel-avivi fő rendezvényen 150 000-en vettek részt, és további tízezrek országszerte. Eközben a jobboldali Im Tircu szervezet 12 helyen tartott ellentüntetést a kormány és az igazságügyi rendszer megváltoztatásának támogatására, de a néhány miniszter részvételével hirdetett rendezvények, ezúttal nem vonzottak nagy tömegeket. Netanján, a kormányt támogató rendezvény egyik helyszínén Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter, rendőrökkel körülvéve szólt híveihez. „A reform mellett vagyunk! Az Izraeli Védelmi Erők katonáinak! Izrael Államért!” – mondta a nagyjából mindössze 150 egybegyűlt tüntető előtt, miközben a rendőrség által gondosan elkülönített helyen, a jogszabály ellen mintegy 24 ezres tömeg vonult fel, jelentette.
A kormánykoalíció Izraelben azt mondta, hogy a Knesszet nyári ülésszakának folytatásakor egy olyan törvényjavaslatot kíván előterjeszteni, amely jelentősen korlátozza a minisztériumi jogi tanácsadók hatáskörét – még akkor is, ha a tervezett igazságügyi reform számos más elemét visszatartja. Ma az elnöki rezidencián folytatódnak a Likud, a Jesh Atid és a Nemzeti Egység küldöttségei közötti „mélyreható” megbeszélések és egyeztetések az igazságügyi reform „alapvető kérdéseiről” – közölte Herzog irodája.
Az Izraeli Védelmi Erők, a Sabak belbiztonsági szolgálat és a határrendészet harcosai az éjszaka letartóztattak négy gyanúsítottat a Júdea és Szamária-szerte végzett razziák során. Az egyik terrorista tevékenységgel gyanúsított személyt Azzun faluban, az Efráim Regionális Dandár területén, Kalkília és Tulkarem körül tartóztatták le. A művelet során két robbanóeszközt dobtak egy izraeli katonai járműre, a harcosok tömegoszlató eszközökkel reagáltak. A másik három gyanúsítottat Huszan faluban tartóztattak le, az Etzion Regionális Dandár területén. A gyanúsítottakat átadták a biztonsági szolgálatoknak kihallgatásra. Az izraeli erők körében sérülés nem történt.
Oroszország és az orosz ortodox egyház szembeszáll a globális új pogánysággal – jelentette ki Kirill orosz pátriárka a moszkvai a Megváltó Krisztus székesegyházban bemutatott húsvéti liturgiát követő beszédében. Elmondta, nem értenek egyet az emberi civilizációnak ezzel az irányával. Putyin elnök az orosz lakossághoz intézett húsvéti üzenetében méltatta az orosz ortodox egyháznak és más keresztény felekezeteknek a történelmi és kulturális örökség megőrzése, a kulcsfontosságú társadalmi problémák megoldása, a család intézményének megerősítése, a fiatalok nevelése, a vallások és nemzetek közötti kapcsolatok harmonizálása érdekében tett erőfeszítéseit.
Az ukrán hadsereg példátlanul véres harcokról számolt be Bahmut városában, miközben a közeli Szlovjanszk lakóépületeit ért orosz támadás halálos áldozatainak száma tizenegyre emelkedett. A szombaton jelentett harcokról az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy a Wagner zsoldoscsoport harcosai két további területet foglaltak el Bahmutban. „Példátlan véres harcok zajlanak a város agglomerációjának közepén” – mondta Szerhij Cserevátyi, Ukrajna keleti katonai parancsnokságának szóvivője. „Katonáink mindent megtesznek a véres és ádáz harcokban, hogy ledarálják az ellenség harci képességét és megtörjék a morálját. Ezt minden nap, a város minden szegletében sikeresen teszik” – nyilatkozta a szóvivő.
Újabb kormányellenes tüntetésre került sor vasárnap Prágában. A Vencel-téren összegyűlt több tízezer tüntető előtt felszólalók élesen bírálták az országban tapasztalható drágulást, a gyógyszerhiányt, az állami költségvetés magas hiányát, követelték az Ukrajnának nyújtott segítség korlátozását, Csehország kilépését a NATO-ból és a Petr Fiala vezette jobbközép kormány lemondását. Szerintük a kabinetnek nem az ukránok, hanem a csehek problémáinak megoldásával kellene foglalkoznia. A szegénység ellen meghirdetett mintegy kétórás megmozdulást a parlamenten kívüli Jog, Tisztelet, Szakértelem nevű párt szervezte. A Vencel-téri tüntetők cseh zászlókat lengetve kormányellenes jelszavakat skandáltak. Jindrich Rajchl, a PRO elnöke kijelentette, hogy a cseh lakosság mai elszegényesedéséért a kormány felelős, ezért mihamarabb távoznia kell.
Lech Kaczynski lengyel elnök, valamint a fedélzeten lévő többi 95 ember elleni merénylet címén kezdeményez eljárást a 2010-es szmolenszki légikatasztrófa ügyében az illetékes minisztériumi vizsgálóbizottság – közölte a testület elnöke, Antoni Macierewicz. A politikus a légikatasztrófa 13. évfordulója alkalmából nyilatkozott a PAP hírügynökségnek. A 2010. április 10-én történt tragédia évfordulója idén húsvét hétfőjére esett, ezért a hivatalos évfordulós megemlékezéseket hat nappal elhalasztották. Macierewicz bejelentése szerint a bűncselekmény gyanúját megfogalmazó, az ügyészséghez benyújtandó bizottsági jelentés a Lech Kaczynski lengyel elnök ellen elkövetett merényletről, valamint a fedélzeten lévő többi 95 ember meggyilkolásáról szól. A bizottság által nyert legfontosabb bizonyítóanyag az elnöki repülőgép roncsain talált robbanóanyagok mennyisége, valamint a gép megsemmisítésének számítógépes rekonstrukciója – közölte Macierewicz.
Időjárás:
Ma is folytatódik az általában erősen felhős idő.
Este helyenként és időnként kisebb záporok is kialakulhatnak.
A hőmérséklet jellemzően 12 – 18 fok köré emelkedik.
