A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.03.26.
Három fontos szavazásra is készül a parlament a jövő héten.
A jegybank elnöke a gazdasági reformok folytatását szorgalmazta.
Németországban holnap gyakorlatilag megbénul a közlekedés.
Mától ismét nyári időszámítás van: az órákat egy órával kellett előre tekerni.
Hírek:
A magyar orvosok kétharmada már jelezte, hogy kamarai tag akar maradni, noha egy nemrég elfogadott új törvény értelmében ez már nem kötelező. Ezt közölte a Magyar Orvosi Kamara elnöke, aki azt is megerősítette, hogy az érintetteknek a jövő hét végéig kell megerősíteni maradási szándékukat. Kincses Gyula azt is elmondta, jogi segítséget nyújtanak azoknak az orvosoknak, akik nem akarják aláírni az új ügyeleti rendszerről szóló szerződésüket. Utalt rá, hogy több megyében is levélben fenyegették meg az aláírást megtagadókat. A Miniszterelnökséget vezető miniszter cáfolta, hogy bárkit megfenyegettek volna. Gulyás Gergely azt mondta, az ügyeleti ellátás mindenütt folyamatos és jó színvonalon működik. Szerinte a kamara veszélyeztette a betegek megfelelő ellátáshoz való alapjogát.
A pedagógusok többsége továbbra is közalkalmazott lenne. Erről tanúskodik egy felmérés, amelynek eredményeit a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke ismertette. Totyik Tamás utalt azokra a sajtóhírekre, amelyek szerint a Belügyminisztérium új jogállást vezetne be a pedagógusoknak, az úgynevezett köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt. Azt is elmondta, az érintettek elégedetlenek a jelenlegi minősítési és értékelési rendszerrel, valamint a tanfelügyelettel is. A megkérdezettek azt is szorgalmazták, hogy munkájukat objektíven szempontok alapján ismerjék el. Az alelnök úgy vélte, a pedagógusokat szakmailag kellene segíteni a problémák megoldásában. Bürokratikus szemlélet helyett segítő, ösztönző fejlesztésre van szükségük – mondta.
A parlamentben a tervek szerint jövő pénteken tartják a zárószavazást a módosított idei költségvetésről. A büdzsét a kormány a múlt év végén rendeletben alakította át, de aztán elküldte az országgyűlésnek jóváhagyásra. A pénzügyminiszter azzal indokolta a gyors változtatás kényszerét, hogy az elhúzódó háború és a szankciós energiaválság gyökeresen megváltoztatta a gazdasági körülményeket. Varga Mihály a legfőbb célnak változatlanul a családok, a nyugdíjasok, a munkahelyek és a gazdaság védelmét, valamint Magyarország biztonságának garantálását nevezte. Az ellenzéki képviselők a vitában a decemberi rendelet visszavonását szorgalmazták. Úgy vélték, a rendeleti kormányzással kiüresítik az Országgyűlés jogkörét, így a legfontosabbat, a büdzsé megalkotásnak jogát is.
Eközben a jegybank elnöke ismét kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját. Matolcsy György rövid időn belül harmadszor fogalmazott meg éles bírálatot, ezúttal új könyvének bemutatóján. Szerinte Magyarország ismét letért az egyensúlyi növekedés pályájáról és elakadt a reformfolyamat, amelyhez vissza kellene térni. Emlékeztetett rá, hogy 2010 után ismét megkezdődött a felzárkózás, amely azonban az utóbbi három évben újra elakadt. Úgy vélte, a sikerhez bátor reformok kellenek és a hazai erősségekre kell építeni. Utóbbiak között említette a tehetséget, a tudást, az egyetemeket, a gyógyító Magyarországot, az élelmiszeripart és a Kárpát-medencét.
Az országgyűlés a tervek szerint holnap szavaz Finnország NATO-csatlakozásának jóváhagyásáról. Emlékezetes, hogy a finnek Svédországgal együtt jelentkeztek a szövetségbe és a tagállamok túlnyomó többsége már mindkettő esetében ratifikálta a bővítést. A magyar kormánypártok viszont a múlt hét végén azt közölték, külön szavaznak a két északi ország csatlakozásáról. Kövér László házelnök szerint a magyar kormány támogatja és erkölcsi kötelességének tartja a jóváhagyást. Azt mondta, a svéd tagságról is rövidesen szavaznak, szavai szerint nem Magyarország lesz az utolsó a sorban. A svéd kormányfő a héten tartott brüsszeli uniós csúcson mindenesetre megkérdezte magyar kollégáját, miért választották külön a svéd és a finn jelentkezést. Ulf Kristersson utalt rá, korábban erről nem volt szó.
Néhány héten belül másodszor nyilvános szópárbajt vívott a magyar külügyminiszter és a budapesti amerikai nagykövet. Szijjártó Péter kifogásolta, hogy az amerikai külügyminisztérium szokásos évi országjelentésében elmarasztalták Magyarországot. Washingtonban aggasztónak tartották a jogállamiság helyzetét, az emberi jogok érvényesülését, a sajtószabadság korlátozását és a burjánzó korrupciót is. Szijjártó úgy fogalmazott – idézem – „hogy Magyarországon mi a helyzet, bízzák a magyar emberekre, akik kellően érettek ahhoz, hogy eldöntsék, mi nekik a jó”. Az amerikai nagykövet erre úgy reagált, hogy a miniszter szavai kísértetiesen emlékeztetnek a Kreml szólamaira. David Pressman felidézte, amikor hasonló ügyekben bírálták az oroszokat, azok mindig azzal érveltek, hogy csak ne avatkozzanak be egy másik ország belügyeibe.
A parlament a jövő héten szavaz a kormánypárti képviselők által benyújtott békepárti határozati javaslatról. A kancelláriaminiszter reményét fejezte ki, hogy minden politikai erő támogatja majd. Mint mondta, egy éve a magyar állampolgárok világosan állást foglaltak a béke ügyében, a határozattal pedig megerősíthetik ezt a nyilvánvaló választói akaratot. Gulyás Gergely úgy fogalmazott, Magyarország továbbra sem szeretne belekeveredni az ukrajnai háborúba, tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmaz. Megerősítette, hogy hazánk nem vesz részt a fegyverszállításokban, de aktívan támogatja a NATO védelmi képességeinek megerősítését célzó akciókat és humanitárius eszközökkel segíti Ukrajnát is.
A korábbi orosz elnök szerint hadüzenettel érne fel, ha a nemzetközi közösség megpróbálná letartóztatni Vlagyimir Putyint. Így reagált Dmitrij Medvegyev arra, hogy a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság nemzetközi elfogatóparancsot adott ki az orosz elnök ellen. Ezt azzal indokolták, hogy Putyin a felelős több ezer ukrán gyermek jogellenes internálásáért Oroszországba, ami háborús bűncselekménynek minősülhet. Medvegyev azt sem tartotta kizártnak, hogy egy hiperszonikus rakétát lőnek ki az Északi-tengeren cirkáló orosz hajóról a hágai bíróságra. Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője elítélte a moszkvai fenyegetőzést. Josep Borrell kijelentette: megvédik a bíróságot minden olyan külső beavatkozástól, amelynek célja az igazságszolgáltatás akadályozása és a nemzetközi büntető rendszer aláásása.
A francia elnök vállalja a népszerűtlenséget, de nem adja fel az óriási tiltakozást kiváltó nyugdíjreform megvalósítását. Emmanuel Macron azt is közölte, az új rendelkezésnek, amelyet a múlt héten a nemzetgyűlés megkerülésével fogadtak el, az év vége előtt hatályba kell lépnie. Szerinte ez az ország érdeke. A franciák jelentős többsége több mint két hónapja folyamatosan tiltakozik a tervezet ellen, amely 62-ről 64 évre emeli a nyugdíjkorhatárt. A tüntetések mellett a héten már utcai zavargások is voltak. Macron jelezte, hogy a hatóságok nem tűrnek el semmilyen rendbontást. Ugyanakkor elmondta, hogy szeretné újraindítani a párbeszédet a szociális partnerekkel a munkafeltételekről, mert – szavai szerint – érti a tiltakozók „igazságérzetét”.
Németországban holnap gyakorlatilag megbénulhat a közlekedés. Több szakszervezet ugyanis közös sztrájkfelhívást tett közzé. A munkabeszüntetés érinti majd a távolsági, a térségi és a helyi közlekedést, a repülőtereket, az autópálya-üzemeltető társaságokat, valamint a vízügyi és hajózási igazgatási szerveket is. Előre figyelmeztettek, hogy az egész országban késésekkel, sőt a közlekedési szolgáltatások teljes leállásával kell számolni. A sztrájk oka, hogy lényegében megfeneklettek a béremelési tárgyalások. A munkavállalók azzal érvelnek, hogy a világjárvány idején lemondtak a megfelelő emelésekről, most viszont már elfogyott a türelmük és a fizetések jelentős növelését várják.
Izraelben mostantól csak akkor függeszthetik fel hivatalából a kormányfőt, ha maga közli, hogy fizikai vagy szellemi okokból nem képes ellátni hivatalát. Többek között ezt tartalmazza az az új törvény, amelyet egyetlen szavazat többséggel fogadott el a kneszet. Ráadásul a jelenlegi miniszterelnök, Benjamin Netanjahu is szavazhatott, mert a parlament jogtanácsa nem ítélte ezt összeférhetetlennek. Mindez azt is jelenti, hogy a jobboldali kormánytöbbség folytatja az igazságügyi rendszer korábban meghirdetett, de hatalmas tiltakozást kiváltó átalakítását. Már közölték, hogy a jövő hét minden napján lesz parlamenti ülés, mert a zsidó húsvét, a pészach előtt szavazni akarnak a legfelsőbb bíróság összetételét megváltoztató törvényről.
A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára hazaárulásnak nevezte, amiért magyarországi zsidókat küldtek halálba a II. világháború idején. Latorcai Csaba azt mondta, a holokauszt nemcsak a magyar zsidóság, hanem az egész magyar történelem egyik legnagyobb tragédiája. Szerinte napjainkban különösen fontos az emlékezés, mert a világ most újra békétlen. Utalt a közvetlen szomszédságunkban dúló háborúra és az egyre súlyosabb méretű újkori népvándorlásra. A második világháború idején mártírhalált halt munkaszolgálatosok kőszegi emlékhelyénél arról is beszélt, hogy Nyugat-Európában egyre riasztóbb méreteket ölt a vallási türelmetlenség, amely nem kíméli, és fenyegeti azokat, akik akár zsidónak, akár kereszténynek vallják magukat. A Kőszeg határában létesített munkatáborban 1944 novembere és 1945 márciusa között 2500 zsidó munkaszolgálatos halt meg.
Az európai országoknak elvileg jövőre kell dönteniük, hogy a téli vagy a nyári időszámítást akarják véglegesíteni. Az Európai Parlament már négy éve megszavazta, hogy eltörlik az óraátállítást, de a viták elhúzódtak és a koronavírus járvány idején nem is ez volt a fő kérdés. A lényeg az, hogy mára virradóra ismét egy órával előre kellett állítani az órákat, miután megkezdődött a nyári időszámítás. Magyarországon először 1954 és 1957 között volt érvényben a kétféle időszámítás, majd hosszabb szünet után 1980-ban vezették be újra. A viták középpontjában az áll, hogy mi a fontosabb, az energiatakarékosság, vagy a folyamatos változtatásnak az emberi szervezetre gyakorolt káros hatása.
Időjárás:
Az időjárás viszont nincs tekintettel arra, hogy már nyári időszámítás van. Egész nap felhős marad az ég, estére azonban még jobban beborul. Akkor már többfelé lehet eső is. Időnként megerősödik a szél. A hőmérséklet napközben még 14 és 19 fok között alakul, estére azonban 1 és 8 fok közé hűl le a levegő. A jövő héten pedig hideghullám érkezik, hajnali fagyokkal.
