Az izraeli parlament elfogadta a miniszterelnök hivatalviselésre alkalmatlannak ítélését, valamint felfüggesztését akadályozó törvényt

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.03.24.

Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón a Heti TV több kérdésére is válaszolt.

A kormány továbbra is minden támogatást meg fog adni a beruházásokhoz az egészségügyi innováció területén – jelentette ki Szijjártó Péter.

Az izraeli parlament elfogadta a miniszterelnök hivatalviselésre alkalmatlannak ítélését, valamint felfüggesztését akadályozó törvényt.

Véget ért a Lengyelország és Izrael közötti évek óta tartó válság, jelentette ki Eli Cohen izraeli külügyminiszter.

Belföldi hírek:

Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón a Heti TV több kérdésére is válaszolt. Elsőként arra voltunk kíváncsiak, mi a kormány véleménye az amerikai külügy jelentéséről, amelyben Magyarországgal is foglalkoznak, valamint arra is, mit gondol a kormány az USA-ból érkező folyamatos „jó tanácsokról”? Gulyás Gergely válaszában elmondta, Magyarország továbbra is szövetségesként tekint az Egyesült Államokra, hiszen 24. éve vagyunk közösen tagjai a NATO-nak, nem beszélve arról, hogy a két ország gazdasági kapcsolatai is kiválóak. Ugyanakkor az tagadhatatlan, tette hozzá a miniszter, hogy a jelenlegi amerikai adminisztráció politikáját meghatározó csoportok-személyek erősen támadják Magyarországot, annak kormányával egyáltalán nem értenek egyet. A Heti TV arra is kíváncsi volt, fenn kívánja-e tartani a kormány az ársapkákat. A miniszter emlékeztetett korábbi válaszára, mely szerint, amíg az infláció érezhetően nem mérséklődik, addig az ársapkák maradnak. Végezetül a Heti TV a közelgő ünnepek kapcsán az egyházak béketeremtő szándékaira, és azok hatásaira is kíváncsi volt. Gulyás Gergely kiemelte, ezek a szándékok nagyon fontosak, és mindenki reméli, hogy ezeket meg is hallják. Ám békét csak és kizárólag az államok köthetnek egymással, ezért is lenne fontos például az, hogy a magyar parlament egységesen támogassa a kormánypártok békejavaslatát.

Hazaárulás volt magyarországi zsidó testvéreink halálba küldése, akiknek vére az égbe kiált – mondta Latorcai Csaba, a területfejlesztésért felelős miniszterelnökségi parlamenti államtitkár Kőszegen, a második világháború idején mártírhalált halt munkaszolgálatosok emlékhelyénél mondott beszédében. Az emlékezés ma különösen fontos, mert a világ most újra a békétlen arcát mutatja, a közvetlen szomszédságunkban dúló szörnyű háború mellett egyre súlyosabb méretű újkori népvándorlásnak vagyunk szemtanúi és elszenvedői – közölte. Hozzátette: mindezzel együtt szemtanúi vagyunk annak is, hogy Nyugat-Európában egyre riasztóbb méreteket ölt az „eltörlés újkommunista kultúrájának nevében” a vallási türelmetlenség, amely nem kíméli és egyaránt fenyegeti a magukat zsidó vagy keresztény felekezetekhez vallókat.

A kormány továbbra is minden támogatást meg fog adni a beruházásokhoz az egészségügyi innováció területén, ahogyan az a tumordiagnosztikát forradalmasító megoldások kidolgozására irányuló projekt esetében is történt – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Patológiai Innovációs Inkubátor Kft. központjának megnyitó ünnepségén arról számolt be, hogy az átadással az első projekt megvalósítása is kezdetét veszi, amelynek keretében mesterséges intelligencia alapú orvosi berendezést fejlesztenek a daganatos betegségek, elváltozások gyorsabb és precízebb diagnosztizálása érdekében. Beszédében Szijjártó Péter leszögezte, hogy az államnak fontos feladata azon feltételek és környezet biztosítása, amely megfelelő ösztönző az innovációhoz, amely lehetővé teszi az eredményes fellépést a súlyos betegségekkel, illetve világjárványokkal szemben is. Kiemelte: az egészség a legértékesebb egyéni és közösségi vagyontárgyunk.

Külföldi hírek:

Az izraeli parlament elfogadta a miniszterelnök hivatalviselésre alkalmatlannak ítélését, valamint felfüggesztését akadályozó törvényt. Az izraeli jogrendszer átalakításának első törvényét a 120 tagú képviselőházban 61 honatya, az alaptörvény elfogadásához szükséges minimális többség támogatta. A törvény célja, hogy megvédje a hivatali felfüggesztéstől a miniszterelnököt. A törvény szerint ezentúl csak abban az esetben függeszthetik fel a kormányfőt, ha ő maga bejelenti, hogy fizikai vagy szellemi okokból nem képes ellátni hivatalát. Emellett akkor is elvehetik tőle a kormányfői széket, ha a kormánytagok 75 százaléka felfüggesztését kéri, a kérelmet szavazásra bocsátják a kneszetben, és ott legalább 85 képviselő támogatja az indítványt. A knesszet jogtanácsa engedélyezte a jelenlegi miniszterelnöknek, Benjamin Netanjahunak is a szavazást, nem akadályozta meg összeférhetetlenségre hivatkozva voksolását. A kneszet plénumát rendhagyó módon összehívják csütörtökön, s a jövő hét minden napján, hogy még pészach, a zsidó húsvét előtt megszavaztassák a legfelsőbb bíróság összetételét megváltoztató törvényt.

Az amerikai külügyminisztérium a telepeseket 2005-ben kitelepítő törvény hatályon kívül helyezése elleni tiltakozásul hívta be Mike Herzog nagykövetet. A Biden-kormányzat rendkívüli találkozóra hívta be Izrael amerikai nagykövetét a Külügyminisztériumba, amelynek célja a Knesszet által elfogadott törvény elleni tiltakozás jelzése volt, amely lehetővé teszi a Júdea és Szamária északi részének kiürített területeire történő letelepedést – mondta egy amerikai tisztviselő a The Times of Israelnek. Az Egyesült Államok által Mike Herzog nagykövet és Wendy Sherman külügyminiszter-helyettes találkozója után kiadott nyilatkozat szerint az amerikai tisztviselő „közölte az Egyesült Államok aggodalmát” a 2005-ös kivonulási törvény azon aspektusaival kapcsolatban, amelyek visszavonásáról a Knesszet szavazott, beleértve a telepek létesítésének tilalmát az említett terület északi részén. A két diplomata „megvitatta annak fontosságát is, hogy minden fél tartózkodjon az olyan cselekedetektől és retorikától, amelyek tovább gerjeszthetik a feszültséget a ramadán, a pészah és a húsvéti ünnepek előtt” – közölte a külügyminisztérium.

Eli Cohen izraeli külügyminiszter lengyel kollégájával folytatott szívélyes találkozója után kijelentette, hogy a két ország közötti kapcsolatokban évek óta tartó „válság” véget ért. A varsói találkozón Cohen és Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter megállapodást írt alá, amely kimondja, hogy újraindulnak az izraeli ifjúsági kirándulások a lengyelországi holokauszt helyszínekre – újraindítva ezzel egy régóta tartó programot, amelyet tavaly a folyamatos diplomáciai viták sorozatának részeként leállítottak. A Times of Israel beszámolója szerint az izraeli parlamentnek, a Knesszetnek jóvá kell hagynia a megállapodást ahhoz, hogy az hatályba léphessen. Lengyelország beleegyezett abba is, hogy a közeljövőben visszaküldi nagykövetét Izraelbe. A lengyel követet egyébként 2021-ben hívták vissza, egy olyan törvény elfogadása miatt, amely gyakorlatilag elzárta a háború alatt vagyonukat elvesztett családok leszármazottai által benyújtott kárpótlási igényeket.

Folytatódtak Franciaországban a tüntetések a kormány nyugdíjreformja ellen, a tiltakozók blokád alá vonták az ország északi részén lévő Dunkerque cseppfolyósítottföldgáz-terminálját. A terminál dolgozóinak szakszervezete azt közölte, a mai nap oldhatják fel a blokádot, ezt követően pedig gyűlésen vitatják meg a további lépéseket. A terminált működtető Fluxys azt közölte, hogy a blokád nyomán a termelést napi 70 gigawattórára korlátozták. Az olajfinomítókban dolgozók már több mint két hete akadályozzák az olajtározóknál a ki- és bejutást, ezért a töltőállomásokon fokozatosan romlik a helyzet, egy francia hírtelevízió összesítése szerint az üzemanyaghiány jelenleg a megyék ötödében érzékelhető. Egy ugyancsak francia lap azt közölte, hogy csütörtökön a tiltakozók az ország délnyugati részén fekvő Toulouse-nál lezártak egy autópályát is, a nyugat-franciaországi Rennes-ben pedig egy buszpályaudvart foglaltak el.

A már négy hónapja védekezésre kényszerülő ukrán erők a „nagyon közeli jövőben” ellentámadást fognak indítani az orosz csapatok ellen – mondta Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka. „A kelet-ukrajnai Bahmut elfoglalására törekvő Wagner csoport jelentősen meggyengült, és fogy az ereje. Hamarosan ki is használjuk ezt a lehetőséget, ahogy tettük azt korábban is Kijev mellett, Harkivban, Balaklijánál és Kupjanszknál” – közölte Szirszkij, felidézve a tavalyi év ukrán ellentámadásait, amelyek jelentős területek visszafoglalása révén fordulópontokat hoztak a háború menetében. Szirszkij egyike volt azoknak a legmagasabb rangú parancsnokoknak, akik a tavalyi ukrán ellentámadás stratégiáját kidolgozták. Az offenzíva során az ukrán hadsereg visszaverte a Kijev elleni orosz támadást, és visszavetette az orosz erőket Kelet-Ukrajnában 2022 második felében.

Oroszország 1500 páncélost akar gyártani idén, hogy az ukrajnai harctérre küldhesse őket – mondta Dmitrij Medvegyev, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese, volt államfő és miniszterelnök egy csütörtökön közzétett interjúban. Medvegyev hozzátette: a hadiipari komplexum teljes fordulatszámon dolgozik, és a fegyvergyárak többségében három műszakban termelnek. Megjegyezte: bár a Nyugat igyekszik elvágni Oroszországot a fontos alkatrészektől, és azt állítja, hogy az ország kifogy a tüzérségi lövedékekből, harckocsikból és rakétákból, a valóság ezzel szemben az, hogy csak idén 1500 páncélos gördül le a gyártósorról.

Időjárás:

Ma egy újabb melegfront alakítja az időjárásunkat. Mindenütt a napsütésé lesz a főszerep.
Este jellemzően mindenhol megvastagodhat a felhőzet, kisebb esőre is számítani kell.
A hőmérséklet jellemzően 20 – 24 fok köré emelkedik.