A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.03.22.
A kenyai és a nigeri védelmi miniszterrel tárgyalt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter Brüsszelben.
A kormány felelőtlen gazdaságpolitikájával magyarázta az MSZP társelnöke a magyarországi fogyasztói árak több mint 25 százalékos drágulását.
Az izraeli parlament, a kneszet megszavazta a telepeseket 2005-ben Ciszjordánia északi részéből kitelepítő törvény visszavonását.
A magyar elutasító állásponttól függetlenül Jens Stoltenberg NATO-főtitkár össze fogja hívni a NATO-Ukrajna Bizottság miniszteri szintű ülését – közölte Szijjártó Péter.
Belföldi hírek:
A levéltárak a magyar családok, és ezen keresztül az egész nemzet emlékezetét őrzik – mondta Novák Katalin köztársasági elnök kedden az alapításának 300. évfordulóját ünneplő Magyar Nemzeti Levéltárban, Budapesten. A köztársasági elnök kiemelte: a magyar történelem megismeréséhez, megértéséhez a magyar családok történeteinek megismerésével juthatunk közelebb. Mint mondta, ha a magyar családok megismerik saját történetüket, ezzel Magyarország múltját és jelenét is megismerhetik. Csak így, a saját múltunk és jelenünk megismerésén keresztül leszünk felvértezve arra, hogy a jövő kihívásaival szemben győzedelmeskedjünk, a jövő kulcsa a múlt és jelen megismerése – hangsúlyozta.
A kenyai és a nigeri védelmi miniszterrel tárgyalt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter Brüsszelben. A honvédelmi miniszter a Facebook-oldalán kedden közzétett videóban arról beszélt, Magyarország biztonsága nem a határainál kezdődik, „hanem annál sokkal messzebb”. Szalay-Bobrovniczky Kristóf megjegyezte: Brüsszelben a védelmi és külügyminiszterek találkozója mellett egy biztonságpolitikai konferencia is zajlik, amelyre számos afrikai ország képviselője is elment. A miniszter beszámolt arról: volt alkalma találkozni a kenyai és a nigeri védelmi miniszterrel, akikkel áttekintették országaik régre visszanyúló kapcsolatát, és azt, hogy a védelempolitika és a biztonság területén mit tudnak közösen tenni.
A képviselők nagyon szeretnének dolgozni, törvényeket elfogadni, ám ezekre csak a jövő héten kerülhet sor, mivel még mindig nem zárultak le a viták az Európai Bizottsággal, mondta Hollik István országgyűlési képviselő, a Fidesz kommunikációs igazgatója a Heti TV Pirkadat című műsorában. Kifejtette, az egész folyamat úgy zajlik, hogy megküldik Brüsszelnek a különböző törvényjavaslatokat, amelyeket csak akkor terjesztenek be itthon, ha ott azokra igent mondanak. Hozzátette, vannak előre megszabott határidők, a mostani helyzetre azt lehet mondani, nem a magyar kormány húzza az időt. Hollik István elmondta, nem hajlandók elfogadni, hogy Magyarországon egy nemzeti kereszténydemokrata kormány van, és van két olyan sarokpont, amiben nem lehet engedni. Ezek egyike a gyermekvédelmi törvény, a másik pedig a béke kérdése. Brüsszel a gyermekvédelmi törvény kapcsán pert indított Magyarország ellen. Ami a béke kérdését illeti, Hollik István szerint teljesen egyértelmű, hogy a béke jelenti a megoldást, csak így lesz vége a rettenetes pusztításnak, emberek értelmetlen halálának. Ám szerinte sajnos Európa és Amerika is a háború pártján van.
A kormány felelőtlen gazdaságpolitikájával magyarázta és „orbáni inflációnak” nevezte az MSZP társelnöke a magyarországi fogyasztói árak több mint 25 százalékos drágulását. Komjáthi Imre az ársapkák megtartása mellett érvelt. Az ellenzéki politikus azt mondta, az orbáni infláció két és félszer akkora, mint az uniós átlag, és messze a legnagyobb az Európai Unió tagállami között. Hozzátette: Magyarországon átlagosan több mint negyedével drágább az élet, mint egy éve, az élelemért 47 százalékkal többet kell fizetni a pénztáraknál, miközben uniós szinten csak 19,5 százalékkal drágultak az élelmiszerek. Szerinte nem magyarázható a szankciókkal a kiugróan rossz inflációs adat. Komjáthi Imre szerint az infláció oka egyértelmű: a kormány 4,1 százalékos különadót vetett ki az élelmiszerekre, miközben a magyarok fizetik Európa legmagasabb, 27 százalékos áfáját.
Külföldi hírek:
Az izraeli parlament, a kneszet megszavazta a telepeseket 2005-ben Ciszjordánia északi részéből kitelepítő törvény visszavonását. A végső szavazáson 31:18 arányban elfogadták annak a törvénynek a visszavonását, amely alapján 2005-ben kitelepítettek négy telepesfalut Ciszjordánia északi részéből, Szamáriából. Az indítványt támogatta több, az ellenzékhez tartozó jobboldali képviselő is. Az új törvény alapján az Ariel Saron miniszterelnök idején Észak-Ciszjordániában felszámolt Homes, Ganim, Kadim és Sanur telepesfalvak területére elvileg visszatérhetnek az izraeliek. Az új törvény életbe lépéséhez a továbbiakban az izraeli hadsereg központi parancsnokságának is engedélyt kell adnia az izraeli állampolgárok visszaköltözéséhez. Ha ez megtörténik, az egykori kitelepítési törvény hatályon kívül helyezése megerősíti a koalíció azon erőfeszítéseit, hogy legalizálják a jelenleg Homes helyén elfoglalt törvénytelen előőrsöt és az ott épült jesivát, amelyet 2005 óta többször is megpróbáltak helyreállítani a jobboldali telepesek.
Az Izraeli Védelmi Erők bejelentették, hogy sikerült megfejtenie a határ átlépés módját a Megiddo-csomópontnál robbantásos terrortámadást végrehajtó terrorista esetében, és teljesen kizárta annak lehetőségét, hogy Libanonból egy földalatti alagúton át jutott be Izrael területére. A katonai szóvivő kijelentette, hogy a hadsereg „továbbra is tanulmányozza és vizsgálja az incidenst, és levonja belőle a szükséges műveleti tanulságokat”. Biztonsági források kedden azt nyilatkozták a médiának, hogy létrát használt a behatoláshoz. A terrorista még múlt hét hétfőn lépett át Libanonból izraeli területre, és robbanószerkezetet helyezett el a 65-ös úton Megiddo közelében. A bomba felrobbanása után, amelyben egy szalemi lakos súlyosan megsérült, a biztonsági erők átfésülték a területet és úttorlaszokat állítottak fel. Az akció részeként a terroristát egy gyanús járműben lokalizálták majd likvidálták.
Németországnak örökké felelőssége lesz a holokausztban – szögezte le Friedrich Merz, a német ellenzéki Kereszténydemokrata Unió elnöke Izraelben. „A Németország által a zsidó nép ellen elkövetett borzalmas bűncselekmények mindig is fordulópontként szerepelnek majd a történelmünkben” – hangsúlyozta Merz a Jad Vasem holokauszt-emlékműnél. „Mindig emlékezni fogunk a holokauszt áldozataira és családtagjaikra. Németország felelőssége örökre megmarad” – tette hozzá. Merz látogatása során Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel és Jichák Hercog izraeli elnökkel is tárgyalt. Netanjahu csütörtökön találkozott Olaf Scholz német kancellárral Berlinben. A megbeszélés során Scholz aggodalmát fejezte ki a vitatott izraeli igazságügyi reform miatt, miközben biztonsági kérdésekben támogatásáról biztosította az izraeli kormányt.
Varsó csatlakozni fog az Ukrajna védelmi kapacitásainak növelését célzó közös lőszerbeszerzésről szóló európai uniós megállapodáshoz – jelentette be Piotr Müller lengyel kormányszóvivő. Müller annak kapcsán nyilatkozott a lengyel közszolgálati televíziónak, hogy Lengyelország nem szerepel a megállapodást hétfőn aláíró tizenhét uniós tagállam között. A szóvivő közölte: a megállapodás jóváhagyásával összefüggő lengyelországi eljárás folyamatban van. „Mivel az egyik legnagyobb lőszergyártóként mi kedvezményezettjei vagyunk ennek a projektnek, természetesen csatlakozunk hozzá” – tette hozzá. Mint elmondta, a megrendeléseket nagyrészt Lengyelország kapja, több olyan gyár, amelyek fontos szerepet töltenek be a lengyel hadsereg ellátásában. Müller rámutatott: az ukrán hadsereg lőszerszükségleteinek kielégítése az egyik legnagyobb problémát jelenti a harcokban.
Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök zárt ajtók mögött tárgyalt immár hivatalosan a Kremlben. Egyébként hétfőn a két vezető nem hivatalos megbeszélése mintegy négy és fél órán át tartott. A tegnapi tárgyalás után Vlagyimir Putyin orosz elnök „jó kiindulási alapnak” nevezte a pekingi béketervet Hszi Csin-ping kínai elnökkel tartott közös sajtótájékoztatója során. Noha szerinte a Nyugat és Kijev részéről nincs akarat a tárgyalások megkezdéséhez. A kínai elnök leszögezte pártatlanságát, ugyanakkor a kiváló orosz–kínai viszonyt emlegette. A felek egy sor gazdasági kérdésben 2030-ig tartó alapvető együttműködési fejlesztésekben állapodtak meg. – A kínai béketerv számos rendelkezése alapul szolgálhat az ukrajnai konfliktus rendezéséhez, amikor a Nyugat és Kijev is készen áll rá – fogalmazott Vlagyimir Putyin orosz elnök Hszi Csin-ping kínai elnökkel tartott közös sajtótájékoztatója során. Hozzátette: „Erre való készséget azonban eddig nem láttunk a másik oldalon.”
Boris Johnson volt brit miniszterelnök elismerte, hogy egyes nyilatkozataival félrevezethette a londoni parlamentet a koronavírus-járvány idején saját kormánya által elrendelt korlátozások megsértése ügyében, hangsúlyozta azonban, hogy ha ez előfordult, azt nem szándékosan vagy gondatlanságból tette. A volt konzervatív párti kormányfő által közzétett 52 oldalas dokumentum válasz arra az előzetes vizsgálati jelentésre, amelyet március elején ismertetett a képviselői előjogok ügyében illetékes alsóházi szakbizottság a koronavírus-járvány elleni szigorú korlátozások idején kormányzati intézményekben tartott partikról. A 24 oldalas jelentés fő megállapítása szerint négy olyan alkalom is volt, amikor Johnson azt bizonygatta az alsóházban, hogy nem voltak törvénysértők a Downing Streeten rendezett összejövetelek, a bizonyítékok viszont arra vallanak, hogy Johnson e kijelentéseivel félrevezethette a képviselőket.
Hatalmas a nyomás a kormányon az Atlanti-óceán mindkét partjáról, hogy adja fel a kárpátaljai magyar közösség védelmét, ez azonban semmilyen körülmények között nem fog megtörténni – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben. Hozzátette, a NATO-Ukrajna Bizottság miniszteri szintű ülésének összehívása sérti a NATO egységét, Magyarország semmilyen érdemi integrációs közeledést nem fog támogatni, amíg helyre nem állítják a magyar nemzeti közösség jogait Ukrajnában. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós tagországok úgynevezett általános ügyekkel foglalkozó tanácsülésének szünetében elmondta, reggel Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral tárgyalt, aki megerősítette, hogy Magyarország olyan megbízható szövetséges, amely hozzátesz a katonai szervezet erejéhez. Szijjártó Péter kiemelte: a NATO-főtitkár megértést tanúsított a kérdésben, és komolyan vette ezt az aggodalmat. Azonban a főtitkár közölte, hogy ettől függetlenül össze fogja hívni a NATO-Ukrajna Bizottság miniszteri szintű ülését az április 4-én tartandó külügyminiszteri tanács alatt, dacára a magyar elutasító álláspontnak – mondta.
Időjárás:
Ma változóan felhős-napos időben lehet részünk.
Este mindenütt megvastagszik a felhőzet, de csapadék sehol nem várható.
A hőmérséklet jellemzően 15 – 20 fok köré emelkedik.
