A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.03.01.
A kormánypártok mindig is kiemelten foglalkoztak a nyugdíjasok helyzetével, mondta Nyitrai Zsolt, a Heti TV Pirkadat című műsorában.
Stop akkugyárak! címmel tartott sajtótájékoztatót Kisteleken Bakos Bernadett, az LMP országgyűlési képviselője és Fehér Attila, a párt Csongrád-Csanád vármegyei elnöke.
A Sabak belbiztonsági szolgálat és az Izraeli Védelmi Erők nyolc terroristagyanús személyt tartóztatott le, akiket a minap elkövetett lövöldözős terrortámadásokkal gyanúsítanak.
Vlagyimir Putyin elnök nyitott volt és marad minden olyan kapcsolatfelvételre, amely segítheti Oroszországot biztonsági céljainak elérésében – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Belföldi hírek:
A kormánypártok mindig is kiemelten foglalkoztak a nyugdíjasok helyzetével, mondta Nyitrai Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője, a kiemelt társadalmi csoportokért felelős miniszterelnöki főtanácsadó a Heti TV Pirkadat című műsorában. Emlékeztetett arra is, hogy Orbán Viktor még ellenzéki politikusként kötött szövetséget a nyugdíjas szervezetekkel, megígérve azt, hogy a Fidesz-KDNP mindig is képviselni fogja a nyugdíjas társadalom érdekeit. Ez a szövetség ma is fennáll, tette hozzá Nyitrai Zsolt, hiszen az Orbán Viktor vezette kabinet az ígérethez híven megőrizte a nyugdíjak értékét, és amikor a magyar gazdaság jól teljesített, nyugdíjprémiumot is fizettek az időseknek. Mindezek mellett a korábbi kormányok által elvett 13. havi nyugdíjat is visszaadja. Így történt meg, hogy idén a nyugdíjasok egyrészt a 15%-kal megemelt nyugdíjat kapták meg, valamint az ugyanilyen mértékben emelt 13. havi nyugdíjat is. Nyitrai Zsolt beszélt a magyar gazdatársadalom ügyéről is. Közel félmillió emberről van szó, ezért is tartja fontosnak a kormány az Agrárkamara és a Magosz petíciós kezdeményezését, amelyet a hódmezővásárhelyi földadó bevezetése ellen indítottak. Felelőtlenség egy ilyen helyzetben földadót bevezetni, arról nem beszélve, emelte ki a politikus, hogy ez a helyzet legvégül áremelkedéshez vezethet, amit szintén nem szabad megengedni.
A magas szintű, mindenki számára hozzáférhető, biztonságos betegellátás biztosításával indokolta a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára az Országgyűlésben az orvoskamaráról szóló törvénymódosítást, amely a kötelező kamarai tagság megszüntetését és az etikai felelősségi szabályok áthelyezését javasolja. Takács Péter úgy fogalmazott, „azzal, hogy a kamara az új ügyeleti rendszer működését akadályozza, és ezzel a magyar emberek egészségügyi ellátását veszélyezteti, megszegi a demokratikus köztestület jellegének alapvető szabályait, semmibe veszi saját céljait”. Az államtitkár szerint „a legsötétebb kommunista időket” idézi az, hogy a kamara nyíltan fenyegeti azokat az orvosokat, akik nem osztják az elnökség véleményét és részt vennének a területi ügyeleti ellátásban.
Stop akkugyárak! címmel tartott sajtótájékoztatót kedden Kisteleken Bakos Bernadett, a Lehet Más a Politika (LMP) országgyűlési képviselője és Fehér Attila, a párt Csongrád-Csanád vármegyei elnöke. Fehér Attila arról beszélt, hogy a kisteleki önkormányzat sürgősséggel adott el földterületeket, amelyekre egy 500 milliárdos beruházást terveztek. A politikus szerint a település polgármestere „kénytelen volt bevallani”, hogy akkumulátor alkatrészeket gyártó üzemet akarnak telepíteni a város közvetlen közelébe. Ezért az LMP írásbeli kérdéssel fordul Szijjártó Péter külügyminiszterhez, és azt kérdezik, hogy igazak-e ezek a hírek. Bakos Bernadett kijelentette, elfogadhatatlan, hogy csak félinformációkat lehet tudni a beruházásról, és arra kérte a polgármestert, hogy minél hamarabb tisztázza a kérdést.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) üdvözli, hogy az alapvető jogok biztosa hivatalból átfogó vizsgálatot indított a gyermeki jogokat érintő jövőbeli visszásságok megelőzéséért – közölte a szakszervezet, megjegyezve: Kozma Ákos tekintse át azt is, „hogyan sérül a gyermekek oktatáshoz való joga”. A PSZ a közleményében azt írta, az átfogó vizsgálat lehetőséget adna a múltbeli visszásságok feltárására is. A szakszervezet azt javasolja, az alapvető jogok biztosa tekintse át, „hogyan sérül a gyermekek oktatáshoz való joga” amiatt, hogy egyes településeken évek óta nincs például matematikát, informatikát, vagy nyelveket tanító pedagógus, nincs tornaterem és egyes termekben 16 fokban ülnek a diákok.
Külföldi hírek:
Folytatódik a terroristák utáni hajtóvadászat, akik Huwara mellett, hétfőn pedig a Holt-tenger északi részén hajtottak végre halálos támadásokat, valamint lövéseket adtak le egy izraeli járműre Migdalim közelében. Az Izraeli Védelmi Erők, a rendőrség és a Sabak belbiztonsági szolgálat az üldözés részeként operatív hírszerzési erőfeszítéseket tesznek, valamint tekintettel a számos figyelmeztetésre a további támadásokra intézkedéseket tesznek azok meghiúsítására is. Emellett a biztonsági szervezetek fokozott készültségben vannak a további eszkalációtól való félelem miatt. A terrorhullám legutóbbi áldozata a 27 éves Elan Ganeles izraeli-amerikai polgár, akit hétfőn terroristák agyonlőttek vezetés közben Jerikó közelében.
A Sabak belbiztonsági szolgálat és az Izraeli Védelmi Erők nyolc terroristagyanús személyt tartóztatott le, akiket a Binjámin és Efráim Regionális Dandárok területén elkövetett lövöldözős terrortámadásokkal gyanúsítanak. Letartóztatásuk közzétételét kedden engedélyezte a Sabak. A terrortámadásokhoz használt fegyvereket szintén lefoglalták. A terrortámadásoknak nem volt sérültje. A Sabak szerint a gyanúsítottak kihallgatasa során kiderült Bilal Barghuti és Ahmed Akel, a benjamini Beit Rima falu lakóinak szerepe abban a két lövöldözésben, amelyet az Izraeli Védelmi Erők csapatai ellen követtek el Nabi Szale faluban decemberben és januárban, és Rawabi faluban február elején.
Az ukrajnai háborúról, az illegális migrációról és magyar-egyiptomi kétoldalú kapcsolatokról is tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnök és Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök Kairóban – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. Közölte: mindketten kiemelték, hogy Magyarország és Egyiptom államközi kapcsolatai immár 95 évesek és ezalatt soha nem volt olyan jó az együttműködés, mint az elmúlt esztendőkben. Orbán Viktor a találkozót követő nyilatkozatában elmondta, Magyarország nincs könnyű helyzetben, mert több veszéllyel is szembesül, és ezek közül első helyen az orosz-ukrán háború áll. A miniszterelnök aláhúzta: „Magyarország a békében érdekelt, mindent megteszünk azért, hogy a háborús eszkaláció veszélyét csökkentsük. Újabb veszélynek nevezete, hogy a világban összekapcsolódás helyett klikkesedés kezdődött, ami Magyarországnak és Közép-Európának is komoly veszteségeket okoz. A sajtófőnök tájékoztatása szerint a magyar miniszterelnök kifejezte háláját Egyiptomnak a migráció kérdésében. Kiemelte, Egyiptom erős bástyája az illegális migráció elleni védelmi vonalnak. „Munkájáért Európa köszönettel, tisztelettel és támogatással tartozik Egyiptomnak” – húzta alá.
Vlagyimir Putyin elnök nyitott volt és marad minden olyan kapcsolatfelvételre, amely valamilyen módon segítheti Oroszországot biztonsági céljainak elérésében – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az Izvesztyija című lapban megjelent interjúban. Peszkov a terjedelmes interjúban a biztonsági koncepcióban változást sürgetett a Nyugat részéről: a biztonság oszthatatlansága elvének elismerését, vagyis azt, hogy egy ország biztonsága nem szavatolható egy másik rovására. Nehezményezte, hogy a háborút megelőzően semmibe vették Moszkva Washingtonba, Brüsszelbe és Bécsbe eljuttatott biztonsági aggályait. Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök tárgyalási készséget kifejező kijelentéseivel kapcsolatban kijelentette: a közelmúltban nem történt ilyen kezdeményezés. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a közvetítői potenciál „egyszerűen megszűnik”, ha valamelyik ország Ukrajna oldalán beavatkozik a konfliktusba.
Az orosz erők kedden ismét tüzet nyitottak a dél-ukrajnai Herszon városára, a hatóságok eddigi értesülései szerint két civil meghalt a támadásban – közölte Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője. Az orosz támadás következtében egy családi ház összedőlt – tette hozzá Jermak. Az ukrán vezérkar közlése szerint az elmúlt napban az orosz erők több mint 25 településre nyitottak tüzet a herszoni régióban, a Denyeper (Dnyipro) folyó ukrán ellenőrzés alatt jobb partján, aminek következtében három helyi lakos sérült meg. Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója a arról adott hírt, hogy az orosz erők Szvjatohirszk települést is tűz alá vették keddre virradó éjjel, aminek következtében az ukrán katasztrófavédelem egy tagja életét vesztette, további négy pedig megsebesült. „Ez egy szándékos és cinikus csapásmérés volt, nem a fegyveres erőkre, hanem azokra, akik a harci tevékenységek alatt is segítik a civilek túlélését” – emelte ki a kormányzó.
Az amerikai külügyminiszter kedden kiállt Kazahsztán szuverenitása és területi integritása mellett az óriási közép-ázsiai országban tett első látogatása során. Antony Blinken a kazah fővárosban, Asztanában az öt közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságból érkező hivatali kollégáival is tárgyal, négyszemközt és plenáris ülésen egyaránt. Donald Lu, az amerikai külügyminisztérium Dél- és Közép-Ázsiával foglalkozó magas rangú illetékese a látogatás előtt újságíróknak nyilatkozva kijelentette: Fő céljuk megmutatni, hogy az Egyesült Államok megbízható partner, és látjuk azokat a nehézségeket, amelyekkel ezek a gazdaságok szembesülnek: a magas élelmiszer- és üzemanyagárakkal és a munkanélküliséggel, áruik kivitelének problémáival, a koronavírus-járvány utáni lassú gazdasági újjáéledéssel és a nagyarányú oroszországi migrációval. Muhtar Tileuberdi kazah külügyminiszterrel találkozva Blinken kijelentette: az Egyesült Államok eltökélten támogatja Kazahsztán szuverenitását és területi integritását. „Ebben a különleges időszakban ezek a szavak a szokásosnál is nagyobb visszhangot kapnak” – tette hozzá.
Itt az ideje, hogy a még hiányzó tagországok is ratifikálják Finnország és Svédország NATO-csatlakozását és teljes mértékben befogadják az észak-atlanti szövetségbe a két észak-európai országot – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Helsinkiben, a ratifikációt még nem teljesítő Magyarországra és Törökországra utalva. Sanna Marin finn kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján Stoltenberg elmondta: a Törökországgal folytatott egyeztetéseken sikerült haladást elérni, és a jövő héten tárgyalást folytatnak majd Brüsszelben a török, a svéd és a finn kormány képviselői. A két észak-európai ország tavaly májusban adta be csatlakozási kérelmét a NATO-hoz az ukrajnai háború kirobbanása után. A bővítéshez szükséges, hogy az összes tagállam ratifikálja a csatlakozást. Törökország a kezdetektől ellenezte a bővítést arra hivatkozva, hogy Svédország – Ankara megítélése szerint – kurd terroristáknak ad menedéket. Stoltenberg azt mondta, mindkét ország teljesítette már az Ankara által tavaly nyáron megszabott feltételeket.
Időjárás:
Ma főképp mindenütt felszakadozik a felhőzet, és napsütés várható.
Este helyenként megerősödhet a felhőzet, és kisebb esők is kialakulhatnak.
A hőmérséklet jellemzően 5 – 11 fok között alakul.
