A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.02.17.
A magyar kormány antiszemitizmus elleni stratégiája tavasz végén elkészül, és ezt be is adják majd az EU-nak, mondta Szalay-Bobrovniczky Vince, a Heti TV Pirkadat című műsorában.
Az Európai Bizottság bemutatta a tizedik szankciós csomagját – számolt be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Ronen Bar, a Sabak belbiztonsági szolgálat főnöke, beszélgetést folytatott a nemzetbiztonsági miniszterrel, Itamar Ben-Gvirrel.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Ankarában kijelentette: eljött az ideje jóváhagyni Svédország és Finnország NATO-tagságát.
Belföldi hírek:
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordult a szíriai Aleppó nyugalmazott görögkatolikus érsekéhez, miután hírek érkeztek arról, hogy a múlt heti földrengés során összeomlott az érseki rezidencia épülete, és életét vesztette egy pap, valamint Jean-Clément Jeanbart nyugalmazott érseket is súlyos sérülésekkel szállították kórházba – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. Orbán Viktor azt írta az egyházi vezetőnek, hogy mély aggodalommal értesült a történtekről, és valódi megkönnyebbülést jelentettek számára az újabb hírek, melyek szerint az érsek már nincs közvetlen életveszélyben. A miniszterelnök felidézte Jean-Clément Jeanbart 2017-es budapesti látogatását, amelyre – mint írta – szívesen emlékezik vissza. Orbán Viktor biztosította a szíriai görögkatolikus vezetőt, hogy Magyarország a mostani súlyos megpróbáltatások során is a közösségük mellett áll. A magyar kormány saját erejéhez mérten mindent meg fog tenni azért, hogy segítséget nyújtson a túléléshez és az újrakezdéshez. Kegyelettel emlékezünk az áldozatokra, imádkozunk azokért, akik elvesztették szeretteiket, otthonukat – fogalmazott a kormányfő.
A magyar kormány antiszemitizmus elleni stratégiája tavasz végén elkészül, és ezt be is adják majd az EU-nak, mondta Szalay-Bobrovniczky Vince, a miniszterelnökség társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a Heti TV Pirkadat című műsorában. A stratégia megerősíti, hogy a magyar kormány politikájának üzenete egyértelmű: zéró tolerancia van az antiszemitizmussal szemben. Minden kritizálónak csak annyit kell elmondani, Magyarországon a zsidó közösség tagjai megélhetik vallásukat; itthon nem fordulhat elő az, ami Németországban, ahol az antiszemitizmus elleni küzdelem irányítója azt nyilatkozta, a németországi zsidók ne viseljenek kipát az utcán. Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a kormány megkapta a Mazsihisz kérését, hogy a Szeretetkórház felújításához további forrásokkal járuljanak hozzá az építőipari költségek megugrása miatt. A kérés jelenleg a kormány asztalán fekszik, döntés a közeljövőben várható. Szalay-Bobrovniczky Vince beszámolt arról is, hogy nemrégiben Izraelben járt, ahol többek között az új kormány diaszpóraügyi miniszterével és a miniszterelnök külpolitikai főtanácsadójával is tárgyalt. A megbeszélések sikeresek és előremutatóak voltak, mindezek azt jelzik, hogy a két ország még szorosabbra fűzi kapcsolatait.
Az Európai Bizottság újabb, tizedik szankciós csomagjának bemutatásával ismét bebizonyosodott, hogy Brüsszel semmilyen segítséget nem nyújt az infláció elleni küzdelemben – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető arról számolt be, hogy az európai uniós tagállamok már meg is kezdték az Oroszországgal szembeni újabb büntetőintézkedésekre vonatkozó javaslat tárgyalását. „Kilencszer már megpróbálták, kilencszer nem sikerült. Azt hiszem, észszerűen azt a következtetést kellene levonni ebből, hogy akkor ezzel többet nem kellene próbálkozni ” – tette hozzá. Szijjártó Péter arra is kitért, hogy egyes tagországok képviselői az előző napi vitán több olyan javaslatot tettek, amelyek súlyosan veszélyeztetnék Magyarország energiaellátásának biztonságát. Erre példaként hozta fel, hogy voltak, akik a Barátság kőolajvezetéken való szállítás ellehetetlenítését, illetve az Oroszországgal folytatott nukleáris együttműködés szigorú korlátozását szorgalmazták.
Külföldi hírek:
A jelenlegi terrorhullám közepette, amely már 11 izraeli életet követelt, Ronen Bar, a Sabak belbiztonsági szolgálat főnöke, beszélgetést folytatott a nemzetbiztonsági miniszterrel, Itamar Ben-Gvirrel. Bar arra kérte a minisztert, hogy csökkentse a kelet-jeruzsálemi rendőri tevékenységet, mivel úgy véli, hogy az provokáló és széles körű fellángolást okozhat. Ben-Gvir azonban úgy érzi, hogy a korábbi megközelítések nem hoztak biztonságot, és továbbra is fokozná a nyomást Kelet-Jeruzsálemben. A Sabak vezetője felhívta a minisztert, és figyelmeztette, hogy a tevékenysége kollektív zaklatás érzését kelti a térségben, ami csak olaj lehet a tűzre. A biztonsági tisztviselők korábban már említették a fellángolás lehetőségét, amely valószínűleg megtörténik a jelenlegi terrorhullám közepette. A Ramadán hónap légkörének lehűtésére tett intézkedések nem voltak hatékonyak, különösen a Templom-hegy esetében. Ben-Gvir szigorította a rendőrségi intézkedéseket Kelet-Jeruzsálemben, amit a lakosság körében kollektív büntetésének tekintenek. A Sabak vezetése úgy véli, hogy ezek az intézkedések további terroristák megjelenéséhez vezethetnek, és nem akadályozzák meg a további incidenseket.
A szlovák parlament egy határozatban csütörtökön ismételten elítélte az Ukrajna elleni orosz agressziót, valamint terrorizmust támogató államnak nyilvánította Oroszországot és terroristának az ottani rezsimet – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség. A liberális és frakción kívüli képviselők egy csoportja által beterjesztett határozatot, 78 igen szavazattal, 12 nem ellenében, 23 tartózkodás mellett, a kormánypártok és a koalícióból szeptemberben kilépett liberálisok szavazataival fogadta el a 150 fős szlovák törvényhozás 120 jelen lévő képviselője. A határozatban egyebek mellett kiállnak Ukrajna függetlensége és területi egysége mellett, nem ismerik el a donyecki, luhanszki és a további két régióban tartott népszavazások eredményeit, elítélik a civil lakosság és az energetikai infrastruktúra elleni támadásokat, valamint „a nukleáris fegyverek használatával történő közvetlen és közvetett oroszországi fenyegetéseket” is.
Az Európai Néppárt elhatárolódott Silvio Berlusconi kijelentésétől, melyben felelősségre vonta Zelenszkij ukrán elnököt a háború miatt és azonnali tűzszünetre szólította fel. A néppárt közösségi-üzenetet tett közzé, amelyben elutasítja Berlusconi szavait, hozzátéve, hogy a Hajrá, Olaszország! párt elnökének kijelentése nem tükrözi az EPP politikai irányvonalát. Ők továbbra is úgy látják, Oroszország a megszálló és Ukrajna az áldozat. A továbbiakban azt is leszögezték, nem engednek a Putyin-féle narratívának, Ukrajna továbbra is számíthat az Európai Néppárt támogatására – számolt be az Ansa hírügynökség Kemény reakciót fogalmazott meg Berlusconi bejelentése kapcsán az ukrán kormány is. Zelenszkij tanácsosa, Mihajlo Podoljak szerint Berlusconi közismert személyiség, aki az orosz propaganda hangoztatásával és Putyin-barát kijelentéseivel károsítja Itália nemzetközi megítélését.
A fehérorosz elnök meghívta Minszkbe Joe Biden amerikai elnököt, egyben készségét fejezte ki, hogy megszervezi találkozóját Vlagyimir Putyin orosz államfővel. Aljakszandr Lukasenka elnök csütörtöki, a fehérorosz és külföldi újságírók számára tartott többórás sajtóértekezletén elmondott szavait a Belta helyi állami hírügynökség idézte csütörtökön. A fehérorosz politikus kijelentette: „Putyin is kész elrepülni Minszkbe, és itt hármasban fogunk találkozni: a két agresszor és egy békeszerető elnök. Miért is ne? A háború befejezése érdekében”. Az ukrajnai helyzetre utalva kifejtette: „Le fogunk ülni, és megoldjuk az egész problémát. Itt fogjuk megoldani az összes problémát” – ismételte meg. A fehérorosz elnök meggyőződését fejezte ki, hogy Minszk „teljes biztonságot és kényelmet” nyújt Biden számára. Szerinte az amerikai elnök elégedetten távozna Minszkből. Az amerikai elnök távolmaradása akár casus belli lehetne Fehéroroszország háborúhoz való csatlakozásának, mely egyenes következményeként a NATO-t is bevonhatná a háborúba.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Ankarában kijelentette: eljött az ideje jóváhagyni Svédország és Finnország NATO-tagságát, utalva arra, hogy a török parlament még nem ratifikálta a két ország csatlakozását. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel folytatott tárgyalásait követő közös sajtótájékoztatójukon Jens Stoltenberg hangsúlyozta: Svédország és Finnország jelentős lépéseket tett a tagság érdekében. A NATO-főtitkár szerint eljött az ideje jóváhagyni a két ország tagságát, ám elismerte, hogy Törökország biztonsági kérdésekkel kapcsolatos aggodalmai is „rendkívül legitimek”. Jelezte egyúttal: a ratifikálást illetően a végső döntés Törökországé lesz. Cavusoglu felszólalásában közölte, hogy Ankara Finnország csatlakozásának elbírálását különválaszthatja Svédországétól. Rámutatott: különösen Svédország esetében nem lehet azt mondani, hogy teljesítette volna a Törökországnak tett vállalásokat. A török diplomácia vezetője aláhúzta: az ígéreteknek nem csak szóban, hanem tettekben is meg kell nyilvánulniuk. Törökország Svédországhoz fűződő viszonya januárban mérgesedett el. Először január 12-én a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet szimpatizánsainak egy csoportja olyan bábut lógatott fel Stockholmban egy lámpaoszlopra, amely Recep Tayyip Erdogan török elnököt jelképezte, majd január 21-én egy, a stockholmi török nagykövetség közelében tartott tüntetésen egy iszlamofób párt vezetője elégette a muszlimok szent könyvét, a Koránt.
Időjárás:
Ma egy melegfront hatása lesz országszerte érezhető. Többfelé kisüt a nap, viszont helyenként erősen felhős időre van kilátás. Este mindenütt felhős idő lesz, helyenként számíthatunk kisebb esőkre is. A hőmérséklet jellemzően 2 – 14 fok között alakul.
