Támogatni kell az őshonos kisebbségeket

Támogatni kell az őshonos kisebbségeket

 

Szili Katalin, autonómia ügyekért felelős miniszterelnöki biztos a Heti TV Pirkadat című műsorában beszélt a romániai népszámlálásról, valamint az őshonos kisebbségek ügyéről.

A politikus értékelte a romániai népszámlálás előzetes adatait, amelyekről azt mondta, az pozitívnak tekinthető, hogy az ottani magyarság létszáma egymillió fő felett van. Mindezek mellett érzékelhető az elvándorlás, de azt meg kell jegyezni, hogy az ottani magyarok körében ez kisebb mértékű, mint a románoknál. Kérdésre válaszolva a miniszterelnöki biztos arról beszélt, hogy a magyar kormány számára három fontos alapvetés van a világban élő magyarok kapcsán. Egyrészt ki lehet jelenteni, hogy a magyar egy világnemzet, hiszen a világ összes pontján megtalálhatók a magyar közösségek. Másrészt a magyar kormány azt mondta ki, minden magyar számít, éljenek a határon belül, vagy a diaszpórában. Sőt az alaptörvény is arról beszél, Magyarország felelősséget visel a magyarok iránt. Harmadrészt pedig Magyarország több programot is indított, amelynek célja, hogy a határon túl élők a szülőföldjükön találják meg a boldogulásukat. Mindezek elérése érdekében számos gazdasági, szociális és oktatási projektet, szervezetet támogat Magyarország.

 

Az viszont komoly kérdés, jegyezte meg Szili Katalin, hogy az Európai Unió miként áll az őshonos kisebbségekhez. Mert ki lehet jelenteni, hogy támogatni kell az őshonos kisebbségeket, de mindezekhez tetteknek is párosulnia kell. A politikus példának hozta fel Ukrajnát, amely ország mellett most, – amikor háború van – teljes mértékben kiáll az EU, a NATO, és így természetesen Magyarország is. Ez az az ország, amelyik 2017-ben társulási szerződést kötött az EU-val, ma már hivatalosan tagjelöltnek is számít, ám pont az olyan alapvető kérdésekben, mint a kisebbségek ügye, semmiféle európai álláspontot nem képvisel. Szili Katalin szerint az elmúlt több mint öt évben fogadta el Kijev a sokat kritizált oktatási és nyelvtörvényét, ám valahogy ezekkel szemben nem emelte fel a hangját Brüsszel. Ahogy még arra sem érkezett reakció, mely szerint tavaly decemberben egy olyan jogszabályt fogadtak el, amelyik kimondja, a Kárpátalján élő kisebbségek nem számítanak őshonosnak. Talán nem merészség kijelenteni, hogy a számos kisebbségi ügyben véleményt formáló Európai Unió Ukrajna esetében egyfajta kettős mércét alkalmaz, amikor valaki a háborús időkben a kisebbségek ügyét felemlegeti, akkor azonnal orosz-barátsággal vádolják. Mindezekre fel kell hívni a figyelmet, emelte ki a politikus, hozzátéve, nemrégiben pontosan ezt tette, amikor Washingtonban járt a Nemzetközi Imareggelin, ahol magyarként elsőnek szólalhatott fel. Beszédében a béke fontosságát és az összefogás erejét hangsúlyozta, kérve ehhez mindenki támogatását.