A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.02.13.
Életeket menteni csak békével és tűzszünettel lehet, ezért Magyarország azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szeretne elérni az ukrajnai háborúban – mondta Szijjártó Péter.
Az LMP elfogadhatatlannak tartja, hogy a tiltakozások ellenére három éven belül megépüljön a debreceni akkumulátorgyár – mondta Hohn Krisztina.
Az izraeli kormány által javasolt igazságszolgáltatási rendszer tervezett átalakítása károsan hat Izrael demokratikus alapjaira, mondta Yichak Herzog.
Nem kívánja ismét meghosszabbítani szeptember 30-ig szóló mandátumát Jens Stoltenberg NATO-főtitkár mondta Oana Lungescu szóvívő.
Belföldi hírek:
Vasárnap megérkezett a budapesti Liszt Ferenc-repülőtérre a Baptista Szeretetszolgálat mentőcsapata – a HUBA Rescue24 Tűzoltó és Kutató-Mentő Nemzetközi Csoport az egészségügyi szakemberekkel együtt összesen 18-an, 8 keresőkutyával Törökországból -, ahol 7 embert mentettek ki a romok alól. Az Antakyában öt napon át dolgozó csapat 2 tonna felszereléssel együtt az Isztambulból jövő járattal érkezett. A csoportot a családtagok, a kollégák és a sajtó képviselői mellett a török nagykövetség képviselői fogadták virággal, tapssal, ennivalóval. Pavelcze László, a kutató-mentő csapat vezetője, a szeretetszolgálat veszélyhelyzet-kezelési igazgatója elmondta, hogy hét embert sikerült kimenteniük a romok alól, akik közül kettőnek válságos volt az állapota; további 5-6 túlélőről jelzést adtak, az ő kiemelésüket más csapatok vették át. Úgy fogalmazott, hogy a lehetőségeik elfogytak. Hozzátette, amennyiben a betondózerekkel odafigyelve dolgoznak, nagy szerencsével előfordulhat még, hogy tudnak embereket menteni – fűzte hozzá.
Életeket menteni csak békével és tűzszünettel lehet, ezért Magyarország azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szeretne elérni az ukrajnai háborúban – mondta a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter kiemelte: az elmúlt hetek nyilatkozatai arra engednek következtetni, hogy a háború elhúzódik, márpedig – mint fogalmazott – „ez a lehető legrosszabb hír, amit kaphatunk a háborúval kapcsolatban”. Hozzátette: Magyarország Ukrajnával szomszédos országként az elmúlt kis híján egy évben a háború minden azonnali következményével szembesült, köztük a több mint egymillió menekülttel, az egekbe szökő inflációval és a tízmilliárd euróval nagyobb nemzeti energiaszámlával. Megjegyezte: minél tovább húzódik a háború, annál többen halnak meg, márpedig „itt életeket kell menteni és életeket csak békével lehet menteni”. Hangsúlyozta: Magyarország álláspontja a háború kitörése óta változatlan, azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szeretne elérni.
Egyre nagyobb szükség van a keresztény hitre és értékvilágra, ma különösen fontos, hogy ezeket „képesek legyünk minden körülmények között megvédeni” és továbbadni az utódoknak – jelentette ki az igazságügyi miniszter a Hajdú-Bihar vármegyei Tégláson. Varga Judit a kormány, a Hajdúdorogi Főegyházmegye és a hívek támogatásával belsőleg megújult Szent Illés próféta görögkatolikus templom ünnepélyes felszentelésén úgy fogalmazott, „a veszélyek korát éljük”, ami nemcsak a szomszédségban tartó háború fizikai kiterjedésének veszélyét, hanem az Európai Uniónak „a hagyományos európai értékeket tagadó Európát építő” tevékenységét is jelenti. „Mi viszont úgy hisszük, hogy Európát zsidó-keresztény gyökerei táplálják” – hangoztatta a tárcavezető, hozzátéve, ennek építőkövei a hagyományos közösségek, a családok, a nemzetek és a történelmi egyházak.
Az LMP elfogadhatatlannak tartja, hogy a tiltakozások ellenére három éven belül megépüljön a debreceni akkumulátorgyár – mondta Hohn Krisztina, az ellenzéki párt népjóléti és családügyi szakszóvivője. A szóvivő emlékeztetett: szombaton érkezett hír arról, hogy a CATL kínai akkumulátorgyártó cég szerint a debreceni gyár első létesítményei három éven belül elkészülnek. „Az LMP elképesztőnek és elfogadhatatlannak tartja, hogy ekkora tiltakozás ellenére a fejünk felett áttolják ezt a létesítményt, holott láthatják, hogy határozottan tiltakoznak a helyiek a gyár megépítése ellen” – emelte ki.
Külföldi hírek:
Napokkal a jeruzsálemi halálos gázolásos merénylet után Benjamin Netanjahu miniszterelnök a kabinet heti ülésén vasárnap közölte minisztereivel, hogy hamarosan összehívja a diplomáciai-biztonsági kabinetet, hogy megvitassák azokat az intézkedéseket, amelyekkel „teljes erővel” léphetnének fel a terroristák ellen. A tervezett intézkedések között szerepel a terroristák családjainak vagyonának lefoglalása, a buszmegállókban akadályok felállítása és további biztonsági ellenőrzőpontok felállítása a főváros túlnyomórészt arab és zsidó lakónegyedei között, valamint az online uszítás általános visszaszorítása – írta az Israel Hayom.
Egy nyolcéves fiú, aki pénteken a kelet-jeruzsálemi Ramot városrész közelében elkövetett autós merényletben súlyosan megsérült, szombaton belehalt sérüléseibe, így a támadás áldozatainak száma háromra emelkedett – közölték egészségügyi tisztviselők. Egy, szintén a támadásban meghalt hatéves fiú idősebb testvére az Orvosi Központban halt meg – közölte a kórház közleményében. A hatéves fiút péntek délután, még a sábát kezdete előtt gyorsan eltemették, a zsidó törvényeknek megfelelően. A megölt gyerekek testvére, a 10 éves Moshie könnyebben sérült meg és a hétvégén engedték ki a Hadassza Orvosi Központból. A fiúk 42 éves apja továbbra is kórházban van, közepesen súlyos állapotban. A támadás harmadik halálos áldozata egy 20 éves jesiva-hallgató volt, aki két hónapja házasodott. Ő és felesége a szülei házába tartottak sábátra. Ledermant kritikus állapotban szállították az Orvosi Központba, ahol belehalt sérüléseibe. A fiúk temetését szombat este tartották Jeruzsálemben. A támadót egy 31 éves kelet-jeruzsálemi palesztinként azonosították. Szemtanúk szerint a terrorista a buszmegállóban várakozó izraeliek csoportjába hajtott bele. A rendőrség terrortámadásnak minősítette az esetet.
Az izraeli kormány által javasolt igazságszolgáltatási rendszer tervezett átalakítása károsan hat Izrael demokratikus alapjaira, mondta Yichak Herzog, Izrael állam elnöke. Az elnök vasárnap este a nemzethez intézett beszédében párbeszédet sürgetett, hogy széles körű megállapodás jöjjön létre a jogszabály támogatói és ellenzői között, hogy megelőzhető legyen az izraeli társadalomban a törés, amely erőszakhoz vezethet. „Ez nem politikai vita” – mondta Herzog. „Az alkotmányos és társadalmi összeomlás szélén állunk” – mondta. Az elnök azt kérte, hogy a Knesszet ezügyben a hétfőre tervezett szavazásokat halassza el addig, amíg a párbeszéd megkezdődhet a jogszabályról való széles körű konszenzus elérése érdekében. Herzog szerint az alap, hogy a Knesszet a választott törvényhozó testület, és a kormánynak joga van politikát folytatni, de fékek és ellensúlyok kellenek, hozzátéve, hogy a Legfelsőbb Bíróság védi Izraelt és társadalmát.
Az izraeli 12-es csatorna felmérése szerint, csak minden negyedik izraeli – és a Likud szavazók kevesebb mint a fele, támogatja a kormány igazságügyi reform keretében javasolt törvénymódosítását. A törvényjavaslatot ellenző többség növekvő arányát, ami már most az emberek 60%-a, az utcára vonuló tüntetők egyre nagyobb száma is tükrözi. A szervezők közzétett adatai szerint a hétvégén, immár hatodik alkalommal és az eddigi legnagyobb részvétel mellett mintegy 145 ezren gyűltek össze Tel-Avivban, míg további 83 ezren országszerte, a kormány azon jogalkotási törekvései ellen tüntetve, amelyek a Legfelsőbb Bíróság gyengítésére és a bírói kinevezések feletti politikai ellenőrzés biztosítására irányulnak. A vitatott javaslatok némelyikének első olvasata már hétfőn a plénum elé kerül, és a koalíció jelezte, hogy a törvény mind három olvasatát az áprilisi tavaszi szünet kezdetéig gyors egymásutánban meg fogja szavaztatni a Kneszetben.
Közmegegyezésre van szükség az olyan változtatásokhoz, mint amilyen Izrael igazságügyi reformprogramja – mondta Joe Biden amerikai elnök, amikor először nyilatkozott a küszöbön álló reformról, amely kritikusok szerint gyengítheti az izraeli demokráciát. „Az amerikai demokrácia és az izraeli demokrácia zsenialitása az, hogy mindkettő erős intézményekre, fékekre és ellensúlyokra, független igazságszolgáltatásra épül” – mondta Biden. „A konszenzus kialakítása nagyon fontos annak biztosítása érdekében, hogy az emberek elfogadják azokat, és hogy fenntarthatóak legyenek”. Biden döntő pillanatban nyilatkozott ebben a sorsfordító izraeli vitában, és könnyen felerősítheti és kibővítheti az amúgy is jelentős ellenállást azzal szemben, amit Netanjahu ellenfelei jogi puccsnak neveznek, amely Izraelt a demokráciától eltávolodó országok, például Törökország és Lengyelország táborába helyezné.
Gali Baharav-Miara izraeli főügyész azt mondta a kormánynak, hogy a Legfelsőbb Bíróság valószínűleg hatályon kívül helyezi a közelmúltbeli jogszabályt, amely Benjámin Netanjahu miniszterelnök szövetségesét, a szefárd ultraortodox Sasz párt vezetőjét, Arje Derit próbálja visszahelyezni posztjaiba. Netanjahu miniszterelnök három hete kénytelen volt kirúgni a belügy- és egészségügyi miniszterként szolgáló Derit, miután a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a nemrég elítélt képviselő nem tölthet be kabinet miniszteri posztot. Netanjahuék törvényjavaslata szerint az alaptörvényben rögzítenék, hogy a Legfelsőbb Bíróság nem avatkozhat be a miniszterek kinevezésébe. Netanjahu miniszterelnök és Deri reméli, hogy mivel alaptörvényről van szó és az a tény, hogy azt több tucat Kneszet-tag aláírja, megakadályozza, hogy a Legfelsőbb Bíróság elkaszálja a módosítást vagy annak célját.
Nem kívánja ismét meghosszabbítani szeptember 30-ig szóló mandátumát Jens Stoltenberg NATO-főtitkár mondta Oana Lungescu, a főtitkár szóvivője. Oana Lungescu közölte, a NATO-főtitkár nem kéri mandátumának további hosszabbítását, és a terveknek megfelelően még idén távozik posztjáról. Emlékeztetett, Jens Stoltenberg NATO-főtitkári mandátumát háromszor hosszabbították meg, és összesen csaknem kilenc évig szolgált a szervezet élén. „A főtitkár mandátuma idén lejár, és nem áll szándékában mandátumának újabb meghosszabbítását kérni” – fogalmazott. Stoltenberg, a 63 éves egykori norvég miniszterelnök 2014. október 1. óta tölti be a NATO-főtitkári tisztséget. Eredetileg négy évre választották meg, megbízatását 2017-ben, majd 2019-ben újabb két évvel meghosszabbították. Ő az észak-atlanti szövetség 13. főtitkára.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap aláírta azt a rendeletet, amelynek értelmében 199 orosz és egy ukrán állampolgár ellen léptetett életbe szankciókat. A büntetőintézkedéseket az államfő az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi tanács (RNBO) határozata alapján rendelte el. A szankcionált személyek között van Jurij Csernyicsuk, a zaporizzsjai atomerőmű főmérnökhelyettese, az orosz állampolgárok közül pedig Andrej Petrov, a Roszenergoatom vállalat vezetője és Jurij Usakov, Vlagyimir Putyin orosz elnök külpolitikai tanácsadója. „A parlamenti többséget alkotó, Volodimir Zelenszkij mögött álló Nép Szolgája párt frakciója olyan törvénymódosításokat készített elő, amelyek lehetővé teszik, hogy hadiállapot idején katonát nevezzenek ki védelmi miniszternek„ – mondta el Marjana Bezuhla, a nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottság alelnöke vasárnap az Ukrajinszka Pravda hírportálnak.
A lengyel államfő szerint számos karbantartási és egyéb problémával járna, ha Lengyelország harci repülőgépeket adna át Ukrajnának. Andrzej Duda a brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva hozzátette, hogy Lengyelország is szűkében van a korszerű F-16-os vadászgépeknek. Duda szerint a lengyel álláspont egyébként is az, hogy a vadászgépek esetleges ukrajnai szállításáról szövetségi szinten, közösen kell dönteni. A lengyel államfő az interjúban kijelentette: a Lengyelországban hadrendben álló F-16-osok karbantartási igénye nagyon jelentős, vagyis nem elég egyszerűen átadni ezeket a repülőgépeket, külföldi telepítésük esetén meg kellene teremteni a működtetésükhöz szükséges karbantartási, technikai szervizhátteret is.
Időjárás:
Ma többnyire napos, kellemesen enyhe, tavaszias idő lesz. Este is csillagfényes, eseménytelen idő ígérkezik. A hőmérséklet jellemzően 6 – 9 fok körül alakul.
