A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.02.10.
Magyarország továbbra is humanitárius és pénzügyi támogatást nyújt a Ukrajna számára – közölte Orbán Viktor.
Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón a Heti TV több kérdésére is válaszolt.
A Nemzetközi Bíróság bejelentette az izraeli-palesztin konfliktus vizsgálatának megkezdésének ütemtervét.
Bulgária megvétózná, hogy Brüsszel a nukleáris fűtőanyagot belevegye az Oroszországot sújtó legújabb uniós szankciós csomagba.
Belföldi hírek:
Magyarország továbbra is humanitárius és pénzügyi támogatást nyújt a Ukrajna számára – közölte Orbán Viktor miniszterelnök közösségi-üzenetében csütörtökön. Az uniós tagországok vezetőinek csúcstalálkozóján résztvevő miniszterelnök azt írta: „Támogatjuk az azonnali tűzszünetet a további emberek halálának elkerülése érdekében. Magyarország a béketáborhoz tartozik!” Orbán Viktor miniszterelnök a görög, a horvát, a szlovén miniszterelnök, az osztrák kancellár valamint a bolgár és a ciprusi államfő társaságában külön találkozón vett részt Brüsszelben, az EU-csúcs helyszínén Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke csütörtökön.
Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón a Heti TV több kérdésére is válaszolt. A Heti TV elsőként arra volt kíváncsi, hogy az ársapkák, és azok esetleges kivezetése kapcsán a kormány figyelembe veszi-e a Gazdasági Versenyhivatal jelenleg is zajló vizsgálatát. Gulyás Gergely válaszában elmondta, hogy az ársapkák, és azok kivezetése kapcsán is a kormánynak minden szükséges információra szüksége van, így annak a vizsgálatnak a végeredményét is várják, amit a Versenyhivatal bonyolít le. Szintén ugyanilyen fontosnak jelezte azt a jelentést is, amit az MNB készít elő. A Heti TV szerette volna megtudni, mi lesz azoknak a főtiszteknek a sorsa, akiket a honvédelmi miniszter által írt törvényjavaslat során küldenek el a katonai pályáról. A kancelláriaminiszter megjegyezte, minden átszervezés, minden elbocsájtásokkal járó rendelkezés szülhet elégedetlenséget, de a tervezett törvényjavaslat azt is kimondja, hogy az elbocsájtott főtisztek egy alapjáradékra jogosultak, azaz nem hagyják őket sem magukra. A Heti TV arra is kíváncsi volt, milyen turisztikai évre számít a kormány. A miniszter megjegyezte, a magyar turizmus már tavaly is igen jó évet zárt, a remények és a tervek szerint az idei esztendő eléri és meg is haladhatja az eddigi legsikeresebb évet, a 2019-et. Végezetül a Heti TV szerette volna megtudni, mikorra tervezi a kormány Magyarország izraeli nagykövetségének áthelyezését Jeruzsálembe, ahogy azt is szerette volna megtudni szerkesztőségünk, hogy a magyar miniszterelnök tervez-e látogatást Izraelbe. A politikus kiemelte, a magyar kormány kereskedelmi kirendeltségét már Jeruzsálembe költöztette, valóban elindult egy gondolkodás, hogy az egykori amerikai elnök, Trump döntése nyomán, az Egyesült Államokhoz hasonlóan a magyar követség is az izraeli fővárosba költözzön. Több szinten is folynak egyeztetések Izraellel, a magyar kormány nagy örömmel tárgyal minden kérdésről izraeli partnerével. Azért is, hogy az eddigi remek kapcsolatok tovább tudjanak fejlődni.
Úgy tűnik, hogy az Orvosi Kamara nem szakmai, hanem politikai vitát akar lebonyolítani, mondta Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára a Heti TV Pirkadat című műsorában. Hozzátette, az sem korrekt, hogy a tárgyalóasztalnál történt megállapodásokról később a sajtóban azt nyilatkozták, nem is volt semmilyen egyeztetés. A politikus beszélt az orvoshiányról is. Mint megemlítette, ma már harmadannyian vannak, akik nem itthon kívánnak dolgozni. A hazai orvostársadalmat sem végleg akarják sokan elhagyni, hanem az ingázást választják. De nem csak az orvosokra kell odafigyelni, akik nemrégiben igen jelentős európai mértékű béremelésben részesültek, hanem a szakdolgozókra is. Most 2024-ig két lépcsőben egy jelentős bérrendezés következik be a szakdolgozóknál, hiszen rájuk is nagy szükség van.
Külföldi hírek:
Folytatódnak a mentési erőfeszítések és a törökországi földrengés áldozatainak nyújtott segélyakciók. A csapdába esett személyek megmentésére tett kísérletek mellett humanitárius erőfeszítések zajlanak annak a több tízezer polgárnak a megsegítésére, akik a hidegben nélkülözve, fedél nélkül maradtak. Számos izraeli misszió működik a katasztrófa sújtotta területen. Az izraeli légierő 15 teherszállító repülőgépe több száz tonna felszerelést és mintegy 230 főt – köztük kutató-mentő szakértőket, katonaorvosokat és egészségügyi minisztériumi orvosokat, ápolónőket és mentősöket – szállított Törökországba, hogy felállítsák a kórházat. „Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a segítő oldalon állhatunk, és segíthetünk a török nemzetnek ezekben a nehéz pillanatokban” – mondta Gilad Keinan dandártábornok, a dél-izraeli Nevatim légibázis parancsnoka. Eddig tíz török civilt mentettek ki az izraeli csapatok. Alon Hominer százados, a Polgárvedelmi Parancsnokság kutató-mentő csapatának egyik tagja szerint a mérnöki művelet több órán át tartott. A segélyküldöttség vezetője, Golán Vach tartalékos ezredes az újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy az izraeli csapatok sikereket értek el. Vach szerint az ilyen segélydelegációk általában kilenc és tizennégy napig maradnak, és jelen esetben készek kitölteni ezt az időt.
A Nemzetközi Bíróság bejelentette az izraeli-palesztin konfliktus vizsgálatának megkezdésének ütemtervét, jelezve, hogy az Izrael által hevesen ellenzett folyamat nagy tempóban halad előre. A hágai székhelyű bíróság közölte, úgy határozott, hogy az ENSZ, tagállamai és a palesztinok „valószínűleg információkat tudnak szolgáltatni” az izraeli vizsgálattal kapcsolatban. A bíróság július 25-ét tűzte ki az üggyel kapcsolatos írásbeli nyilatkozatok benyújtására, októberben pedig az észrevételek megtételére. A menetrend többi pontjáról még nem született döntés, közölte a bíróság. Több mint 90 ország szólította fel múlt hónapban Izraelt, hogy vonja vissza a Palesztin Hatóság ellen tett lépéseit, miután utóbbi Izraellel kapcsolatos vizsgálatot szorgalmazott az ENSZ-ben. A kiadott nyilatkozatot az arab nemzetek és az 57 tagú Iszlám Együttműködési Szervezet, valamint 37 másik ország képviselői írták alá – közülük 27 európai, mint Németország, Franciaország és Olaszország, valamint Japán, Dél-Korea, Brazília, Mexikó és Dél-Afrika.
Magyarország továbbra is támogatja Ukrajnát, ugyanakkor a béke oldalán áll -jelentette ki a miniszterelnök politikai igazgatója Brüsszelben. Orbán Balázs az európai uniós csúcstalálkozó alkalmából közölte: Magyarország modernkori történelmének legnagyobb humanitárius segítségét nyújtja a megtámadott országnak, továbbá támogatja Kijev uniós integrációs törekvéseit is azzal a feltétellel, hogy az uniós követelményeket maradéktalanul teljesíteni kell. A követelmények része a nemzeti kisebbségek jogainak védelme és erősítése – emlékeztetett. Közölte: Magyarország álláspontja nem változott, továbbra sem tudja fegyverrel segíteni Ukrajnát. Magyarország véleménye szerint mielőbbi békére és tűzszünetre van szükség – húzta alá. Kijelentette: Magyarország nem támogatja a szankciókat, azonban az uniós egység érdekében nem akadályozza meg bizonyos intézkedések meghozatalát, kivéve azokokon a területeken, melyek az elemi magyar nemzeti érdeket érintenek.
Bulgária megvétózná, hogy Brüsszel a nukleáris fűtőanyagot belevegye az Oroszországot sújtó legújabb uniós szankciós csomagba – jelentette ki a bolgár államfő az Európai Tanács csütörtöki ülése előtt. – Nem fogadhatjuk el a nukleáris energiát érintő szankciókat, s ha szükséges, vétózunk – fogalmazott Rumen Radev. Az orosz nukleáris energiára irányuló szankciók ötletét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vetette fel csütörtökön az uniós vezetők előtt elmondott felszólalásában. − Oroszország egy nukleáris katasztrófa veszélyét idézte elő Európában, azonban az orosz nukleáris ipart még mindig nem sújtják szankciók − hangsúlyozta Zelenszkij. Radev álláspontja ebben a kérdésben egyébként egyezik hazánkéval. Orbán Viktor korábban úgy nyilatkozott, az orosz nukleáris energiára kivetendő büntetőintézkedéseket egyértelműen meg kell akadályozni. „Nem engedhetjük meg, hogy az orosz atomenergiára is szankciókat vessenek ki” − fogalmazott a kormányfő.
Szankciókat kezdeményez a fehéroroszországi lengyel kisebbség üldöztetéséért felelős, Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök rendszerét kiszolgáló személyek ellen Mariusz Kaminski lengyel belügyminiszter. Kaminski a bejegyzésében a lengyel szejm szerdai határozatára utalt, amely azzal függ össze, hogy a fehérorosz bíróság szerdán nyolc év szigorított fegyházra ítélte Andrzej Poczobut fehéroroszországi lengyel kisebbségi vezetőt. A határozatban a képviselők szankciók kivetését szorgalmazták Poczobut, valamint a fehéroroszországi lengyel kisebbség más tagjai üldöztetéséért felelős személyek – bírák, ügyészek, hivatalnokok – ellen. Kaminski közölte: utasítást adott javaslatok elkészítésére, melyek alapján felvesznek a lengyel belügyi tárca szankciós listájára újabb, a Lukasenka-rezsimhez kötődő, a lengyel kisebbség üldöztetéséért felelős személyeket. A tavaly április végén közzétett listán azok szerepelnek, akiket Varsó az ukrajnai orosz agressziót, valamint az emberi jogok oroszországi és fehéroroszországi megsértését támogató személyeknek tekint. A listára kerülés többek között az illető lengyelországi vagyonának befagyasztásával és beutazási tilalommal jár.
Az amerikai elnök évértékelő és a következő év főbb pontjait áttekintő beszéde (State of the Union address) megosztotta az amerikai közbeszédet. A demokraták „mérsékeltnek és a függetleneket megszólító” beszédnek írták le az elnök 72 perces monológját, amelyben a kétpárti összefogás hangsúlyozását és Amerika sikerét hallották. Eközben a republikánusok „unalmasnak, túl hosszúnak és hazugnak” tartották a hallottakat, mondván, az elnök féligazságokat mondott, és például nem avatta be az amerikai népet mindenbe. Joe Biden a beszéde során együttműködésre szólította fel a pártokat. Eredményként jelölte meg: a munkahelyteremtést, illetve az infláció, a rendőrségi erőszak, az üzemanyag- és az energiaárak csökkentését, valamint megismételte a támadó kézifegyverek betiltására vonatkozó követelését is.
Időjárás:
Ma főképp derült vagy gyengén fátyolfelhős égbolt a meghatározó. Este változóan felhős-csillagfényes égbolt várható. A hőmérséklet jellemzően 1 – 6 fok körül alakul.
