A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.01.15.
Magyarországot nem lehet sarokba szorítani – mondta Orbán Viktor.
A kormány a jövő héten a parlament elé terjeszti a módosított idei költségvetést.
Újabb sztrájkra készülnek a pedagógus érdekképviseletek.
Több latin-amerikai országban is tovább tart a nyugtalanság.
Hírek:
Magyarország nem hagyja magát, aktívan reagál a válságra – erősítette meg a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint a növekvő bajokat csak ilyen hozzáállással lehet kezelni, ez határozza meg kormánya tevékenységét. Úgy fogalmazott, bátorság és erő híján folytatódik a szerencsétlenkedés Brüsszelben. Mint mondta, a szankciós politikának és a háborúnak az európai emberek a kárvallottjai, a magyar kormányfő pedig ebben a helyzetben csak fékezni tudja a károkat. Orbán Viktor úgy vélte, az egyre fokozódó uniós kifogások azt jelzik, hogy bosszút akarnak állni, amiért a tavalyi választásokon nem sikerült kormányváltást elérniük. Magyarországot azonban nem lehet sarokba szorítani, Brüsszel nélkül is boldogul – mondta a miniszterelnök.
A kormány határozott szándéka, hogy a nyugdíjasok ellátása az idén is megőrizze reálértékét. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ezért azt ígérte, év közben is lehet korrekció a magas infláció miatt. Gulyás Gergely jó esélyt lát arra, hogy a pénzromlás nem haladja meg a 15 százalékot, amennyivel éppen január elsejétől emelték a nyugdíjakat. Ha mégis nagyobb lenne, akkor legkésőbb novemberig kifizetik a különbözetet, de szükség esetén még korábban is. Közölte, hogy a költségvetés biztosítja a nyugdíjemelés és a jövő hónapban esedékes 13. havi nyugdíj fedezetét is. Varga Mihály pénzügyminiszter arról is beszámolt, hogy a büdzsé legnagyobb tétele ebben az évben a nyugdíj, amelyre 6150 milliárd forintot fordítanak.
A kormány a jövő héten a parlament elé terjeszti a módosított idei költségvetést. Így a parlament várhatóan márciusban szavazhat az átalakított tervezetről, amely egyébként rendelet formájában már a múlt év végén megjelent. Gulyás Gergely azt mondta, a rezsicsökkentést és a foglalkoztatást a gazdasági veszély közepette is fenn kell tartani az idén, de a cél továbbra is a nyugdíjak és a reálbérek növelése. A kormány legfontosabb céljának a recesszió elkerülését nevezte. Úgy vélte, ez várhatóan teljesül is, hiszen az elemzők egy része – a kormánnyal összehangban – erre az évre is másfél százalékos növekedést vár. Azt is remélik, hogy a hiány az idén is jelentősen csökken, a GDP 4,9 százalékáról 3,9 százalékra, és tovább mérséklődik az államadósság.
Az oktatási intézményeknek legkésőbb holnapig kell bejelenteniük, ha csatlakozni akarnak a hétfőhöz egy hétre meghirdetett országos sztrájknaphoz. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete hirdette meg az újabb akciót és azon a héten további munkabeszüntetéseket is terveznek. Mint közölték, az oktatás általános helyzete és az, hogy a kormány nem tesz érdemi lépéseket a javításra, szükségessé teszi az ismételt tiltakozó megmozdulásokat. Gulyás Gergely viszont azt közölte, hogy mindenkivel szívesen egyeztetnek. Mint mondta, azt kérték a pedagógusok érdekképviseleteitől, hogy a tiltakozás jogszerű formáit válasszák és tartsák be a jogszabályokat tartsák be. Azt állította, hogy a kormány nagyra becsüli a tanárok munkáját és reméli, hogy visszamenőlegesen is kifizethetik a megemelt tanári béreket. Ennek feltételéül azt említette, hogy Brüsszel bocsássa rendelkezésre a forrásokat.
Az unióval is tárgyaló területfejlesztési miniszter mielőbb egyeztetni akar az Európai Bizottság illetékes biztosaival az Erasmus programról. Navracsics Tibor megerősítette, mindenképpen el akarják kerülni, hogy a magyar hallgatók ne vehessék igénybe a külföldi tanulási lehetőségeket 2024-ben. Elismerte, hogy a kormány tudott az uniós aggályokról és igyekeztek is módosítani a közérdekű alapítványokra vonatkozó szabályozást. Emlékezetes, Brüsszel az kifogásolja, hogy az alapítványok kuratóriumaiban a kormány olyan mértékben képviselteti magát, amivel befolyásolhatja az egyetemeken folyó oktató és kutatómunkát. Navracsics most meg akarja tudni, az Európai Bizottság pontosan milyen változtatásokat tart szükségesnek.
A magyar külügyminiszter elhibázottnak tartja a nemzetközi közösség migrációs politikáját. Szijjártó Péter szerint a jelenlegi körülmények között elő kellene segíteni a szíriai menekültek hazatérését, nehogy végképp elmérgesedjen a helyzet a Közel-Keleten. Leszögezte, a magyar kormány változatlanul azt tartja fontosnak, hogy a menekültek mielőbb visszatérjenek hazájukba, különben veszély fenyegeti a globális biztonságot is. Ugyanakkor nagyra értékelte, hogy Törökország, Libanon, Jordánia, Irak és Egyiptom befogadta azokat az embereket, akiknek el kellett hagyniuk az otthonukat. Mint mondta, Közép-Európa számára is rendkívül lényeges a Közel-Kelet stabilitása. Úgy fogalmazott, egyértelműen nincs szükségünk újabb biztonsági kihívásokra napjainkban.
Budapest főpolgármestere szerint Ukrajnában csak akkor állhat helyre a béke, ha sikerre vezetnek az ukrán nép háborús erőfeszítései és az orosz csapatok elhagyják Ukrajna területét. Karácsony Gergely Kijevben beszélt erről, amikor Varsó, Pozsony és Prága főpolgármesterével együtt egy napos látogatást tett a háború sújtotta ország fővárosában. Mindannyian támogatásukról biztosították Vitalij Klicskot, Kijev főpolgármesterét. Karácsony Gergely kiemelte, Budapest mindenképpen Ukrajna mellett áll, akkor is, amikor a magyar kormány – idézem – „a háborús agresszor Putyin elnök érdekeinek megfelelően cselekszik”. A tárgyalásokon arról is szó volt, milyen segítséget tudnak adni a visegrádi négyek fővárosai Kijev városának és az ukrán főváros polgárainak.
Londonban már megkezdték annak a konferenciának az előkészítését, amelyet az ukrajnai háborús bűncselekmények kivizsgálásának előmozdítására tartanak. A brit igazságügy-miniszter közölte, a márciusi tanácskozás célja, hogy növeljék a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságnak nyújtott pénzügyi és gyakorlati támogatást. Dominic Raab kiemelte: az Ukrajnában tevékenykedő orosz fegyveres erőknek tudniuk kell, hogy nem cselekedhetnek büntetlenül. A szakminiszterek áttekintik majd azt is, miképpen lehet az atrocitások elszenvedőit és szemtanúit segíteni tanúvallomásaik megtételében úgy, hogy ne kelljen ismét átélniük a megrázkódtatásokat. A brit kormány egyúttal képzési programot indított ukrán bíróknak, akik a háborús bűncselekmények ügyében induló majdani büntetőeljárásokat vezetik.
Az Egyesült Államokban a jövő évi elnökválasztás kampányára is kihat, hogy csak 15 forduló után tudták megválasztani a képviselőház új elnökét. A hosszúra nyúlt procedúra jelezte, hogy a párton belül gyengült a bukott, de jövőre újra indulni kívánó elnök helyzete. Donald Trump ugyanis kezdetben ellenezte Kevin McCarthy jelölését, amikor azonban híveit mégis a támogatásra szólította fel, azok csak vonakodva teljesítették kérését. Mindenesetre jelentős kompromisszumok kellettek McCarthy megválasztáshoz. Így gyengült a házelnök hatalma és nagyobb befolyásuk lehet egyes képviselőknek. Az is változás, hogy a képviselők 72 órával a szavazás előtt megkapják a törvényjavaslatokat, mert így kellőképpen tudják tanulmányozni őket.
Brazíliában egy volt miniszter és főrendőrök is áldozatul esnek a múlt hétvégi zavargások utáni tisztogatásnak. Elfogatóparancsot adtak ki a volt elnök egyik közeli szövetségese és igazságügy-minisztere ellen. Anderson Torres ugyan nem is volt az országban, mégis őt teszik felelőssé, amiért nem tett semmit az erőszakos demonstrációk megakadályozásáért. A bukott államfő, Jair Bolsonaro hívei ugyanis a fővárosban és több nagyobb városban is megostromolták a kormányhivatalokat. A rend helyreállítása után azt közölték, a szervezőket szervezett bűnözés, államcsíny és a demokratikus jogrendszer megdöntésére tett erőszakos kísérlet miatt bíróság elé állítják. A nemrég beiktatott új elnök, Lula da Silva fasisztáknak és fanatikusoknak nevezte a zavargókat és azt ígérte, a törvény teljes erejével felelősségre vonják őket.
Peruban már ötvennél több áldozata van azoknak az összecsapásoknak, amelyek az új elnök elleni tiltakozásul robbantak ki. Az ország legfontosabb turisztikai központjában, Cuzcóban például a demonstrálók megpróbálták elfoglalni a város repülőterét. A tüntetések azután kezdődtek, hogy december elején eltávolították posztjáról a két éve megválasztott államfőt. Pedro Castillo ugyanis fel akarta oszlatni a parlamentet, hogy rendeleti úton kormányozhasson, ám ezt a törvényhozás puccskísérletnek minősítette. Az elnök jelenleg börtönben van, lázadással vádolják, bár tagadja bűnösségét. Utóda a korábbi alelnök, Dina Boluarte lett, az első női államfő a latin-amerikai ország történetében, aki kilátásba helyezte a zavargások kirobbantóinak felelősségre vonását.
Itthon járványos szintre emelkedtek az influenzaszerű megbetegedések. Az országos tisztifőorvos azt is közölte, hogy hasonló a helyzet a légúti óriássejtes vírus okozta betegséggel is, amely enyhe náthához, meghűléshez hasonlít. Müller Cecília arra hívta fel a figyelmet, hogy még most is érdemes kérni az influenza elleni védőoltást, mert van még idő a védettség kialakulásához. Ezt leginkább a legsérülékenyebb csoportoknak – vagyis az időseknek és a krónikus betegeknek -, valamint az egészségügyi és szociális intézményben, valamint az állattartó telepen dolgozóknak ajánlják. Jelenleg nincs érvényben kórházi látogatási tilalom, de az esetszámok emelkedésével várhatók ilyen intézkedések.
Ezen a hétvégén sasokat számolnak országszerte. Ezúttal már huszadik alkalommal szervezték meg az Országos Sasszinkront, a Magyarországon telelő ragadozómadarak éves számlálását péntektől vasárnapig. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve indította el az akciót. A leggyakoribb sasfaj hazánkban a parlagi sas, de vannak szirti és fekete sasok is. A megfigyelési eredmények összesítése után a teljes sasleltár várhatóan február elején készül el.
Időjárás:
Tovább tart az enyhe idő, bár nem lesz túlságosan kellemes. Nagyrészt erősen felhős vagy borult marad az ég. Több helyen előfordulhat szitálás, majd eső, a hegyekben havas eső, hó is hullhat. Megélénkül a szél. A hőmérséklet napközben 3 és 11 fok között alakul, estére azonban mínusz 2 és plusz 5 fok közé hűl le a levegő.
