Napi Tóra, saharit, RaDar
|
6 |
|||
Toldot hetiszakasz 3. kommentár, 5783. Márhesván 28.
„Odalépett Jákob Izsákhoz, apjához, ez megtapogatta őt és mondta: a hang Jákob hangja, de a kezek Ézsau kezei.” (27:22) Jákob komoly erőfeszítéseket tett, hogy úgy nézzen ki, mint Ézsau, de a fenti mondat szerint a hangját nem változtatta el. Rási szerint Izsák nem emiatt gondolta, hogy Jákob hangját hallja, hanem azért, mert az ősatya udvariasan beszélt, ami nem volt jellemző fivérére. Rav Michel Zilber kérdezi: vajon miért nem álcázta a beszédmódját is Jákob, ha egyébként igazán mindent megtett, hogy ne legyen felismerhető? Az egyik lehetséges választ Rav Smuel Becalal adja: „mert a helyes beszéd és a jó middot (jellemvonások) annyira beleivódnak az emberbe, hogy képtelen úgy tenni, mintha nem rendelkezne velük.” Ezért is nem érdemes bunkónak álcáznunk magunkat, ha valójában nem vagyunk azok. Lesznek, akik úgy vélik, hogy felesleges álcáznunk magunkat, mások meg azt gondolhatják, hogy nem is álcázzuk.
Szép napot mindenkinek!
8.00: Saharit (Hegedűs)
19.00: RaDar
