Izraelben előrehaladtak a tárgyalások Benjamin Netanjahu új, tisztán jobboldali-vallásos kormányáról

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.11.23.

Hivatalában fogadta Novák Katalin köztársasági elnök Béres Jánost, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatóját és Ruszin-Szendi Romuluszt.

Az ország idei energiaellátása biztosított, mondta Németh Szilárd a Heti TV Pirkadat című műsorában.

Izraelben előrehaladtak a tárgyalások Benjamin Netanjahu új, tisztán jobboldali-vallásos kormányáról.

Az Európai Bizottság további 2,5 milliárd eurót ad Ukrajnának – jelentette be Ursula von der Leyen.

Belföldi hírek:

Hivatalában fogadta Novák Katalin köztársasági elnök Béres Jánost, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatóját és Ruszin-Szendi Romuluszt, a Magyar Honvédség parancsnokát kedden. A katonai vezetők tájékoztatták az orosz-ukrán háborúról és biztosították arról, hogy a magyar katonák képesek garantálni a magyar emberek biztonságát. Kun Szabó István, az államfő főhadsegéde a találkozó után a közmédiának azt mondta: a szokások szerint negyedévente kap tájékoztatást a Magyar Honvédség főparancsnokaként Novák Katalin, de a kialakult helyzetre tekintettel, az orosz-ukrán háború miatt kéthetente tartanak ilyen találkozót. Ismertette: a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója általános tájékoztatást adott, a Magyar Honvédség parancsnoka pedig a honvédség feladatrendszeréről számolt be, kiemelve a haderőfejlesztési programot. Ruszin-Szendi Romulusz számot adott arról, hogy folyamatos a Zrínyi 2026 elnevezésű program végrehajtása. Kun Szabó István kijelentette, hogy a honvédség fejlesztése jól átgondolt. Emlékeztetett: a múlt héten Izraelben járt az államfő, ahol személyesen tekintette meg a Vaskupola működését. Hozzátette: a rakétaelhárító-rendszer egyes elemei már jövőre megérkeznek Magyarországra.

Az ország idei energiaellátása biztosított, mondta Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke, országgyűlési képviselő, rezsivédelmi biztos a Heti TV Pirkadat című műsorában. Ami a jövő évet illeti, már most el kell kezdeni a felkészülést. Egy dolog biztos, az ország gáztárolói 90%-ban vannak feltöltve, amivel a lakossági ellátás biztosítható. Ha az ipart is belevesszük, akkor 60%-ban biztosítható az ellátás. A rezsivédelmi biztos beszélt az ársapkákról is. Idén december 31-el járnak le az ársapkák, a kormány folyamatosan vizsgálja ezeknek a hatásait a lakosságra, a magyar gazdaságra, és az inflációra nézve is. Mindenütt magas az infláció, Magyarországon is, de példának okáért az üzemanyag ársapkák mindezt 2-3 %-kal képesek mérsékelni. Elmondta, a jelenlegi helyzetet az emberek nagyon jól kezelik, mindenki igyekszik ott spórolni, ahol tud. Németh Szilárd arról is beszélt, hogy az energiatakarékosság természetesem a sportot is elérte. Például a csepeli birkózó akadémián is, ahol a kormányzati rendelkezéseknek megfelelően működtetik az épületet, mindezek mellett természetesen készülnek a versenyekre, valamint arra, hogy Magyarország legfejlettebb birkózó csarnokát működtessék. Végezetül a politikus beszámolt arról, hogy Csepelen különleges ünnepség keretében emlékeznek meg Weiss Manfréd halálának századik évfordulójáról. Külön említést tett a politikus arról is, hogy kilenc évvel ezelőtt rakták le a csepeli zsinagóga alapkövét. Nem sikerült előrébb haladni, elsősorban azért, mert a zsidó közösség nem tudott dönteni a tervezett épület sorsáról.

A Demokratikus Koalíció közérdekű adatigénylést nyújt be és perelni fog azért, hogy megtudja, mennyiért kapja Magyarország a gázt az oroszoktól – jelentette be keddi, online sajtótájékoztatóján a DK alelnöke. Az „Orbán-Putyin-gázpaktumról” beszélő Varju László azt mondta, hogy a kormány idén egy soha nem látott rezsiemelést hajtott végre, „egyik napról a másikra hétszeresére emelte a gáz árát”. Eközben Orbán Viktor miniszterelnökön és Vlagyimir Putyin orosz elnökön kívül senki nem tudja, hogy Magyarország mennyiért kapja a gázt Oroszországtól – folytatta a DK energia- és rezsiügyi árnyékminisztere, kijelentve: egyetlen kormány sem teheti meg, hogy eltitkolja az ország elől, mennyiért veszi a gázt.

Külföldi hírek:

Izraelben előrehaladtak a tárgyalások Benjamin Netanjahu új, tisztán jobboldali-vallásos kormányáról. Ugyan nem a választások után megígért gyorsasággal -, amikor azt jósolták, hogy már a Knesszet felesketésével egy időben az új kormány is hivatalába léphet -, de jelentős lépésekkel haladtak előre a tárgyalások az utóbbi napokban Netanjahu hatodik, tisztán jobboldali és vallásos pártokból álló kormányának létrehozására. Arije Deri, a keleti ultraortodoxok Sasz pártjának vezetője megelégszik a belügyminiszteri székkel, valamint a miniszterelnök-helyettesi státusszal, noha korábban ragaszkodott a pénzügyminiszteri tárcához. Kinevezéséhez még rögös út vezet, amelyet jogi akadályokat legyőzve kell megtennie az új kormánynak, ugyanis a 2000-ben korrupcióért három évre ítélt, s büntetését letöltő politikust ismét vád alá helyezték, majd felfüggesztett 1 éves börtönbüntetést kapott 2021-ben, ezúttal adócsalásért. A Vallásos Cionisták elnöke, Bezalel Szmotrics megszerezheti a pénzügyeket, melyből azonban előzőleg leválasztanak központi részeket és felelősségi köröket – legalábbis a tárgyalások jelenlegi állása szerint.

Irán megkezdte az urán 60 százalékos tisztaságú dúsítását a fordói, földalatti atomlétesítményében – jelentette kedden a helyi állami média, amely szerint a lépés válasz az ENSZ nukleáris megfigyelőszervének arra a követelésére, hogy Teherán tanúsítson nagyobb együttműködést. Irán máshol már dúsít hatvan százalékos tisztaságú uránt, ami jóval a fegyverminőségű anyaghoz szükséges kilencven százalékos tisztaság alatt van, de meghaladja a 20 százalékos tisztaságot, amelyet a nagyhatalmakkal kötött 2015-ös megállapodás előtt termelt. Ez utóbbi egyezség a dúsítást 3,67 százalékban korlátozta. Az ISNA hírügynökség jelentésében azt írta, hogy ez „határozott válasz” a NAÜ legutóbbi határozatára. A 35 országot tömörítő ügynökség kormányzótanácsa csütörtökön határozatot fogadott el, amelyben utasította Iránt, hogy sürgősen működjön együtt az ügynökségnek a három be nem jelentett telephelyen talált uránnyomokkal kapcsolatos vizsgálatával – közölték a zárt ajtók mögött zajló szavazáson részt vevő diplomaták.

Iránban 40 külföldi állampolgárt vettek őrizetbe az országban dúló „zavargásokkal” kapcsolatban – jelentette be kedden Mahmúd Szetajesi, az iráni igazságügyi hatóság szóvivője, azonban nem árulta el az őrizetbe vettek állampolgárságát. Iránban több mint két hónapja tartanak kormányellenes tüntetések, a hatóságok mindazonáltal „zavargásokról” beszélnek, és a síita állam külföldi „ellenségeit és ügynökeiket” teszik felelőssé a megmozdulásokért. Októberben a Fársz iráni hírügynökség azt közölte, hogy a megmozdulásokon 14 ország, köztük az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Oroszország, Ausztria, Franciaország és Afganisztán állampolgárait vették őrizetbe.

Az Európai Bizottság további 2,5 milliárd eurót ad Ukrajnának – jelentette be a testület elnöke, Ursula von der Leyen. Mint írta, az összeget a sikeres újjáépítéshez vezető sürgős javításokra szánják. Az Európai Bizottság egyébként 2023-ban elosztva, összesen 18 milliárd eurót tervez folyósítani az oroszokkal háborúban álló országnak. Von der Leyen üzenetét azzal zárta, hogy addig támogatják Ukrajnát, ameddig csak szükséges. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi-oldalán fejezte ki háláját. Nagy segítség a stabilitás fenntartásához így a tél előestéjén. Köszönöm! Várjuk a 18 milliárdos támogatás elfogadását a 2023-as évre” – közölte az ukrán elnök.

Elhalasztotta azoknak a koszovói szerb autósoknak a megbüntetését Pristina, akik továbbra is Szerbiában kiadott rendszámtáblájú autóval közlekednek Koszovó területén – közölte internetes oldalán a Koha Ditore című pristinai napilap kedden. A lap a koszovói miniszterelnöknek a közösségi médiában közzétett üzenetét idézte, amelyben Albin Kurti közölte, hogy elfogadja az Egyesült Államok koszovói nagykövetének a javaslatát, és 48 órával elhalasztja a pénzbüntetések kirovását. A koszovói kormányfő hozzátette: örül annak, hogy a következő két napban az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval együtt dolgozhat a megoldási lehetőségek felkutatásán. Novembertől a Koszovóban élő szerbek nem használhatják tovább a Szerbiában kiadott rendszámtábláikat, azokat koszovóira kellene cserélniük. Albin Kurti koszovói miniszterelnök eredetileg augusztus elsejétől szándékozta bevezetni az intézkedést, az Egyesült Államok közbenjárására azonban előbb szeptember elsejére, majd november elsejére halasztotta a szabályozás bevezetését.

Kisida Fumio japán miniszterelnök szakértői tanácsadó testülete szerint a védelmi kiadások tervezett növelésének pénzügyi költségeit az egész japán társadalomnak kell megfizetnie, ahelyett, hogy államkötvények kibocsátásával finanszíroznák a katonai ráfordítások bővítését. A Szaszae Kenicsiro korábbi washingtoni japán nagykövet által vezetett munkacsoport ajánlásait tartalmazó dokumentumot kedden tették közzé. A japán kormány még korábban vállalta, hogy „jelentősen”, a hazai össztermék azaz a GDP 2 százalékának megfelelő összegre növeli védelmi költségvetését, hogy Tokió sikeresen szállhasson szembe az egyre növekvő biztonsági fenyegetéssel. Ha a Kisida-kormány valóban adóemeléssel teremti elő a védelmi költségvetés pluszforrását, el kell döntenie: társaságiadó-emelést hajt végre vagy az állampolgárokat sújtó, magasabb személyi jövedelemadó vagy más adónem bevezetésével jut többletforráshoz.

Időjárás:

Ma az ország túlnyomó részén egész nap erősen felhős lesz az ég. Többnyire eső is esik vagy szemerkél. Este is zömmel borult marad az ég. A hőmérséklet jellemzően 4 – 10 fok körül alakul.