A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.11.09.
Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Karmelita kolostorban fogadta John Mearsheimer világhírű amerikai politológus professzort.
Az LMP országos népszavazást kezdeményez az akkumulátorgyárak építéséről – jelentette be Schmuck Erzsébet.
Benjámin Netanjahu, a Likud párt elnöke hétfő délután találkozott Itamár Ben Gvirrel, a radikális jobboldali Zsidó Erő párt vezetőjével.
A moldovai kormány azt fontolgatja, hogy bepereli a Gazprom orosz állami energiavállalatot a földgázszállítmányok jelentős csökkentése miatt.
Belföldi hírek:
Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Karmelita kolostorban fogadta John Mearsheimer világhírű amerikai politológus professzort, akit korunk egyik legmeghatározóbb és legrealistább nemzetközi kapcsolatok szakértőjeként tartanak számon – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. A kötetlen beszélgetésen, melyen részt vett Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója is, elsősorban az ukrajnai háború okairól, előzményeiről és lehetséges kimeneteleiről volt szó. Egyetértettek abban, hogy az ukrajnai háború az elmúlt évtizedek legveszélyesebb konfliktusa, amelyet mielőbb le kell zárni – ismertette Havasi Bertalan. John Mearsheimer számos külpolitikai, történelmi, nagyhatalmi témájú elemző kötet szerzője, a világpolitikai folyamatokat és az államok szerepét, viselkedését realista módon közelíti meg.
Egyértelműen Brüsszel kudarca az Európai Unió csigalassúsággal zajló nyugat-balkáni bővítése, márpedig az utóbbi időszak biztonsági válságai miatt legyengült közösség megerősítéséhez a folyamat felgyorsítására lenne szükség – figyelmeztetett a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető Aleksandar Damjanovic montenegrói pénzügyminisztert fogadta Budapesten, majd a találkozót követő közös sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az EU megerősítését illetően a megoldást a Nyugat-Balkán irányában kell keresni, a bővítési politikát kell helyezni az európai politika fókuszába. Szijjártó Péter erősen sérelmezte, hogy ugyan Montenegróval már a csatlakozási tárgyalási fejezetek mindegyikét megnyitották, az elmúlt öt és fél évben egyetlenegyet sem zártak le. Ezért elmondása szerint felkérte az EU soros cseh elnökségét, hogy még idén hívjanak össze kormányközi konferenciát annak érdekében, hogy le lehessen zárni „jónéhány” fejezetet. Kiemelte: Magyarországnak nemzetbiztonsági és egyben nemzetgazdasági érdeke is a nyugat-balkáni térség mielőbbi integrációja.
Legyen a kővágóörsi zsinagógánál is újra közösségi élet, mondta Jusztin Ádám a Káli-medence Zsinagógája Alapítvány képviselője a Heti TV Pirkadat című műsorában. Jusztin Ádám elmondta, a nagyon erősen lerobbant állapotban lévő, több mint kétszáz éves ortodox zsinagóga volt már magtár is, majd később megvásárolta egy magánszemély is, aki viszont semmit nem tett a műemléképület megmentése érdekében. Jusztin Ádám hozzátette, ezért is döntöttek úgy, hogy létrehoznak egy alapítványt, amelyik végül megvette az épületet. Most az a céljuk, hogy folyamatos munkálatokkal, teljes mértékben megújítsák a zsinagógát. Mint kifejtette, alaposan utánanéztek a közösség történetének, kutattak levéltárakban, múzeumokban. Ma annyit lehet tudni, hogy 70-80 család alkotta ezt a közösséget, akik túlnyomó részt kereskedelemmel, borkereskedelemmel foglalkoztak. Mostanság a zsinagóga udvarán többször is rendeznek koncerteket, előadásokat. Ezekkel is próbálják bemutatni, mennyire fontos épület lehet a zsinagóga a Balaton Északi partján. Mindezeken túlmenően természetesen azt szeretnék elérni, jegyezte meg Jusztin Ádám, hogy legyen újból itt is közösségi élet, legalább nyaranta szervezzenek ide szombatfogadásokat – rabbival, kántorral.
Az LMP országos népszavazást kezdeményez az akkumulátorgyárak építéséről – jelentette be Schmuck Erzsébet, az ellenzéki párt társelnöke. Az LMP elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány az emberek megkérdezése nélkül nyújt több tízmilliárd forintos támogatást külföldi nagyvállalatoknak, amelyek tönkreteszik a lakókörnyezetet és elhasználják a vízkészletet – indokolta a kezdeményezést a politikus.
Külföldi hírek:
A múlt keddi izraeli parlamenti választásokat megnyerő Benjámin Netanjahu, a Likud párt elnöke hétfő délután találkozott Itamár Ben Gvirrel, a radikális jobboldali Zsidó Erő párt vezetőjével. Netanjahu és Ben Gvir már korábban is többször találkozott és egyeztettek a múlt heti választások előtt, de kedden először hoztak nyilvánosságra fényképet megbeszélésükről, a kampány idején ugyanis a Likud elnöke elzárkózott a közös fénykép készítésétől. Ben Gvir a múlt héten sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az új Netanjahu-kormányban a belbiztonsági miniszteri tárcára tart igényt. A Zsidó Erő párt közösen, pártszövetségben indult Becalel Szmotrich vallásos, telepeseket képviselő Vallásos Cionizmus nevű tömörülésével, és 14 képviselői helyet szereztek a 120 tagú izraeli parlamentben, a Knesszetben. Már pénteken bejelentették, hogy a koalíciós tárgyalásokat is közösen akarják folytatni a Likud párttal a leendő kormány felállításáról.
„A Közel-Kelet az éghajlati katasztrófa szélén billeg, de Izrael készen áll arra, hogy vezető szerepet vállaljon a térség éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességét célzó erőfeszítéseket illetően” – nyilatkozta Jichák Herzog elnök a világ vezetői előtt az ENSZ COP27 klímakonferenciáján az egyiptomi Sarm es-Sejkben. Herzog hangsúlyozta, hogy a közel-keleti régió a súlyos következményeket prognosztizáló tanulmányokat figyelembe véve a katasztrófa szélén áll, utalva arra, hogy a Közel-Kelet és Észak-Afrika kétszer olyan gyorsan melegszik, mint az átlag. „Itt, Sarm es-Sejkben szeretném megismételni Izrael Állam szilárd kötelezettségvállalását a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátás elérése és a fosszilis tüzelőanyagokról, a megújuló energiákra való átállás iránt 2050-ig. Izrael azonban sokkal nagyobb felelősségvállalásra is készen áll. Izrael készen áll arra, hogy a regionális éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességre irányuló erőfeszítések élére álljon. Szándékomban áll a megújuló Közel-Kelet – a fenntartható béke regionális ökoszisztémája fejlesztésének élére állni,” – tette hozzá az elnök.
Oroszország és India megvitatta a haditechnikai együttműködés kilátásait, beleértve a korszerű fegyverek közös gyártását – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután kedden Moszkvában fogadta indiai hivatali partnerét, Szubrahmanjam Dzsaishankart. Lavrov a tárgyalásokat követő közös sajtótájékoztatón elmondta, hogy tájékoztatta indiai hivatali partnerét az Ukrajna ellen folytatott orosz „különleges hadművelet” menetéről. „A magunk részéről megismételtük, hogy nagyra értékeljük indiai barátaink álláspontját az Ukrajnában és környékén kialakult helyzettel kapcsolatban” – hangoztatta. „Természetesen megvitattuk azt a helyzetet, amely jelenleg amiatt van kialakulóban, hogy nyugati kollégáim az ukrajnai események ürügyén a megpróbálják megerősíteni a világ ügyeiben betöltött domináns szerepüket, és megakadályozni a nemzetközi kapcsolatok demokratizálódását” – tette hozzá.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részt vesz a G20-ak vezetőinek jövőheti csúcstalálkozóján, amelyet az indonéziai Balin tartanak, de valószínűleg online formában – közölte sajtótitkára, Szerhij Nyikiforov újságírói kérdésre válaszolva kedden, a Szuszpilne közszolgálati hírportál szerint. Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolt arról, hogy Zelenszkij a parlament elé terjesztette a hadiállapot és a mozgósítás meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatokat. Jaroszlav Zseleznyak képviselő közölte, hogy a parlament a legközelebbi ülésén várhatóan jóváhagyja az indítványokat. A Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta, hogy a hosszabbítás minden bizonnyal 90 napra, azaz 2023. február 19-ig szól az előterjesztésekben. A hadiállapot jelenleg november 21-ig van érvényben – emlékeztetett a hírportál. Első alkalommal február 24-én, Oroszország inváziója kezdetének a napján vezették be. Azóta a parlament kétszer hosszabbította meg 30 nappal, és ugyancsak kétszer 90 nappal, ahogy a mozgósítást is- tette hozzá az Ukrajinszka Pravda.
A koronavírus-járvány utáni újjáépítésre szánt uniós helyreállítási terv elszámolásának részletkérdéseit illetően Varsó kész arra, hogy további párbeszédet folytasson Brüsszellel, de nem mond le a szuverenitás elveiről – jelentette ki kedden Szymon Szynkowski vel Sek lengyel EU-ügyi miniszter. Az október közepén beiktatott új EU-ügyi miniszter a szerdán esedékes brüsszeli tárgyalásai kapcsán elmondta: Brüsszelben az Európai Bizottság (EB) „magas szintű” képviselőivel folytat tárgyalásokat, amelyek során kész a párbeszédre. Aláhúzta azonban: a nemzeti szuverenitást érintő kérdésekben Lengyelország természetesen ragaszkodik az elvek betartásához. „A szuverenitási elvek változatlanok, semmiképp sem lehet szó semmilyen engedményről” – húzta alá a miniszter. Egyúttal hozzátette: „Az inkább részletjellegű kérdésekben, amelyek egyes elemek pontosítását, illetve tisztázását illetik, természetesen rugalmasak vagyunk és nyitottak a párbeszédre”. Ez viszont „semmilyen módon nem sértheti” a kormánypárti program alapjait – hangsúlyozta.
A moldovai kormány azt fontolgatja, hogy bepereli a Gazprom orosz állami energiavállalatot a földgázszállítmányok jelentős csökkentése miatt – közölte Andrei Spinu moldovai miniszterelnök-helyettes. Az orosz energiától függő volt szovjetköztársaságba negyven százalékkal kevesebb földgáz érkezik a Gazpromtól, ami miatt Moldova csak nehézkesen tudja ellátni 2,5 milliós lakosságát villanyárammal. „Jogászok mérlegelik, hogy a szerződés be nem tartása miatt lehet-e szankciókat kivetni” Oroszországra – mondta el Andrei Spinu miniszterelnök-helyettes a PRO-TV tévécsatornának hétfő este. Hozzátette: a lehetőségek körvonalazódása után eldöntik, hogy milyen irányba tegyenek lépést. Moldova olyan szerződést kötött a Gazprommal, amely a gáz és az olaj esedékes piaci árának függvényében hónapról hónapra változik.
Időjárás:
Ma ismét napos, enyhébb idő várható. Este mindenütt megnövekszik a felhőzet. A hőmérséklet jellemzően 10 – 18 fok körül alakul.
