A háborúkat nem a katonák indítják el
Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség vezérkari
főnöke a Heti TV Pirkadat című műsorában beszélt a magyar katonaság
helyzetéről, a haderőfejlesztésről.
Az altábornagy először arról beszélt, hogy a magyar kormány döntése
értelmében a már folyamatban lévő haderőfejlesztési programot fel kell
gyorsítani. Hozzátette, ez egy nagyon jó döntés volt, hiszen látható,
hogy az egész világon folyamatosan változik a helyzet, és itt nem csak
az orosz-ukrán háborúra kell gondolni. Ma senki sem képes megjósolni,
hogy holnap, vagy akár egy hónap múlva mi fog történni. Mindezeken túl
arra is szükség van, hogy a honvédség vezetése folyamatosan
kapcsolatban legyen a szomszédos országok, a szövetségi rendszer más
hasonló beosztású tisztségviselőivel. Fontos az, emelte ki, hogy „ha
vezérkari főnökként bármely kollégámat felhívom, azzal őszintén tudjak
beszélgetni stratégiai ügyekről, az azokat megelőző politikai
döntésekről”. Az különösen érdekes, jegyezte meg a vezérkari főnök,
hogy több ország jelenlegi politikai vezetője korábban saját
hadseregében volt valamilyen vezető pozícióban.
Ruszin-Szendi Romulusz kiemelte, a haderőfejlesztési program több
elemből áll, ezeknek egyik részét képezi az új, világszínvonalú
eszközök beszerzése. Ezekről rendszeresen beszámol a katonai vezetés,
természetesen csak azokról, amelyek kiállják a nyilvánosság próbáját.
A másik ilyen kiemelten fontos része a programnak a honvédség
készenlétének fejlesztése, a készültség emelése. Ma már a nyárhoz
képest jóval több katona áll kiemelt készültségi fokozatban. Ugyancsak
a programhoz tartozik a különböző harci eljárások gyakorlása, azaz a
katonák minél több időt töltenek a gyakorlótéren. A gyakorlatok során
a katonák felhasználják az orosz-ukrán háborúból vett tapasztalatokat,
valamint a harci eljárásokat és az új technikai eszközöket is
összecsiszolják. A program negyedik részeként a magyar honvédségen
belül szervezeti változtatásokat is kezdtek. Újra létrejönnek a
haderőnemek, melyeknek egy kisebb része felkészíti az állományt a
harcra és a konfliktuskezelésre, másik részük pedig műveleti vezető
szerepet fog betölteni. A vezérkari főnök kijelentette, az a célja,
hogy minél több bevethető, harcoló katonája legyen a honvédségnek.
Miután a honvédség létszáma törvényben rögzített, így ezt a célt úgy
lehet elérni, hogy az adminisztrációt csökkenti a harcoló alakulatok
javára.
Ruszin-Szendi Romulusz szerint a haderő fejlesztése nem
csak azt jelenti, hogy máshonnan vásárolnak eszközöket, hanem azt is,
a magyar hadiipart is fejlesztik. Létrejött egy új üzem
Zalaegerszegen, van elsődleges és másodlagos hazai fegyvergyártás, és
már megvannak a szerződések egy hazai robbanóanyag- és lőszergyár
létrehozására. Így a hazai haderő kitettsége jóval kisebb lesz, mint
korábban. Ehhez hozzátartozik az is, emelte ki a vezérkari főnök, hogy
nagyon fontos szerepet fog kapni az oktatás. Például ezekben a
gyárakban magyar szakemberek fognak dolgozni. De különösen fontos az
is, hogy a katonáink is képzettek legyenek, ezért is indította el a
kormány a kadét-programot a 14-18 éves korosztálynak.
Az altábornagy elmondta, a magyar honvédség a törvények
szerint működik, igaz az is, hogy aki katonának áll, az bizonyos
jogairól lemond, ez egy egészen más világ, persze a törvényeken belül.
Fontos szerep hárul a mindenkori honvédségre, már csak azért is, mert
a háborúkat általában nem a katonák indítják el.
A vezérkari főnök a hazai légvédelemről is beszélt. Mint
megjegyezte, szerencsére itt is folyamatos az új eszközök beszerzése,
például új helikopterek is érkeztek. A magyar repülősöket illetően azt
is tudni kell, hogy a honvédség nem csak az ország légterét védi,
hanem mint a NATO tagja, Szlovénia felett is ezeket a feladatokat
látja el. Ez egyrészt komoly kihívás, de ugyanilyen komoly elismerést
is jelent.
