Benjamin Netanjahu volt miniszterelnök visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint Donald Trump volt amerikai elnök antiszemita

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.10.21.

Az ukrajnai háború okozta globális élelmezési válság nyomán újabb migrációs hullámok indulhatnak meg, mondta Szijjártó Péter.

Az LMP szerint a kormány kockára teszi Magyarország vízkincsét az akkumulátorgyárakkal.

Benjamin Netanjahu volt miniszterelnök visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint Donald Trump volt amerikai elnök antiszemita.

Lemondott csütörtökön Liz Truss brit miniszterelnök a kormányzó Konzervatív Párt vezetői posztjáról.

Belföldi hírek:

A háború okozta energiaválság kapcsán érdemes arra odafigyelni, hogy többen mondják azt, csökkenteni kell az orosz energia-függőséget, aminek egyrészt reálpolitikai, de túlnyomó részt morális okai vannak, mondta Ferencz Orsolya, a Fidesz józsefvárosi önkormányzati képviselője, űrkutatásért felelős miniszteri biztos a Heti Tv Pirkadat című műsorában. Kifejtette, ez teljesen elfogadható, ugyanakkor felmerül az a kérdés, a máshonnan érkező energiát, az azt szolgáltató országok milyen áron kínálják Európának. Lehet valaki itt is reálpolitikus, azaz mondhatják, a magas árak miatt ők is csak magas áron tudnak energiát adni Európának, de akkor miért hivatkoznak pont az oroszok miatt morális okokra. A reálpolitikának és a moralitásnak igenis meg kell egymás mellett férnie, mondta el Ferencz Orsolya. Például akkor, ha történetesen az oroszok és az ukránok közötti béke megszületésében az Egyesült Államok is közreműködne, ha ez valóban így történne, akkor egyrészt megvalósulna a reálpolitika és a morál együttélése, másrészt pedig az energiaválság is jelentősen csökkenne. De most az a helyzet, hogy a háborús konfliktus erősödik, sőt már megjelent a világűrben is. Aminek kapcsán csak azt lehet kijelenteni, hogy ennek a háborúnak így nem lehet nyertese.

Az ukrajnai háború okozta globális élelmezési válság nyomán újabb migrációs hullámok indulhatnak meg, ami kedvez a terrorista szervezeteknek, ugyanis a merénylők könnyen meg tudnak bújni az érkező emberáradatban – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet elleni globális koalíció külföldi harcosokkal foglalkozó munkacsoportjának ülésén hangsúlyozta, hogy most az ukrajnai háború köti le a nemzetközi figyelmet, de nem szabad elfeledkezni a már korábban keletkezett biztonsági kihívásokról sem, amelyek „egyáltalán nem veszítettek sem a súlyukból, sem az intenzitásukból”. Beszédében rámutatott, hogy a terrorszervezetek az ilyen instabil helyzeteket mindig megpróbálják a maguk javára fordítani, így az IÁ vezetői is újabb európai merényleteket sürgettek az utóbbi időben, ezért is kulcsfontosságú a szomszédos országban zajló fegyveres konfliktus mihamarabbi lezárása. Hozzátette, ez abból a szempontból is rendkívül lényeges, hogy az orosz és az ukrán gabonaexportnak jelentős a szerepe számos, egyébként is instabilitásra hajlamos ország élelmiszerellátásában.

Az LMP szerint a kormány kockára teszi Magyarország vízkincsét azzal, hogy akkumulátorgyártó nagyhatalmat akar csinálni Magyarországból. Keresztes László Lóránt, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke szerint a kormány akkumulátorgyártó nagyhatalmat akar csinálni Magyarországból, de ezért súlyos árat kell fizetni, az akkumulátorgyártás ugyanis elképesztő mennyiségű vizet igényel, és óriási az energiaigénye. A kormány ezzel tehát kockára teszi az ország vízkincsét, és „gyermekeink jövőjét” – jelentette ki Keresztes László Lóránt. A képviselő kitért arra is, hogy pártja néhány napja ismertette az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt azt a javaslatát, amely kötelezné az akkumulátorgyárakat, hogy rendszeresen végezzenek vízvizsgálatokat és az eredményeket tegyék közzé, de a kormánypárti képviselők elutasították ezt a javaslatot. Az LMP azonban továbbra is minden erejével küzd a vízkincs megvédéséért, Debrecenben a tervezet kínai akkumulátorgyár miatt helyi népszavazást kezdeményeznek, valamint „zöld konzultációt” is indítottak – mondta.

Külföldi hírek:

Benjamin Netanjahu volt miniszterelnök visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint Donald Trump volt amerikai elnök antiszemita, napokkal azután, hogy az bírálta az amerikai zsidókat, és azt állította, hogy nem érdekli őket az, amit ő tett Izraelért – jelenti az Arutz7. Netanjahu az új könyvét népszerűsítő interjúban az MSNBC-nek adott interjúban azt mondta Trumpról: „Van egy zsidó veje, és a lánya áttért a zsidóságra. Gyermekei és unokái zsidóként nevelkednek. Szóval nem hiszem, hogy így van”. Netanjahu azt mondta, szerinte Trump megjegyzései arról szóltak, hogy úgy érzi, az amerikai zsidók nem becsülik meg az Izraelnek nyújtott példátlan támogatásáért. „Azt hiszem, ez a frusztrációját tükrözi, ami sok politikussal megtörténik, amikor úgy érzik, hogy nem kapják meg a megérdemelt elismerést azokért a dolgokért, amelyeket tettek. Egyébként meg kell mondanom, hogy én sem vagyok kivétel” – mondta. Netanjahu megjegyezte azonban, hogy Trump megjegyzéseiben „egyfajta rövidlátás mutatkozik az amerikai zsidók megítélésében”. „Az amerikai zsidók nagy többsége melegen támogatja Izraelt, csak mindössze néhányan – különösen a baloldali, radikális, progresszív oldalon – nem. De a Demokrata Párt nagy többsége igenis támogatja” – fogalmazott Netanjahu.

Az észak-atlanti katonai szövetség válaszolni fog, ha Svédországra vagy Finnországra nyomás nehezedne Oroszország vagy más ország részéről már azt megelőzően is, hogy a két ország teljes jogú NATO-taggá válna – jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben. „Elképzelhetetlen, hogy ne lépjünk fel, ne nyújtsunk támogatást Svédországnak és Finnországnak, ha bármiféle nyomás alá kerülnének” – fogalmazott Jens Stoltenberg a svéd miniszterelnökkel, Ulf Kristerssonnal közösen tartott sajtótájékoztatóján. A NATO-főtitkár arra emlékeztetett, hogy a szövetségesek biztonsági garanciát adtak mindkét országnak, és eszerint megvédik őket, ha bármilyen agresszióval néznének szembe. Lehetőségük van aktiválni az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét alapító washingtoni szerződés kollektív védelemről szóló 5. cikkelyét – hangsúlyozta a főtitkár. Hozzátette: a balti térségben már megerősítették jelenlétüket, amit az orosz-ukrajnai háború mellett az Északi Áramlat gázvezetékek elleni feltételezett szabotázsakció is indokol. A norvég politikus kijelentette, Svédország és Finnország csatlakozása „megerősíti a szövetség jelenlétét a távoli Északon”, ami – szavai szerint – elmélyíti az északi és a balti védelmi együttműködést.

Az Európai Parlament szerint aggályok állnak fent a jogállamiság állapotával kapcsolatban Máltán, és a testület megdöbbentőnek tartja, hogy nem történt semmilyen előrelépés azokban a korrupcióval és pénzmosással kapcsolatos büntetőeljárásokban, amelyeket Daphne Caruana Galizia újságíró meggyilkolása idején vizsgált – tájékoztatott az uniós parlament. A 564 szavazattal, 10 ellenszavazat és 17 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásukban az EP-képviselők sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy a Daphne Caruana Galizia újságíró meggyilkolásával kapcsolatos folyamatban lévő eljárások kevés eredménnyel járnak. Elégtelennek találták, hogy a bírósági eljárás eddig csupán három, a gyilkosság végrehajtásához kapcsolódó ítélet meghozatalához vezetett, és hangsúlyozták: mindenkit bíróság elé kell állítani, aki a gyilkosságban bármilyen szinten részt vett. A képviselők aggasztónak találták, hogy egy évvel a vizsgálatról szóló jelentés közzététele után az elszámoltatás hatékonyágának javítását szolgáló ajánlások végrehajtása még mindig hiányos, annak ellenére, hogy a kormány számos reformjavaslattal állt elő.

A magas energiaárak, a megnövekedett megélhetési költségek és a lakosság elszegényedése ellen rendezett tüntetést csütörtökön Bukarestben az Alfa szakszervezeti szövetség a kormány székháza előtt. Az érdekvédelmi tömörülés egy többnapos, számos vidéki várost érintő tüntetéssorozat, az úgynevezett „elszegényedés elleni menet” célállomásaként hirdette meg bukaresti demonstrációját, amelyen több ezren vettek részt. A tüntetők a drágulás megfékezését, az energiaárak rögzítését követelték, bér- és nyugdíjemelést sürgettek, azt kifogásolva, hogy a béremelések nem követik az egyre gyorsuló pénzromlás ütemét, ami veszélybe sodorja a családok megélhetését. Bogdan Hossu szakszervezeti elnök szerint a tüntetők nem leváltani akarják a kormányt, hanem haladéktalan közbelépését sürgetik, mert szerinte csak a hatósági árak bevezetésével lehet megfékezni az „energiaspekulánsoknak” a lakosság életszínvonala ellen intézett támadását.

Lemondott csütörtökön Liz Truss brit miniszterelnök a kormányzó Konzervatív Párt vezetői posztjáról. A lépés miniszterelnöki tisztségének megszűnését is jelenti, de Truss a Downing Street-i kormányfői hivatal előtt felolvasott rövid nyilatkozatában közölte, hogy utódja megválasztásáig ellátja miniszterelnöki teendőit. Liz Truss – Margaret Thatcher és Theresa May után az Egyesült Királyság harmadik női miniszterelnöke – alig 45 napot töltött a Konzervatív Párt élén. Távozásának közvetlen előzményeként Kwasi Kwarteng volt pénzügyminiszter átfogó adócsökkentési csomagtervet jelentett be, ezt azonban példátlan – soron kívüli jegybanki intervenciót is igénylő – piaci felfordulás követte, mivel a piaci szereplők nem látták biztosítottnak a 45 milliárd font értékű program finanszírozhatóságát.

Aláírta a K239 Csunmu típusú dél-koreai tüzérségi rakétarendszerek beszerzéséről szóló keretszerződést Varsóban Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter dél-koreai hivatali partnere, Li Dzsong Szup jelenlétében. A szerződés értelmében Lengyelország 288 darab K239 Csunmu rakétavetőt szerez be, az első 18-at Dél-Korea jövőre szállítja. A rakéták hatótávolsága 80-290 kilométer. Lengyel gyártmányú Jelcz indítójárművekre szerelik őket. A szerződés lengyelországi beszállítók által gyártandó kiegészítő elemekre is kiterjed. „Az orosz invázió elleni hatékony ukrán védekezés elemzése megmutatta, hogy milyen nagy jelentősége van a tüzérségnek, ezért döntöttünk a lengyel tüzérség, különösen a rakétatüzérség megerősítéséről” – mondta el Blaszczak a keretszerződés aláírását követő sajtókonferencián.

Időjárás:

Ma is folytatódik a felhősödés. Este szakadozott, el-elvékonyodó felhőzet várható. A hőmérséklet jellemzően 13 – 19 fok körül alakul.